Ahogy a 2023. február 16-i Bajai Honpolgár-est előadója, Dr. Koltó Lilla is elismerte, talán a cím nem a legblikkfangosabb, ám annál többet mond, különösen a gyakorló pedagógusok számára.
A sajtóban általában csak olyan mértékben foglalkoznak a rendszeres iskolai kompetenciamérésekkel, hogy átlagban milyen eredmények születtek, ugyanakkor elmarad annak vizsgálata, milyen okokra vezethető vissza egyes diákok jobb vagy rosszabb teljesítménye.
Koltói Lilla olyan munkacsoport tagja, amely éppen ezt a kérdést igyekszik megválaszolni. A kissé idegenül csengő „szocioökonómiai háttérbe” olyan nyilvánvaló dolgok is tartoznak, mint a család vagyoni helyzete vagy az iskolatípus. A diák teljesítményét hátterében sokkal több tényező határozza meg, mint pusztán képességei. Az előadó szerint a legfontosabb ezek közül a tanuló énképe: ha nem tartja magát elég jónak, a teljesítménye is rosszabb, míg egy magát tehetségesnek gondoló diák rendszerint jobb eredményeket érhet el.
Távolról sem elhanyagolhatók a családi körülmények. Igen nagy a szakadék a gazdag és a szegény családok között: a jó anyagi háttér nagy mértékben pozitív hatással van a gyermek eredményességére. A napjainkban egyre gyakoribb „patchwork családmodell”, a szülők beismert vagy épp rejtett nehéz élethelyzetei egyaránt kedvezőtlenek lehetnek teljesítmény szempontjából. Sokat számít, hogy a szülő hogyan viszonyul az iskolához, milyen mértékben kapcsolatot az iskolával stb.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a legjobb eredményt általában a hat- illetve nyolc osztályos gimnáziumok diákjai érik el. Ezekbe eleve középosztálybeli vagy gazdagabb szülők erősebb képességű gyermekei kerülnek, akiknek általában rendezett a háttere. Talán nem meglepő ennek tükrében sem, hogy az előadó meglátása szerint maga az iskolatípus a legmeghatározóbb teljesítmény szempontjából.
