A Sauerborn család lakhatási körülményei a 20. század első és második felében

A Sauerborn család lakhatási körülményei a 20. század első és második felében

özvegy Sauerborn Károlyné visszaemlékezési alapján (2. rész)

Kordé Nóra

A borsódi kastély időszaka (1904–1945)

Borsódi Latinovits Ernő-féle kastély

„1904-ben vették szüleim a borsodi birtokot. Ezentúl ott töltöttük a nyarakat, kastély is volt hozzá parkkal. Bár nagyon szerettem itt is, sohasem nőtt úgy szívemhez, mint a szülői ház.” A leírtak alapján nem tudták azonnal berendezni az újonnan birtokba vett egész épületet, csak rendkívül egyszerűen, a legszükségesebb berendezési tárgyakkal a földszinti szobákat. „Anyámék a már említett nagybácsival [édesanyjának egyik öccse, Lelbach László (1866 – 1922)] közösen vették a birtokot, a vételár, a birtok felszerelése sok pénzt emésztett fel, így a kastély berendezésére már nem jutott pénz. Régi bútorokkal, vaságyakkal rendezkedtünk be, édesanyám különben is nagyon puritán volt, nem voltak e tekintetben igényei. 3 szobát használtunk és egy kis vendégszobát, mindössze ennyi volt berendezve.”

A bácsborsódi kastély mellett egy istállóépület volt, nagy park is tartozott hozzá: „A park nagy kiterjedésű volt, szépen megtervezve, hatalmas fákkal, fenyőcsoportokkal, amely fának pedig az alföld nem hazája. Két épület állt benne, maga a kastély és az úgynevezett istálló épület, mindkettő emeletes. Utóbbiban voltak a lovak, kocsiszín, szerszámkamra, az emeleten pedig a személyzet elhelyezve.”

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!

(Az írás az Ady Endre Városi Könyvtár Bárdos Ferenc Helyismereti Klubja szervezésében 2023. március 30-án elhangzott előadás bővített, javított változata.)