Katymári Vanda
Csoda a lélegzet.
A porból gyúrt testünk,
s hogy benne élet lett.
Hogy az eleven lét
vibrál a zöld tájon.
A hajnal a tónál.
Az éjjel. Az álom.
Csoda a rőt avart
zörgetve lépő láb.
Ha rád szól a lelked:
„Ne állj meg, menj tovább!”
Csoda vagy te magad:
nagy terv kicsiny része.
Csoda egy jó szavad.
A szív bölcsessége.
Csoda a bátorság.
Az egyenes derék.
Ha annak, aki bánt
ma kimondod: „elég!”.
Csoda a madárdal.
Egy kutya hűsége.
Csoda az örömkönny.
Ha szép a film vége.
Csoda a kéz, mely ad.
A frissen szelt kenyér.
Csoda az életünk:
a tiéd, s az enyém.
