András Istvánnal rendőri hivatásról, javuló közbiztonságról, kettős kötődésről
E havi interjúalanyunk Baján született, de munkája révén csak az elmúlt bő másfél évtizedben kötődött szorosabban városunkhoz. Egy jól működő intézmény vezetését vette át, miután elődje feljebb lépett a ranglétrán. Irányításával még tovább javultak az eredményességi mutatóik, ennek okán több elismeréssel is jutalmazták helyi, megyei és országos szinten is. A legmagasabb, állami kitüntetést idén március 15-én vehette át. Többször ajánlottak számára magasabb beosztást, ő azonban – családi okokra hivatkozva – nem kívánta elhagyni városunkat. ANDRÁS ISTVÁN rendőr ezredessel, a Bajai Városi Rendőrkapitányság július elsejével leköszönt, jelenleg rendelkezési állományban lévő korábbi vezetőjével beszélgettünk nyugállományba vonulása előtt.
– Baján születtem, de gyermekkoromat – nővéremmel együtt – 14 éves koromig Érsekhalmán töltöttem, ahol az általános iskolát végeztem. Szüleim a mai napig a községben élnek. Édesanyám és édesapám is korábban a Gemenci Erdészetben, majd a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alkalmazásában állt, egészen a nyugdíjazásukig. Édesanyám a kertészetben, majd egy irodaházban gondnokként, édesapám a gyümölcsösben kertészeti dolgozóként, később gépkocsivezetőként dolgozott.
A nyolcadik osztályt követően a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskolában növénytermesztő és állattenyésztő szakon tanultam tovább. Érettségi után rövid ideig a Hosszúhegyi Állami Gazdaság helyi kertészetében dolgoztam, majd Jánoshalmára, a Haladás TSZ-be kerültem, a növénytermesztési ágazatban brigádvezetőnek.
Néhány hónap munka után a pécsi határőr kerülethez vonultam be sorkatonai szolgálatra. A határőr szolgálat során közelebb kerültem a rendőrséghez, ezért 1983-ban, a leszerelés után közvetlenül, jelentkeztem és felvételt nyertem a Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnüldözési Alosztályára, civil ruhás próbaidős rendőrnek. Folyamatos tanulás következett, majd fél év elteltével kezdő nyomozó lettem. Végső soron a felszerelésemtől kezdve egész életemet a munka és a folyamatos tanulás jellemezte. A rendőri munka mellett több helyen oktattam rendészettel, gazdálkodással, kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos tantárgyakat. Miután elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát, rendészeti szakvizsgát tettem, majd mestervezető képzésben vettem részt. Érdekelt a gazdaságvédelem, s hogy értsem is az ezzel kapcsolatos ügyeket, szakirányú végzettségeket, többek között adótanácsadói, mérlegképes könyvelői, vendéglátó menedzseri és boltvezetői képesítést is szereztem.
– Honnan származott az érdeklődés a gazdaságvédelem iránt?
– A bűnüldözési terület megismerése után érdekelt a gazdaságvédelem is, annál is inkább, mert közvetlenül a rendszerváltás előtt megkezdődtek azok folyamatok, amelyek a rendszerváltás után a privatizációt segítették. Ezek között voltak szakmailag nagyon érdekes jelenségek, melyekből maradt a mai időkre is. Ezen folyamatoknak a bűnnel kapcsolatos összefüggései érdekeltek, ehhez kellett a gazdaságvédelmet segítő ismeretanyag elsajátítása.
Vezetőként végigéltem a rendszerváltást, a privatizációt, több város kapitányságán dolgoztam, szinte bejártam az egész Bács-Kiskun megyét. Sok ügyet és sok embert megismertem, sokszor beleláttam a szövevényesnek tűnő „átláthatatlanba” is. Ahhoz, hogy ok-okozati összefüggéseket átlássak és megértsek, sokat kellett a rendőri szakmához hozzátanulni. Mondhatom azt, hogy megfelelő „térképpel” érkeztem Bajára, ami a több mint 17 év bajai munkám során tiszta helyzetképpel egészült ki.
– Elmondhatja magáról, hogy „mindenkiről mindent tud”?
– Inkább azt mondanám, hogy az említett „térkép” lett teljesebb. Dolgoztam szervezeten belül a gazdaságvédelmi területen is, majd 1989 nyarán Kalocsára kerültem, ahol 4 éven át voltam a bűnügyi osztályon nyomozó alosztályvezető, 12 esztendeig pedig a bűnügyi osztály vezetője, egyben a rendőrkapitányság vezető helyettese. A kalocsai évek szakmai eredményei nagyon impozánsak voltak, folyamatosan ott voltunk az országos élmezőnyben. Nagyon jó és eredményes csapatot vezethettem, ezért nehéz volt a búcsúzás. A kalocsai pályafutásom során több, magas beosztásra kaptam felkérést. Ezek közül végül a bajai kapitányságvezetői pozíciót fogadtam el, így kerültem 2005. március 1-jén a Bajai Rendőrkapitányság élére.
– Beiktatásakor azt nyilatkozta, hogy csúcsra járatott kapitányságot vesz át. Ezek után miben lehetett mégis előrelépni?
– Jól felkészült csapat vezetője lettem. Közös gondolkodásunk eredménye a mai térfigyelő rendszer kifejlesztése és működtetése. Sok bűncselekmény volt akkoriban a városban, főként a belvárosban, ahol a boltok, üzletek vannak. Egyetlen igazi esélyt láttunk a bűnözés megállítására, a bűncselekmények visszaszorítására, ez pedig az volt, ha gyors felderítéssel a bűnelkövetőket „kivonjuk a forgalomból”. Ennek a gondolatmenetnek a szüleménye volt a térfigyelő rendszer kiépítése, melyet az akkori önkormányzattal együtt meg is kezdtünk. Az ügy fő kezdeményezője Szabó Ferenc alezredes, bűnügyi osztályvezető volt.
2006-ban 4 kamerával a belvárosi bűnözést sikerült valamelyest megfékezni. A kapitányságon elhelyezett monitoron keresztül a kollégák folyamatosan figyelték a kamerák képeit, így került a kezünkre több betöréses lopás, rablás, rongálás elkövetője. Többek között a sétálóutcai bankautomata tolvajai, a piactér mögötti bankrabló, a belvárosi gyújtogató, a belvárosi rongálók, és sorolhatnám… A rendszer ma 21 kamerával működik, cél a 60 kamerára történő fejlesztés lenne. Jelentős támogatás érkezik a bajai önkormányzattól a bővítésre. Megállapítható, hogy ahol kamerás megfigyelés van, ott ma alig történik bűncselekmény, s ha mégis, akkor az elkövetőt gyorsan sikerül elfogni.
Hasznos volt a térfigyelő rendszer a közlekedés területén a balesetek feldolgozásánál, a balesetek megelőzésénél, a kismotorosok száguldozásának kezelésénél is. Ahhoz képest, hogy az elmúlt 10 évben megsokszorozódott a forgalomban lévő gépjárművek száma, a balesetek számát sikerült csökkenteni. Tudom, hogy ez nem csak a rendőrségnek, hanem az önkormányzatnak, polgárőrségnek, városőrségnek és egyéb civil szervezeteknek, és természetesen maguknak a közlekedőknek is köszönhető. Ez szép eredménynek mondható. Azt is tudom, hogy ezen a területen is voltak, vannak, lesznek szélsőséges esetek, de az említett szervezetek összefogásának mégis nagy ereje és sikere van.
– Említett több területet, ahol megoldódtak a bajok, maradt még azért belőlük?
– Mondhatjuk azt, hogy bár rend van a városban, természetesen mégis akadnak problémák. Annak külön örültem, hogy elindult itt, Baján az önkormányzat által 2021-ben meghirdetett „Biztonságos Baja” elnevezésű program, amelyhez reményeink szerint csatlakozik majd több város, község, talán még a testvérvárosok is. A rendezvényt minden év május utolsó vasárnapján tartjuk. A Bajai Önkormányzat és Baja város rendőrkapitánysága, valamint a katasztrófavédelem összefogásának terméke a Petőfi-szigeten megépült KRESZ-pálya, melynek felszereléseit Baja Város Önkormányzata, valamint az AXIÁL Kft. finanszírozta. Az iskolások részéről óriási az érdeklődés iránta.
Alapvetően rend van, de azért akadnak visszatérő problémák is. Baja nagy létszámú turisztikai forgalma miatt a belvárosban lévő szórakozóhelyek – főleg hétvégente – zsúfolásig megtelnek. Ennek természetesen vannak pozitív és negatív hatásai is. Mint ahogy az éremnek, ennek is két oldala van. Nem lehet ezt egyoldalúan kezelni, és nem csak a rendőrség feladata a megoldást megtalálni az előforduló problémák megoldására. Valóban szükség van az önkormányzatra, a képviselő testületre, a civil szervezetekre, az itt lakókra, a vállalkozásokra, és persze a rendvédelmi szervekre is. Egyszerű: a város él, és ennek örülni kell! Meg kell találni azt a kompromisszumos megoldást, amely biztosítja a belvárosban élők pihenését, de az itt szórakozni vágyók szórakozási lehetőségét is. Nem könnyű feladat…
– A kapitánysághoz tartozó határszakasz 2015 óta a migrációs nyomás miatt szinte ostrom alatt áll. Mekkora megterhelést jelent ez az állománynak?
– A problémát jelenleg és még jó ideig az illegális migráció jelenti. Határ menti város lévén a kapitányságunkhoz több mint 90 km-es határszakasz tartozik. Itt mindig van az alapfeladatokon túli többletfeladat. Külön köszönetet kell mondanom a bajai rendőröknek, de köszönet illeti a más megyékből ide vezényelt érkező rendőröket, a helyi és vidéki polgárőröket, önkormányzatokat, valamint a civil szervezeteket és a lakosságot is. Nagy összefogás jellemzi a migráció kezelését, különösen sokat tesznek bele a határrendészeti kirendeltségek, de a határ mentén élő emberek és a területünkön lévő önkormányzatok is.
– Elegendő a bajai kapitányságon dolgozó emberek létszáma? Mennyire okozott nehézséget a tapasztalt, vezetők távozása?
– A rendőrség állományának tekintetében egy időben a komoly gondot jelentett fluktuáció, amely 2011 után (a kedvezményes nyugdíjazási lehetőség megszűntével) valamelyest mérséklődött. Minden nehézségen túltettük magunkat, egy jól összeszokott csapattal, különösen jó vezető társakkal dolgozhattam együtt. A szervezeten belüli megújulás folyamatos volt, van némi létszámhiányunk, de a feltöltöttség megoldódni látszik. Az elért eredményeinket és kapitányságunkat is mindig kivételesre minősítették a felettes szakmai szervek.
– Lehet még a megyei és országos szinten is kiemelkedő bajai bűnüldözési mutatókon javítani?
– Gazdasági válság közeledik, ami negatív hatással lesz a bűnözésre. Ha kollégáim az eredményeket meg tudják tartani, az már nagyon jó dolog lesz. Természetesen az önkormányzatokkal való további szoros együttműködés hozhat még javulást a rendőri munkában. Folyamatos fejlődésre, megújulásra van szükség, de ez a törekvés benne is van a bajai csapatban.
– Soha nem merült fel, hogy Ön is feljebb lépjen, mint ahogy két elődje is tette?
– A pályafutásom során kaptam több felkérést magasabb beosztásra, de azokat nem fogadtam el. Nem akartam a megyéből elmenni, sőt Bajáról sem. A legutóbbi felkérés alkalmával is elmondtam, hogy a szüleim idősek, gondozásra, ápolásra szorulnak, ezért nem akarok Bajától távol kerülni. Hiszem, hogy azért élnek még, mert nővéremmel együtt a közelükben vagyunk, és ápoljuk őket.
– Kapitányi időszakában több alkalommal is elismerték munkáját.
– Természetesen én is kaptam nagyon sok dicséretet, jutalmat, és megkaptam állami kitüntetésként a Magyar Arany Érdemkereszt katonai tagozatát. Egyszer elnyertem a megyében Az Év Vezetője címet is. Minden kitüntetés, jutalom jólesett, és valamennyi elismerésért köszönetem fejezem ki munkatársaimnak is, hiszen az ő munkájuk is benne van az elismeréseimben. Azt kívánom nekik, hogy most már végre épüljön föl új kapitányság épülete a Deszkás utcai kollégium helyén. Nagyon sokat lobbiztam érte, azt szerettem volna, ha ebben az épületben köszönhetem meg a munkájukat, és innen jöhettem volna rendelkezési állományba. A sors végül másképp rendelkezett.
– Miért vonult ilyen korán rendelkezési állományba, ha 65 éves koráig dolgozhatna?
– Mint mondtam, a szüleim idősek, édesanyám nagyon beteg, napi ápolásra szorul. Annak idején rengeteget nélkülöztek azért, hogy én tanulhassak. Most én következem, gondoskodnom kell róluk. Ezért választottam azt, hogy rendelkezési állományba vonulok. Ha csak egy boldog pillantást is látok az arcukon, már megérte. Könnyű szívvel teszem le azt a bizonyos lantot értük. Mivel jó a kapitányságunk megítélése, jók az eredmények, összetartó a csapat, és kiváló kvalitású vezetés van, az utódomat én nevezhettem meg. Ezt meg is tettem Horváth Róbert r. alezredes személyében. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a főkapitány úr és a szakmai vezetés ebben is támogatott. Horváth Róbert rendőr alezredes, rendőrkapitány úrnak további munkájához ezúton is gratulálok, jó egészséget és sok sikert kívánok neki!
– Miért éppen rá esett választása?
– Régóta a Bajai Rendőrkapitányságon dolgozik. A városban él, jól ismeri a szervezeten belüli helyzetet, kiválóan eligazodik a szakmában, dolgozott a közrendvédelmi és bűnügyi területen egyaránt. Szakmailag jól felkészült, rendszerető, katonás alkat. Jól együttműködik a kollégákkal és a társszervekkel is, kiváló a szervezeti lojalitása. Sorolhatnám hosszasan tovább, mely tulajdonságai teszik alkalmassá a beosztásra.
– Hallhatnánk néhány szót a családjáról is?
– A feleségem pedagógus, a kalocsai Fényi Gyula Általános Iskolában matematikát tanít. Henrietta lányunk közgazdász, Norbert fiunk rendőrtiszti főiskolai és jogi egyetemi végzettséggel a civil ruhás rendőri szakmát választotta. Mindketten Budapesten élnek. Lányunk házasságából egy lány és egy fiú unokánk született. Mint ahogy már említettem, most a fő feladatom a szüleim gondozása, de nagy örömömre sokat vagyunk együtt az unokáinkkal is. Egyre sűrűbben főzök egy jó bajai halászlevet a bajai és a kalocsai térségben élő barátaimnak, sőt a bajai halászlé után szívesen harmonikázom egy kalocsai népdalt vagy mulatós bajait, ezzel is próbálom a bajai és kalocsai baráti köreimet jó kedvben tartani.
