Ördögűzés Erdélyben és Oroszországban – beszámoló

2019. szeptember 27-én rendezvénysorozatunk második évadának nyitó előadásán Dr. Komáromi Tünde néprajztudós számolt be kutatásairól. Két egymástól távol eső helyszínen – az erdélyi Füzesmikolán és a Moszkvához közeli Szergijev Poszad városában – vizsgálta az ördögűzéshez, rontáslevételhez fűződő vallási rítusokat, hagyományokat.

Füzesmikola jeles búcsújáróhely, Mária-képe elsősorban a görög katolikusok körében örvend nagy tiszteletnek, de más felekezetekből is sokan zarándokolnak ide az augusztus 15-i búcsúra. Az ördögűző imák az ünnep éjjelén hangzanak el hatalmas közönség előtt, ehhez kapcsolódóan áldják meg a hívek által kihelyezett lisztet, olajat illetve kenyereket. Úgy tartják, sok esetben derült fény az imák alkalmával démoni megszállottságra. Ezen szertartásnak ugyanis nem a megszállottság gyógyítása, hanem annak „diagnosztizálása” a célja. A nagy nyilvánosság előtti szertartásokat megelőzi egy szűkebb körű, melynek során a szent kenetet is kiszolgáltatják. Ennek az ortodoxiában jóval szélesebb körű az alkalmazása, mint a katolicizmusban.

A hivatalos egyház mellett jut szerep a népi vallásosságnak is. Füzesmikola környékén több úgynevezett néző ismeretes, akik afféle javasasszonyként igyekeznek a szerzetesekhez hasonló módokon – áldásokkal, böjttel, stb. – segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak. Maga az előadó is találkozott egy ilyen nézővel. A nő papi család sarja, eredetileg tanítónő volt, később látomásszerű álmai fordították a különös hivatás felé.

Az oroszországi ördögűzés centruma Szergijev Poszad hatalmas szerzetesi központja, amely óriási tömegeket mozgat meg. A hosszú, mintegy három és fél órás ördögűző szertartás része az ima mellett a prédikáció is, melynek rendszeres eleme, hogy a démoni megszállottságot az évtizedes vallástalanság és a bűn teszi lehetővé. Az előadó két embert is említett, akiknek életében drasztikus változást okozott az ördögűzés, egyikük például sikeres svájci üzletasszonyi életét váltotta egyszerű templomi szolgálatra.

Erdélyben gyakori, hogy a román szomszédok hívják el segítségre szoruló református magyar ismerőseiket a nézőkhöz. Oroszországban általában a vallástalan bajbajutottak hozzátartozói viszik el őket a kolostorba. A démoni megszállottság mellett számos kevésbé drámai problémával is fordulnak ördögűzőhöz, Füzesmikolán például gyakori, hogy akkor fordulnak segítségért, ha egy fiatal férfi huzamosabb ideig nem házasodik meg.

A kutató saját készítésű fotóival színesített előadás záró gondolata az volt, hogy a démoni kísértésnek, a betegségnek az ember a bűnössége miatt lesz kitéve, a gyógyulás feltétele pedig az őszinte bűnbánat.