Újabb tudományterület mutatkozott be a Bajai Honpolgár-estek ötödik évadának utolsó előtti alkalmán. Ezúttal Dr. Walter Fruzsina, a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Barrierek Kutatócsoportjának tagja az élettan és a biofizika határmezsgyéjén mozgó alapkutatásba vezette be a hallgatóságot, közérthető formában.
A kutató bevezetőjében bemutatta számtalan bajai kötődését, külön tisztelettel adózva Mezeiné Dr. Kopasz Mária és Schmidt Antal emlékének, akiknek sok köszönettel tartozott pályaorientációja és szakmai munkája kapcsán. Időt szentelt némi élménybeszámolónak is, mivel tudományos munkája során a világ számos pontjára eljutott, és a munka mellett kis kikapcsolódásra is jutott ideje.
Az előadás súlypontját a biológiai gátak egyik formája, a vér-agy gát működése adta. Ez a rendkívül erőteljes védelmi rendszer óvja az idegrendszert a fizikai és kémiai behatásoktól, melyek súlyos károsodást, betegséget okozhatna az agynak. Bár rendkívül erős gátról van szó – közegellenállása például 2000 Ohm –, egyes anyagok, így az alkohol, a drogok, vagy épp a nikotin átjuthatnak rajta.
Az idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztése során kihívást jelent a vér-agy gáton való átjuttatásuk. A szegedi kutatócsoport munkája több más terület mellett kiemelten foglalkozik ennek vizsgálatával is. Mivel alapkutatásról van szó, nem feladatok a kutatás-fejlesztés, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztő cégek figyelemmel kísérik eredményeiket, hiszen például a demencia vagy az epilepszia kezelésekor fontos eredményeik vannak.
Világviszonylatban is az élmezőnyben van kutatási módszerük, melyben a hagyományos kísérleti módszerek mellett helyet kapnak az előadás címében említett biochipek és mini agyak. Ezen technológiai illetve biotechnikai eszközök sokkal precízebb, gyorsabb vizsgálatokat tesznek lehetővé, csökkentik többek közt az állatkísérletek szükségességét, de a klinikai kísérleteknek is nagy hasznára vannak.
A jól követhető diasor mellett az előadó szemléltető eszközként sejttenyészethez használt eszközöket is közreadott, továbbá egy a biochipek „evolúcióját” bemutató kisebb installációt is.
A tulajdonképpeni előadást több izgalmas kérdés követte, melyekre a kutató örömmel válaszolt. Bár a közönség zömében laikusokból állt, mégis követni tudták a prezentációt, amely egyértelműen jelzi, hogy Walter Fruzsina mennyire gyakorlott előadó. Zárásként meghívta a közönség érdeklődő tagjait a Kutatók Éjszakája szegedi programjaira, ahol további érdekességekről szerezhetnek információt a jelenlévők.
