Sarlós István
Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legismertebb költője, bár életében közel sem volt annyira népszerű, mint 1945 után. Petőfi népszerűségét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi megítélésének változása hozta el. A Petőfi-életmű feldolgozását ugyan már a 19. század második felében megkezdték az irodalomtudósok és az irodalomtörténészek, számos részletét tárták fel a költő életének már akkor is. 1854-ben Gyulai Pál írta az első átfogó Petőfi-tanulmányt életművének értékeléséről, ekkor helyezték Vörösmarty Mihállyal azonos magasságba. A kiegyezés után, különösen az 1880-as évektől a Petőfi életművét bemutató tanulmányok, cikkek, esszék száma ugrásszerűen emelkedett; világirodalmi nagyságát is többen hangsúlyozták. A dualizmus idejében összegyűjtötték és kiadták műveit, külföldi folyóiratokban idegen nyelven jelentek meg versei; mára a külföldön legismertebb magyar szerzővé vált. A következő gyökeres fordulatot a költő megítélésében az önálló Magyarország megszületése hozta, amely politikai kommunikációjában visszanyúlva a „dicső” történelmi hagyományokhoz – 1848-49 sikereihez – új lehetőségeket adott életművének értékelésére.
1923-ban a magyar irodalmi élet Petőfi Sándorra emlékezett születésének 100. évfordulója alkalmából. A trianoni békediktátum okozta sokkból lassan ébredő magyar kulturális életnek lökést adott az évforduló, amire a Magyar Nemzeti Szövetség Petőfi-almanachhal, a költő életének átfogó, minden részletre kiterjedő feldolgozásával készült számtalan neves író és irodalmár tollából. A kötetben 14 tanulmányt olvashatunk Petőfi életéről és munkásságáról. Olyan neves szerzők írtak a kötetbe, mint Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Reviczky Gyula, Schöpflin Aladár vagy Ferenczi Zoltán. Az összesen 150 oldalas könyvet egy Petőfi-kalendárium zárja le. Már ekkor is gondoltak az alacsony példányszámban készített ragasztott, kemény fedeles, díszes kiadás mellett a kisebb összegből gazdálkodó vevőkre, iskolákra, kisebb könyvtárakra; mivel készült egy varrott papírkötéses változat is. Mindkét kiadást dr. Rakovszky István belügyminiszter és a Magyar Nemzeti Szövetség társelnöke ajánlotta a megyei törvényhatóságok figyelmébe.
„3.253/1923.
2.228. szám, Magyar királyi belügyminiszter.
Tárgy: A „Petőfi-Almanach” című könyv ajánlása.
Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.
Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Szövetség is áldozni kívánt halhatatlan költőnk emlékezetének, s „Petőfi Almanach” címmel egy rendkívül becses könyvet bocsájtott a nagyközönség rendelkezésére.
A mű néhány válogatott Petőfi tanulmányt ölelt fel irodalmunk legjelesebbjeinek tollából; ismertetést a nagy költő életének egyéniségére jellemző részleteiről, házasságáról, eltűnésének körülményeiről és az annak nyomán keletkezett legendákról; tájékoztatást műveinek világirodalmi elterjedéséről, a Petőfi házban róla őrzött emlékekről; fejtegetést hitvesének egyéniségéről, a költőnek Arannyal való barátságáról, s végül egy értekezést költészetének zenei feldolgozásáról. A más-más szerzőtől származó cikkek között szerepel továbbá több költemény: Petőfinek első verse, s pár java-szemelvény abból a gazdag költészetből, mely az ő élete, egyénisége és tragikus halála nyomán támadt ihletettségből fakadt.
A közreadott tanulmányok Petőfi rendkívüli egyéniségének, jelentőségének s költészete értékének művészi elemzései és méltatásai; a többi, mind avatott kézből jövő ismertetés és fejtegetés, pedig értékkel és érdekkel bír reánk tárgyánál, választékosságánál és emelkedett szelleménél fogva.
Egészben a mű, teljes és összhangzatos képet nyújt a nagy költő életéről, egyéniségéről, hatásáról és jelentőségéről úgy, hogy haszonnal és élvezettel olvashatja nemzeti irodalmunknak minden barátja, s a nagy költőnek minden tisztelője.
A könyv közreadásával méltóan vette ki tehát részét a Magyar Nemzeti Szövetség a Petőfi szelleme által reánk rótt kötelezettségből, s a mű valóban megérdemli, hogy minél szélesebb körű elterjedtségre tegyen szert.
Erre való tekintettel a „Petőfi Almanach”-ot melegen ajánlom Méltóságod szíves figyelmébe és kérem, hogy annak terjesztését saját részről előmozdítani szíveskedjék.
Kívánatosnak tartom továbbá, hogy a könyvet irodalmi értékére is tekintettel a vezetése alatt álló törvényhatóság /csak a vármegyei alispánoknak/ a háztartási alap terhére, illetőleg a területén levő összes rendezett tanácsú városok és községek saját háztartásuk terhére megrendeljék. /Csak a thjf. [törvényhatósági joggal felruházott] városok polgármesterének/ saját háztartásának terhére megrendelje.
A mű Rákosi Jenő bevezető tanulmányával, Varga Béla szerkesztésében jelent meg, s a Magyar Nemzeti Szövetségnél rendelhető meg. Ára fűzve 400 korona, kötve 500 korona.
Budapest, 1923. évi február hó 20-án.
Rakovszky”
A kötet terjesztésével kezdetben gondok lehettek, mivel Rakovszky rendeletben is kiadta a könyv ajánlását a törvényhatóságoknak. A belügyminisztérium rendeleti formájú hivatalos levele március 8-án érkezett meg Bajára, akkor 3.796-os számon ismét beiktatták a városi tanácsnál. A rendeleti felhívásban csak a keménykötéses kiadás szerepelt, az is az egyre inkább elszabaduló infláció miatt már 1000 koronás áron.
A Petőfi Sándorra való emlékezés kapcsán a megrendelés hosszú ideig „elintézésre váró” ügyként szerepelt a városházán, végül az első levelet 1923 szeptemberében, a hivatalos belügyminiszteri rendeletet 1923 decemberében helyezték végleg irattárba, az utóbbit azzal a megjegyzéssel, hogy „Időközben megrendeltettem, tárgytalan. Baja, 1923. dec. 11.”
