Szőlővédő szentek tisztelete a magyar borkultúrában – beszámoló

A Bajai Honpolgár-estek ötödik évadának záró eseményeként Dr. Simon András néprajztudós (SZTE BTK) előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A kutató néphit és a szőlő- és bortermelés kapcsolatába nyújtott betekintést, végigvezetve a hallgatóságot a naptári év eseményein, Vince-naptól (január 22.) egészen János-napig (december 27.)

A szentkultusz általános jellemzőinek rövid ismertetése után az egyes szentek szőlőhöz, borhoz kötődésének vizsgálata következett: ennek alapja lehetett a szent ünnepnapjának jellemző időjárása, de olyanra is számos példa van, hogy egy adott névnapon történt természeti csapás nyomán fogadalmat tettek a helyiek, hogy az aznap ünnepelt szent védelmébe ajánlják terményüket. Közös jellemzője a szőlészethez kapcsolódó szentkultuszoknak, hogy a szőlőt fenyegető csapások ellen kérnek segítséget. A kultusznak léteznek tárgyiasult formái is, mint például hálaadó keresztek, kápolnák, haranglábak, de az ereklyéknek is nagy jelentőséget, óvó hatást tulajdonítottak. A szentek között olyan is van, akit egyszerre többféle terület patrónusának tekintenek. A szobrokon illetve festményeken jellemző attribútumaikkal ábrázolják a patrónusokat, ilyen lehet például a szőlőfürt, a püspöki pásztorbot, vagy a kehely.

Az előadás során részleteiben, kép- és részben videóanyaggal gazdagon illusztrálva mutatta be az egyes szentekhez kapcsolódó ünnepnapokat, azok szokásait. Néhány példát kiemleve: Vince napjának időjárásából próbáltak következtetni az őszi terméshozamra („Ha csordul Vince, tele lesz a pince”, Szent Orbánnak pedig – lévén az utolsó fagyosszent a naptárban – a fagykár elkerülésében tulajdonítottak szerepet. Orbán kultuszának sajátos jellemzője, hogy amennyiben mégis bekövetkezett a csapás, a szentet ábrázoló szobrot jelképesen megbüntették, esetenként meg is csonkították. Hasonló szokás figyelhető meg néhol Szent Donát emléknapján is. Az eredményes szüretet követte Szent Márton november középi ünnepe, amikor az újbor elkészül, a naptári év pedig a december végi Szent János-ünneppel zárul.

A szentekhez fűződő szokások, ünnepségek eredete sokszor a közelmúltból ered (így a hajósi Orbán-nap és a Mura-vidéki borkeresztelés), megfigyelhető ezek – szakkifejezéssel élve – fesztivalizálódásaig. Ennek ellenére komoly jelentőségük van a helyi közösségek identitásának fenntartásában illetve erősítésében.

A tartalmas előadást követően, az esemény témájához is kapcsolódva, borokat és sajtokat kóstolhattak a nézők a Daru Déli Dűlő Borbirtok és a Kedves Kecskesajt kínálatából.