Ezúttal irodalomtörténeti téma került terítékre a Bajai Honpolgár-estek második évadában. Dr. Hamar Péter előadásában Móricz Zsigmond életpályájáról szóló kérdésekbe nyújtott betekintést az ismét nagy számban megjelent érdeklődők számára.
Bár a művek megszületésük után függetlenné válnak alkotójuk személyétől, életviteléről, mégis egyfajta köldökzsinór köti őket össze. Ezért van létjogosultsága a költői, írói életrajzok tanulmányozásának is, ráadásul sok esetben a mű értelmezése is nehézségekbe ütközne enélkül.
Móricz Zsigmond személyét a szocializmus évtizedei alatt igyekezett kisajátítani magának a hatalom, e cél érdekében pedig a valóság megmásításától sem riadt vissza – olykor a Móricz-leszármazottak hallgatólagos beleegyezésével.
Hamar Péter négy részletét emelte ki a „Móricz-legendáriumnak”. Ismertette az író szülőházának, születésnapjának, paraszti mivoltának, valamint kései múzsájához, Csibéhez fűződő kapcsolatának kérdését.
Az az épület, amelyet az emléktábla Móricz szülőházaként hirdet, sosem állt a család tulajdonában, sőt, jóval a család Csécséről való elköltözése után épült. Valószínűleg azért jelölték ki ezt az épületet, mert a zsúptetős parasztház jobban illett a „szegényparaszt” Móriczról alkotott képbe, mint a zsindelyes későbbi községháza.
A tankönyvek és a kézikönyvek Móricz születésnapját július 2-ára teszik, az anyakönyvi bejegyzés alapján. Életem regénye című munkájában azonban az író Péter-Pál napra teszi születését, a családi hagyomány is így tartja. Hamar szerint ennek alighanem szimbolikus oka van: a paraszti életben Péter-Pál napja az aratás kezdete. Párhuzamként említette január 22-ét, amely a bortermelésben bír hasonló jelentőséggel: Kölcsey e napra tette a Himnusz kéziratának befejezését, lehetséges, hogy szintén tudatosan.
A szocializmus Hamar Péter megközelítésében hasonlóan épül fel, mint egy vallás: saját dogmatikája, szertartásrendje és szentjei vannak. Míg József Attila tölti be a „munkásszent” szerepét, a „parasztszentnek” Móriczot tették meg. Azonban Móricz nem paraszti családban nevelkedett. Bár apja valóban kisbirtokos sorból emelkedett fel, a tudatos családpolitikát folytató Móricz Bálint a vállalkozósorba küzdötte fel magát, melyben a lelkész felmenőkkel rendelkező anyai ág vagyonának is nagy szerepe volt. Emellett Móricz Bálint kitanulta az ácsmesterséget is: parasztnak azonban semmi esetre sem volt tekinthető, mint ahogyan a Móricz család mélyszegénysége is a mítoszok közé sorolható.
Az előadás talán legizgalmasabb részében az irodalomtörténész Littkey Erzsébet (Csibe) és Móricz Zsigmond viszonyát taglalta. Közismert az idős Móricz és Csibe megismerkedésének drámai története, ám Móricz Virág visszaemlékezésében annak csak egy töredéke olvasható. Hamar Péter Móricz utolsó szerelme című könyvében részletesen beszámol a kapcsolatról, melyet semmi esetre sem lehet apa-lány kapcsolathoz hasonlítani. Az előadás során sok részletet tudhatott meg a hallgatóság az író és a korábbi utcalány kapcsolatáról, többek között azt is, hogy feltehetően már az omininózus Duna-parti találkozás előtt is keresztezték egymást útjaik. Hamar Péter meggyőződése – mellyel nincs egyedül –, hogy Csibe fiának, Dr. Móricz Imrének Móricz Zsigmond a vér szerinti apja.
