Csak élni akartam…
Szürke homályban
Fényes ablakok ülnek
Fényességük vak
Szűk keretbe szorultak
Szabadulnának
Zaklatnak esti szobát
És megérintett
Árnyas reggeli csoda
Cseppjeit ittam
Világosság mezején
Fejemre csorgott
Nem ittam ittas lettem
Szelet ember vagy
Kenyérdarab mára
Hűséggel kértem
Tenyérben ostyát fogtam
Saját templom volt
Nyitottam és csukhattam
Én ablakom volt
Falakon nem ült a fagy
Tenyeremben élt
Sötét és világosság
Élet kenyere
Szomjas szája házamnak
Nekem szentéjem
Szükség kérelem napja
Törékeny évek
Csordultig viszem ha kell
Én az élettel
Már csak élni akartam
Utólag
Szerelem
A szerelem hormonok játéka
Hordtam szívemben
Hogy könnyebb legyen
Örökség
Tüskés gombolyag megölik egymást
Nem is érné meg
Ha könnyű lenne