Bajai mágia

Bajai mágia

Dr. Szutrély Péter

Néhány hete rokonok egy gyászjelentést juttattak el hozzám. Valami régi épület padlásán találták, s továbbították: szépanyám (Szutrély Péterné, Vény Terézia) tisztes kort megérve 1892 októberében Baján távozott az élők közül. Az aláírók között első helyen dédapám, Szutrély Gyula neve áll.

Baja… Nem volt sok szó családunkban a korai időkről, történetekről, ősökről. Nem olyan időket éltünk. A jó úttörő nem családját kutatta, nem ősei iránt érdeklődött, hanem a jelenben volt vidám! (Mint a mókus…) Így tehát mit sem gyanítottam arról, hogy apai családom jelentős része Baján élt, dolgozott. Fogalmam nem volt, hogy ott e név alatt egy ház is ismert volt, a temetőben családi sírhelyünk volt. (Talán még ma is megvan? A sírok is öregszenek.)

Amikor az ember már generációkban kezd gondolkodni, megindul az ősök felé. Indultam volna magam is, de tíz éven át két határ feküdt keresztbe közöttünk. Ebből a Bajához közelebb eső áthatolhatatlan volt számunkra. Méregdrága telefonhívásokra hosszú órákat vártunk, míg a barátságtalan kisasszony végre összekötött bennünket szüleinkkel. Ilyenkor nem a gyökerekről beszélgettünk.

Az emigrációt „külföldre szakadásnak” hívták. Számunkra kerek harminc éven át tartott, bár a szakadás később kissé „befércelődött”, így aztán végül is jártam én ugyan Baján, de nem éreztem meg a szélben az ősök közvetlen rezdüléseit. Csak annyira szerettem a szép főteret, (vagyis a Szentháromság teret), ahogy számos más magyar városét. Szerettem azt a hidat, ami – persze – Petőfié. Szerettem azt a csárdát a „Szúnyog-szigeten”, meg szerettem azt is, hogy ott sétálhatok. Meg azt is szeretem, hogy megtudhattam, a hidat is, a szigetet is, a körülötte csordogáló Sugovica ágait is jó néhány névvel illették már: Kis-Pandúr, Nagy-Pandúr, Tejes… Ki? Mi? Melyik is?

Annyit azért tudtam magamról, szüléim bolondozásaiból és a közvetlen, múló sóhajtásokból, hogy 1945 táján volt valamiféle gyógyintézmény Bácsalmáson, ahova egyfelől papám, másfelől mamám érkezett külön-külön, egymásról mit sem tudva. Menekültek a zavaros idők elől. Ott terveztek megbújni. Találkoztak, az ügyeletes sebész és az önjelölt ápolónő, aki egyébként a rivaldák fényében élt, eredetileg ugyanis színésznő volt. Találkoztak, fiatalok voltak, élvezték az életet, és ez lett a vesztem, mert meglettem.

Bácsalmás. Baja. Ugrás az oda is, vissza is. Vonzások? Taszítások nélkül?

Néhány pécsi év után Keszthelyre kerültünk. Édesapám egy éppen elárvult kórház vezetését, no meg az itteni sebészkedést vállalta. Embert próbáló feladat volt. Még nyifkó gyerekek voltunk, amikor előbb apósomat, majd későbbi feleségemet megismertem. Az ő édesapja, Dr. Fodor Ferenc (orr-fül-gége szakorvos, Baján adjunktus) frissen érkezett helyi kórházunkba főorvosnak. Az 50-es évek végének áldatlan viszonyai egy vidéki kórházban nem rettentették el. Lakás is lett, hiszen – rendkívüli szerencse folytán – volt kivel „cserélni”. A család elköltözött hát Bajáról, ahol addig éltek: a „MABI-palotában”, a Sugovicán pöfögő motorcsónakokat hallgatva. Megérkeztek a mi városunkba, elkezdtek itt egy immár 70 éve folydogáló életet. Rögtön tudtam, amikor úgy hat-hét évesen először találkoztunk, ez a „kis bajai mabipalotás” Bea lesz életem párja. Az lett. Immár fél évszázada. A nap minden percében. A született kis bajai.

Így tehát már a Balaton partján sem létezik halászlé tészta nélkül! Mint ahogy nem létezett három évtizeden át Solingen, emigráns életünk otthona sem halászlé nélkül. A híres késes-köszörűs helybéliek legnagyobb csodálkozására.

Lépten-nyomon találkozunk ismerősökkel, kikről mindegyre kiderül, ők is bajaiak. Tisztelettel kérdezem: miféle mágia él ebben a szép kisvárosban? Mitől van a halászlének bajai íze, a Sugovicának bajai suhanása, a „mabipalotának” igazi, nagyon palotasága, az utcáknak különös bajaisága? A hídnak, a szigetnek annyi neve? Mitől csomósodnak itt össze életek, sorsok, véletlenek, mitől telepszik meg a sírok szélén családok fonadéka?

Mi van Nálatok, bajaiak? Valami mágiát csak tudtok!

(Utóirat: ha valakinek a fenti nevekkel kapcsolatban ismeretei, gondolatai vannak, akár jó, akár rossz is, várom a szutrely@aol.com címen.)