A rendezvénysorozat eddigi legnagyobb látogatottságú előadásán Dr. Ablonczy Balázs történelmi tárgyú előadását hallgathatta meg a közönség. Idén 100 éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely örökre megváltoztatta Magyarország sorsát. De vajon mi történik, ha a körülmények másképp alakulnak: ezt a kérdést feszegette a történész.
Régebben szokás volt a „mi lett volna, ha” jellegű kérdésfelvetéseket tudománytalannak bélyegezni, mára, ha általánosan nem is bevett, de elfogadott gyakorlat az ún. kontrafaktuális történelemszemlélet. Az elsősorban a politika- és hadtörténet terén alkalmazott módszer lényege, hogy egyes pontszerű történéseket kijelölve vizsgálja, hogyan alakulhattak volna másképp az események. Nincs értelme azonban évtizedekkel ezelőtti történések máig tartó hatását vizionálni, kizárólag kisebb időtávlatoknál lehet a realitások talaján maradni.
Ablonczy Balázs első vázlatpontjában Trianon elkerülésének azt a módját járta körül, ha a Monarchia megnyerte volna a világháborút. Azzal a meglepő kijelentéssel nyitott, hogy 1918-ra ez majdnem be is következett. Sajnos nagyon gyors összeomlás követte a katonai sikereket. Ha a háború kimenetele számunkra kedvezően alakul, akkor is kétséges az Osztrák-Magyar Monarchia hosszú távú fennmaradása, hiszen a nemzetiségi nacionalizmus dinamikája azóta is megfékezhetetlennek tűnik. A birodalom fenntartása viszonylag hosszabb ideig talán egy katonai diktatúrával lett volna lehetséges, de azt a magyarság sem igen tűrte volna.
Elég lett volna-e, hogy ne kerüljön sor Trianonra, ha nem fegyverzik le a hadsereget? Valószínűleg nem, hiszen a honvédség morálisan, létszámban és felszereltségben sem volt ütőképes, a Tanácsköztársaság katonai sikerei is erőn felüli teljesítmények voltak, nem kis részben az akkori képzett hadvezetésnek köszönhetően.
Elterjedt nézet, hogy ha nem gyilkolják meg Tisza Istvánt, ő fordíthatott volna az eseményeken, azonban Tisza 1918 őszére olyan mértékben népszerűtlenné vált, hogy semmi esélye nem volt, hogy a politikai élet vezére lehessen, ennek ő is tudatában volt.
A békeszerződés alá nem írása reális opció volt, melyet a magyar delegáció is számításba vett, ám a román csapatok jelenléte és az összeomlás szélén álló közellátás miatt az is katasztrofális következményekkel járhatott volna.
Bár az előadó óva int attól, hogy determinisztikusan szemléljük a történelmet, levezetése bemutatta, hogy illúzió lenne azt hinni, egyes döntések radikálisan más (jobb) irányba vitték volna történelmünket 1918-at követően.
