A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság 1859-60. évi összeírásáról
Nebojszki László
A külső segítséggel levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc után I. Ferenc József császár 1849. november 18-án kiadott uralkodói pátensével létrehozta a Magyar Királyság déli részén a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság elnevezésű közigazgatási egységet. Eszerint „Az eddigi Bács-Bodrogh, Torontál, Temes és Krassó megyék (Bácska és Bánság) és Szerém megye rumai és illoki összefoglalt területéből egyelőre, míg birodalmunk ez országrészének jövendő állása vagy pedig annak egy más koronaországgal leendő összekapcsolása felől alkotmányos úton végleges intézkedés nem fog történni, saját közigazgatási terület képeztessék, melynek igazgatása Magyarországtól függetlenül közvetlen minisztériumunk alatt állandó ország hatósága által vezettessék.” A koronatartományon 1849-50-ben három (a bács-torontáli, a szerémségi és a temesvár-krassói), majd ezt követően 1860-ig öt körzet (nagybecskereki, újvidéki, zombori, lugosi és temesvári) osztozott. Utóbbi beosztás szerint a korábbi Bács-Bodrog vármegye területén a Zombor központú körzethez hat (Apatin, Baja, Kúla, Szabadka, Zenta és Zombor székhellyel), az Újvidék központúhoz öt (Illok, Ó-Becse, Palánka, Ruma és Újvidék székhellyel) járás tartozott.
