2019. május 10-én hallgathatta meg a Honpolgár-estek közönsége Dr. Zentai Mária műfajokon átívelő előadását, melyben a Hunyadi László című Erkel-opera szövegének változatát kísérhette figyelemmel.
Az előadó felvezetőjében az adaptáció fogalmával foglalkozott, melynek legközismertebb formája a könyvek filmes feldolgozása, ugyanakkor egy műfajon belül is adaptálnak műveket, gondoljunk csak – a filmművészetnél maradva – a „remake”-ekre. Zentai Mária betekintést nyújtott a hallgatóságnak a darab születésének hátteret adó 1840-es évek pesti színházi életébe is, külön méltatva Bartay Endre színiigazgató tevékenységét (neki köszönhetjük többek közt a Szózat és a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot).
A nemzeti opera klasszikusaként számon tartott Hunyadi László Tóth Lőrinc drámáján alapul, melyből Egressy Béni írta meg az eredeti szövegkönyvet. A ma ismert szöveg azonban Nádasdy Kálmán 1935-ös átdolgozása által formálódott meg. Természetesen, ahogy ez operáknál megszokott, egy-egy előadás során kisebb-nagyobb módosítások mindig előfordulnak.
Bár Tóth Lőrinc Hunyadi Lászlója megírásakor elnyerte az Akadémia pályázatának első díját, színpadra állításakor nem aratott sikert, az utókor terjengős, gyenge darabként tarta számon. Zentai Mária párhuzamba állította a dráma és az opera szerkezetét és szereplőinek listáját is, mindkettőben letisztultabb a későbbi változat, természetesen részben az operai műfaj követelményei miatt is.
Egressy Béni nem csupán radikális egyszerűsítést hajtott rajta végre, hanem átformálta több szereplőjének karakterét is, köztük magáét a címszereplőét is. Míg Tóth Lőrincnél Hunyadi László a végletekig naiv, sodródó figura, az operában határozottabb egyéniség, megfelelve a nemzeti operáktól elvárt történelmi hős követelményeinek. Belekerült a történetbe a király esküjének jelenete, illetve a drámában ábrázolt lovagi tornát – ahonnan Hunyadi Lászlót elragadják – Egressy menyegzőre cserélte, e kettő az opera legkatartikusabb jelenetei közé tartozik.
A Hunyadi Lászlót először 1844-ben állították színpadra, nagy sikerrel. Meghatározó szerepet kapott a műben Szilágyi Erzsébet a színház kiváló szopránja, Schodelné Klein Rozália megformálásában. Gara Mária szerepe a későbbi előadások során lett hangsúlyosabb, különösen Hollósy Kornélia alakítása által. A különböző szereposztások során az opera több ízben újabb zenei és szövegelemekkel gazdagodott.
A két világháború közötti átírásra zenetudományi okokból volt szükség. Egressy-nek ugyan kiváló érzéke volt a dramaturgiához, ám szövegei nehezen voltak énekelhetőek. Nádasdy Kálmánnak köszönhetjük a Hunyadi László mellett a Bánk bán mai szövegét is. Egyesek Nádasdy munkáját az eredeti szöveg meghamisításának tekintik: ennek nyomán adták elő az operát a 2010-es évek elején az eredeti szövegkönyv alapján Debrecenben.
Az előadás zárásaként a közönség meghallgatott egy olyan részletet a mű első felvonásából, amelynek szövegén jól tetten érhető a szöveg hangsúlyainak eltolódása. Az érdekes és összeszedett irodalmi prezentációt így egy zenei élmény tette teljessé.
