Sajnos az utóbbi időben nem jó híreket kaptunk lapunk gyakori szerzőiről, a bácskai bunyevácok történetének egyik legszorgalmasabb kutatójáról, Dr. Mándics Mihályról. A nemrégiben 92. születésnapját ünneplő Miso bácsi kórházba került, és állapota aggodalomra ad okot. A fáradhatatlan kutató még előtte az alábbi írásban reagált egy augusztusban látott televíziós adásra. Álláspontja természetesen nem szükségszerűen tükrözi szerkesztőségünk véleményét; amennyiben az írásban megszólítottak válasszal kívánnak élni, a lehetőséget számukra is biztosítjuk. (A szerk.)
Dr. Mándics Mihály
Örvendetes dolog, hogy a nyár folyamán a Pécsi Televízió Horvát Szerkesztősége Baja város bemutatását tűzte műsorára. Nagyon sok szépet mutattak be. Jól felkészült történészüknek, templomuk plébánosának és több elismert közéleti politikusnak köszönhetően is és sok fontos dolgot hallhattunk a Baja várost alapító, sokáig többségben lévő – magukat bunyevácnak nevező és valló – lakosság tevékenységéről is. (Az 1720-as népszámlálás idején Baja város lakosságának 84,7%-a bunyevác volt!)
A Bunyevác Tájházról Markovics Józsefnét, a városi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnökét kérdezték. Válasza számomra enyhén szólva is kevés volt! Gondolom, azok számára is, akik annak idején jelen voltak a Tájház avatásán. Ezért ragadtam tollat, hogy a témáról gondolataimat megosszam az érdeklődőkkel mindarról, amiről tudomásom van – anélkül, hogy saját szerepemet fényesíteni akarnám. A tájház avatását a bunyevácok történetének szerves, fontos állomásának tartom. Ezért is szükségesnek érzem az alábbi – a tévéműsorban meg sem említett – részletek megemlítését, amely egy részének a nyilatkozó maga is részese volt. (Gondolataim továbbításához reményt látok a Bunyevác Kulturális Intézet elnökénél és titkáránál, Dr. Obádovics Gyula prof. emeritusban, Ikotity Istvánban, pedagógus barátaimnál, valamint a Bajai Honpolgár főszerkesztőjében, Dr. Mayer Jánosban, akik jártasak a nemzetiségpolitikában. Otthonról hozták.)
Hazánkban az első nemzetiségi tájházat Baján avatták: 1979. július 1-jén a bajaszentistváni (Vancaga) városrészben az egykori Rác utcai dombon (greda), ahogy e rész szülötte, Krunoslav Stjepan Grgo költő is írta. (Ma Pandúr utca 51. házszám alatt találjuk). Mindez a II. Nemzetközi Duna menti Folklórfesztivál keretein belül történt, amelynek fő eseményei a Sugovica vízi színpadán zajlottak.. Óriási siker volt, és hatalmas tömeg volt jelen az ország különböző területéről. Igazi bunyevác seregszemle (smotra folklora) volt!
Ennek kezdeményezője a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének országos választmánya volt melynek akkor főtitkára voltam, egyben Bács-Kiskun megye Bácsalmás és Gara választókörzetének országgyűlési képviselője is (1963-1981). A körzetben sokféle nemzetiségű és anyanyelvű lakosság él. Érdekképviseleti szervezetünk felügyeletét a Művelődési és Kulturális Minisztérium gyakorolta, élén Dr. Pozsgay Imrével, aki mellett Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanácselnök is felkarolta az ügyet. Az azt megelőző évben Baján rendezték a Szövetség honismereti gyűjtőtáborát, Agatity János főelőadó szervezésével.
A tájház céljára kiszemelt épületet Dr. Solymos Ede, a bajai múzeum korabeli igazgatója velem együtt szemlélte meg. Az épület tulajdonosai korábban Katica Šokcević, Marcela Bánhidi, Stana Agatić és Stipan Šokcević voltak. Tehermentesen adta át nekünk a Dr. Kincses Ferenc bajai tanácselnök.
Az avatásra szükséges felújítás, karbantartás munkálatait a Csávolyi Építőipari Ktsz. végezte László Lőrinc építész elnök tervei alapján. Engedélyt kaptunk a bajai származású Dr. Mezős Tamás örökségvédelmi hivatali elnök egyetemi tanártól is. Ne vegyék ezt szerénytelenségnek, még kevésbé dicsekvésnek, de ezeket a hitelesség végett le kell írnom.
A Tájház első belső ismertetését Dékity Márk költő, író és műfordító dicséretesen fogalmazta meg – egykori munkatársként a Horvát és Magyar Írótársaság tagja volt. (Az ismertetés Bunjevačka Kuća címmel A csávolyi bunyevác horvátok c. kétnyelvű könyvem 227-228. oldalán olvasható.)
A Bajai Bunyevác Tájház a kezdet kezdetén irányításunkkal működött Dr. Bozsity Lajos etnográfus vezetésével. Időközben átszervezés során a bajai Türr István Múzeum hatáskörébe került. Jelenleg ennek elkötelezett felelőse Kothencz Kelemen múzeumi munkatárs, etnográfus kutató, aki feladatát példaértékűen teljesíti.
Csávoly, 2020 augusztusában
