Rendezvénysorozatunk első évadát 2019. május 24-én Dr. Csorba László előadása zárta. A neves történész Kossuth Lajos 1851-52-es Egyesült Államok-beli látogatását mutatta be kiemelve annak jelentőségét és utóhatását.
Az előadás kezdetén Csorba László beszélt a nemzeti identitás kialakulásáról, melyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó szereppel bír. A szabadságharcot csak egy idegen nagyhatalom segítségével sikerült eltiporni: ez is rávilágít arra, hogy Magyarország sorsa nem mindig idehaza dől el, hazánk jövőjét meghatározza a nemzetközi politika.
Kossuth a szabadságharc bukása után emigrációba vonult, de ezt nem szabad megfutamodásnak tekinteni, hiszen a maga eszközeivel tovább folytatta harcát az elnyomás ellen. Szövetségeseket keresett, hogy a küzdelmek esetleges újbóli fellángolása esetén Magyarország ne maradjon ismét egyedül.
Törökországi száműzetésében nemigen volt módja komoly politikai tevékenységre, de az Egyesült Államokban felfigyeltek rá, és a Nemzet Vendégeként meghívták egy előadássorozatra, egyúttal lehetővé tették számára, hogy elhagyja Törökországot. Kossuth útja valóságos diadalmenet volt, már útja európai állomásain is nagy siker övezte.
Érdekes adalékként hangzott el, hogy ugyanazon a tengerjáró hajón utazott a híres-hírhedt táncosnő, Lola Montez is, akinek afférja Lajos királlyal közvetve hozzájárult a bajor forradalomhoz.
Kossuth a mai fogalmak szerint sztár volt, ám népszerűségét mindig eszméinek rendelte alá. Szónoklatainak súlya volt, komoly tartalom és felkészültség állt mögöttük. Amerikába érkezve már New Yorkban is igazi diadalmenetben haladt át a Broadwayen, „turnéja” során rengeteg amerikai várost érintett New Yorktól Washingtonon át Saint Louisig és New Orleansig. Beszélt Fillmore elnökkel is.
A szabadságharcos célja az volt, hogy megnyerje az Egyesült Államokat az „intervention for non-intervention”, azaz a „beavatkozás a be nem avatkozásért” politikájának: ez nem járt sikerrel, mert a politikai vezetés még nem látta időszerűnek az amerikai beavatkozást az európai ügyekbe.
Bár fő célját nem sikerült elérnie, Kossuth Lajos útja mégis nagy hatással volt az utókorra. Nyomát őrzi Amerika történetében számos személynév, település, emléktábla és köztéri szobor. A Nemzet Vendége címet mindössze másodikként kapta meg LaFayette márki után.
Politikai öröksége is számottevő: beszéde megihlette Abraham Lincolnt is, akinek közismert gettysburgi üzenetében Kossuthtól kölcsönzött mondatokat is tartalmaz. Kennedy elnök 1963-ban Frankfurtban is Kossuthra utalt a Bundestag előtt tartott beszédében. Nemzeti hősünk azon kevés külföldi egyike, akinek szobra helyet kapott a Capitolium épületében.
