Sarlós István
A történetírás, az emberiség történetének megörökítése már az ókortól foglalkoztatta a szerzőket, a történetírás atyának tartott Hérodotosztól kezdve számtalan történetíró, krónikás munkája maradt ránk, amelyekből az egykor élt „nagy” emberek, történelmet formáló személyiségek életéről, cselekedeteiről olvashatunk. Az időrendben előre haladó, eseményeket feljegyző krónikák, az életrajzok mellett elsősorban egyetemes történelmi összefoglaló munkák születtek. A történelmet irányító eszmék mentén készült, a statisztikákat, az évszámokat, az eseményeket ez alapján csoportosító és bemutató filozófiai jellegű írások a 19. század közepével háttérbe szorultak; a történetírás a kisebb emberi közösségek irányába fordult. A mikrotörténet-írás alapját egy közösség, például egy település (Emmanuel Le Roy Ladurie: Montaillou, egy okszitán falu életrajza), egy kiemelt esemény (Robert Darnton: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás) vagy bármilyen egyéb történelmi tény képezhette. A település történetének a feldolgozása is tovább bővült. A településtörténet-írás az adott helység történetének teljes feldolgozására törekszik, a kezdetektől napjainkig időtartam gondolkodik. és témájában érinti a történelem, régészet, földrajz, néprajz, oktatás, művelődés, egyház-, társadalom- és gazdaságtörténet stb. területeit. Egy ilyen munka eredménye a (helytörténeti) monográfia.
Bajáról Borovszky Samu első világháború előtt megjelent vármegyei monográfiasorozatában (Magyarország vármegyéi és városai) olvashatunk, ebben Bács-Bodrog vármegyének két kötetet szenteltek. Ezután a városról csak kisebb történeti munkák jelentek meg, a nagy, átfogó várostörténeti monográfia váratott magára. A Baja című várostörténeti monográfia elkészítésének tervét 1973. március 30-án Kincses Ferenc tanácselnök terjesztette a végrehajtó bizottság elé. Az eredeti beterjesztésben 2 kötetet terveztek összesen 70 ív terjedelemben alapműnek szánták, amely tudományos és forrásértékű is egyben. (1 szerzői ív 40 ezer karakter, ha terjedelemben számolunk, akkor ez A/5-ös méretben kb. 800 oldal lett volna.) Az ütemterv szerint 1973-ban a szervezést, 1974-75-ben a kézirat elkészítését, 1976-ban a lektorálást és 1977-ben a nyomtatást intézték volna. Az első szerkesztőbizottság: dr. Rapcsányi László, dr. Faludi Gábor, Kőhegyi Mihály és Kincses Ferenc voltak. Az eredeti ütemtervet nem sikerült tartani, az 1976. június 18-án tartott végrehajtó bizottsági ülésen számolt be Faludi Gábor a készülő kötetről.
„BAJA c. könyv Szerkesztő Bizottsága 154/1976.
Tájékoztató a Baja c. könyv előkészítésének állásáról
Munkánk alapját a VB 46/1973. sz. határozata, a Szerkesztő Bizottság által elfogadott – a tartalmi és szervezési koncepciót egyaránt rögzítő – munkaprogram és az ezekre épülő éves munkatervek adják.
Az elmúlt években az előkészítés alapvető feladata a forrásfeltárás, anyaggyűjtés, rendezés, partner keresés és az ezekhez kapcsolódó szervezőmunka volt. A Szerkesztő Bizottság évente általában két alkalommal tartott munkamegbeszélést. Az elmúlt másfél évben a folyamatos feladatok végzése mellett előtérbe került a Városi Tanács és az Akadémiai Kiadó közötti megállapodás előkészítése, megkötése.
1. Forrásfeltárás, anyaggyűjtés. Ennek során elkészült/ek/:
a/ a bajai Ady Endre, a kecskeméti Katona József és a kalocsai Érseki Könyvtár bajai vonatkozású anyagainak bibliográfiája, rövid kivonata /625 tétel/;
b/ a bajai hírlapok és folyóiratok bibliográfiája;
c/ az Országos Levéltár bajai vonatkozású anyagainak bibliográfiája és kivonatai /4866 tétel/, a teljes másolásra javasolt anyagok címjegyzéke /a felsorolás 11 oldal/, valamint a kalocsai Érseki Levéltár bajai vonatkozású anyagainak bibliográfiái és kivonatai;
d/ a bajai munkásmozgalomban részt vett 15 személy visszaemlékezése és 25 személy dokumentumanyagának összegyűjtése, másolása;
e/ több, a várostörténet egy-egy időszakához vagy területéhez kapcsolódó tanulmány, forrásösszedolgozás.
A forrásfeltárást, anyaggyűjtést befejeztük. Az elkészült bibliográfiák, az összegyűjtött forrásanyagok alapot és segítséget adnak a leendő szerzőknek az elmélyült, a bajai realitásokhoz és sajátosságokhoz igazodó egységes szemléletű munkához. Az egyéb rész-forrásanyagok feltárása és hasznosítása /helyi anyagok, diplomamunkák stb./ a szerzők feladata.
2. A korábban elkészített tematikához hosszadalmas és körültekintő munkával sikerült megfelelő szerzőket találnunk /néhány téma kivételével/. 1975 tavaszán az érdekeltek a közreműködést szóban vagy írásban visszaigazolták. Néhány átfogóbb témában a leendő lektorokkal is tárgyaltunk. A szerzői szerződések megkötésére azonban mindmáig nem kerülhetett sor.
3. Az Akadémiai Kiadó vállalta a munka kiadását. /1975. október 21-én történt ez ügyben végleges döntés./ Mind a döntést megelőzően, mind a döntést követően több megbeszélésre és levélváltásra került sor. A Városi Tanács és a Kiadó közötti megállapodás szövegét is át kellett fogalmazni. Így a szerződést 1976. május 21-én írta alá Bernáth György, a kiadó igazgatója. A megállapodás aláírásának elhúzódása azt is jelentette, hogy a szerzőkkel a szerződések megkötését nem rendezhettük, így újabb személyes megkeresésük, ismételt megnyerésük szükséges. Számolni kell azzal is, hogy több, korábban igent mondó szerző egyéb kötelezettsége miatt közreműködést nem vállal.
A munka ütemének fokozása érdekében az alábbiakban látom a teendőket:
1. A Kiadóval megkötött szerződés alapján rendezni kell a Szerkesztő Bizottság helyzetét, a ténylegesen munkát végzők státuszát. Biztosítani kell a szervezéshez, az ellenőrzéshez, a segítségnyújtáshoz, a koordináláshoz stb. szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket.
2. Újra meg kell vizsgálni a szerzők személyével kapcsolatos kérdéseket, meg kell kötni a szerződéseket, néhány hónapon belül rendezni kell a szükséges korrekciókat.
3. El kell készíteni és a szerzők rendelkezésére kell bocsátani az összegyűjtött forrásanyagok bibliográfiáját, és a szerkesztői tájékoztatót, útmutatót. El kell érni – és ehhez a megfelelő feltételeket is biztosítani –, hogy a témakörökhöz tartozó szerzőket inspirálják, munkájukat ellenőrizzék és segítsék.
Megítélésem szerint az előzőekben megjelölt teendők összehangolt megvalósítása esetén a kéziratok 1978-ra készülhetnek el.
1976. június 7. /Dr. Faludi Gábor/”
A csúszás elsődleges oka a források felkutatásának nehézsége volt, a találatok mennyisége már önmagában is tekintélyes, és ezeket az elsődleges gyűjtés során feldolgozták, besorolták. Ezzel jelentősen megkönnyítették az egyes fejeztek íróinak a munkáját. A kéziratok elkészítésére céldátumként megjelölt 1978 – kb. 2 éves csúszás az eredetihez képest – is erősen optimista tervezés volt. Az írást erősen áthatotta a korszak akkori elvárása, a marxista szellemű történetírás, és a munkásmozgalom történetének a kiemelése. A város történetét 1944. október 19-ig, dr. Bernhart Sándor polgármester távozásáig és a „felszabadítóként” érkező szovjet csapatok megérkezéséig dolgozza fel a kötet, az új korszak a forrásgyűjteményekkel a 2. kötetre maradt, amely sajnos sohasem készült el. A „fehér Baja története monográfia” végül 1989-ben jelent meg, és azóta is a bajai helytörténetírás egyik alapműve.



