Elhunyt Péter Árpád

Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy meghalt dr. Péter Árpád, Felsőszentiván háziorvosa, addiktológus szakorvos, lapunk rendszeres szerzője. A kiváló szakembernek már a Felvidékről származó édesapja is körzeti orvos volt Csikérián, majd Bácsbokodon, és családjában utána is folytatódott a képzett medikusok sora.

Péter Árpád életének nagy részében maga is körzeti, illetve háziorvosként dolgozott, de az 1980-as évek elején hosszabb időt töltött külföldi kiküldetésben is. Fő tevékenysége mellett kutató-tudományos tevékenységet is folytatott, fő kutatási területét a magyar népbetegség, az alkoholfüggőség vizsgálata jelentette, amelyhez kapcsolódóan jelentős publikációs tevékenységet folytatott. A legutóbbi időkig rendszeres részvevője volt hazai és nemzetközi orvoskongresszusoknak, konferenciáknak, többnek ezek közül szervezője is volt. Számos közéleti kérdésben is hallatta a hangját lakhelyén és régiónkban is. Bár szakmáját afféle „szent ügynek” tekintette, érdeklődése és műveltsége messze túlmutatott ezen: magyarságtudományi, más műveltségi területekhez kapcsolódó rendezvények rendszeres látogatója és támogatója volt, de a sporttól sem tudott soha elszakadni.

A Bajai Honpolgárnak viszonylag későn, 2005-ben lett szerzője, azóta azonban rendszeresen küldte el változatos témájú írásait szerkesztőségünknek. Ezek között voltak élménybeszámolók legújabb konferencialátogatásairól, visszaemlékezések szakmai és életpályája különböző szakaszairól, utazásairól és a szűkebb pátriájában történtekről, de filozofikusabb, illetve történelemértelmező, esszészerű anyagok is, amelyek nemcsak kollégái elismerését váltották ki. Még élete – ma már tudjuk – utolsó hónapjaiban is új olvasókat, előfizetőket toborzott lapunknak rendkívül széles baráti-szakmai ismeretségi köréből, s írásai révén a Bajai Honpolgár olyanokhoz is eljuthatott, akik talán soha nem is hallottak rólunk.

Utolsó, épp most decemberben megjelent írásának zárszavában azt mondta, hogy szeretné, ha valami maradna utána az utókornak, s egyben elvégezte életpályának summázatát is: „Eddigi életem azt példázza, hogy a falusi háziorvoslás vállalása, művelése nem feltétlenül rossz választás. Az elismerést, a sikert nem a hely, hanem a kitartás, az akarat teremti meg.” Egykori és mai páciensei és őt nagyra becsülő kollégái minden bizonnyal igazolják szavait.

Szerkesztőbizottságunk és kuratóriumunk egy kiváló embert és igaz jó barátot gyászol személyében. Mindannyiunk nevében őszinte részvétünket fejezzük ki az elhunyt családjának, nyugodjék békében!

(Dr. Péter Árpád életének és pályájának részletesebb méltatására terveink szerint január-februári lapszámunkban térünk vissza.)