Aktuális

A korai magyar történelem ‒ közkeletűbb nevén a magyar őstörténet ‒ az írott adatokat tekintve forrásszegény kutatási terület. Így a régészet, mint rohamosan gyarapodó forrásanyagú tudományág, kiemelkedő jelentőséggel bír e téren. A régészet számára a korai magyar történelemmel kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy Eurázsia kora középkori régészeti anyagából mi kapcsolható a magyarság elődeihez? A tárgyi … Olvass tovább2023. január 20.: A magyar őstörténet régészeti kutatásnak legújabb eredményei

Mitológiai kitekintéssel kezdte irodalomtörténeti tárgyú előadását Dr. Milbacher Róbert a 2022-as naptári év utolsó Bajai Honpolgár-estjét. Az apa elleni lázadás, erőszakos fellépés ismerős lehet az antik mitológiákból, ám bizonyos mértékig az autonóm felnőtté érés allegóriájaként is tekinthetünk rá. Petőfi Sándor rövid, de annál fordulatosabb életpályája során két efféle lázadásnak is tanúi lehetünk: vér szerinti édesapjával, … Olvass továbbPetőfi apakomplexusai – A költő viszonya Vörösmartyhoz és édesapjához – beszámoló

Igazán aktuális és forró témát választott előadása tárgyául Dr. Karsai Krisztina egyetemi tanár a Bajai Honpolgár-estek ötödik évadjának harmadik előadásán. Az embercsempészet az illegális migráció intenzívebbé válásával meghatározó bűnözési formává vált országunkban, különösen érinti ez szűkebb térségünket. Bár a köznyelvben rendszerint az „embercsempészet” szót használjuk, a pontos jogi kategória az „embercsempészés”. Ugyanakkor a szűken vett … Olvass továbbEmbercsempészet az Európai Unióban a büntetőjogász szemével – beszámoló

Előadásomban azokat az apafigurához köthető mintázatokat szeretném bemutatni, amelyek meghatározóak voltak Petőfi Sándor identitása szempontjából. Először természetesen saját, vérszerinti apjához fűződő ellentmondásos viszonyáról beszélnék érintve a Petrovics család helyzetét, származását, társadalmi státusát és mind ennek hatását Petőfire. Majd a metaforikus apafigurához, Vörösmartyhoz való viszonyáról, költővé avatásáról, rituális „apagyilkosságáról” volna szó. Az érintett versek: Szülőimhez, Egy … Olvass tovább2022. december 8.: Petőfi apakomplexusai – A költő viszonya Vörösmartyhoz és édesapjához

Jövedelmező kriminalitás a segítségre szorulók kárára – a XXI. századi közép-európai szervezett bűnözés egyik ékkövévé vált az embercsempészet, amely virágzik Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében, és persze a határ túloldalán is. Igaz, a mélységi ellenőrzéseken szinte az ország minden régiójában fennakadnak papírok nélkül utazó afrikaiak, közel-keletiek, és balkániak, de mégis a déli megyéken a legnagyobb a … Olvass továbbEmbercsempészet az Európai Unióban a büntetőjogász szemével

Ismét történelmi téma került terítékre a Bajai Honpolgár-estek 2022. október 7-i alkalmán, melynek során Szakály Sándor Magyarország második világháborús szerepvállalását mutatta be, sok esetben a jól ismert, tankönyvi megközelítéstől jelentősen eltérve. „Ezt a háborút sem nyertük meg” – vezette fel mondandóját az előadó. Kiindulópontul a trianoni békediktátumot választotta, amelyet a teljes magyar társadalom igazságtalannak talált, … Olvass továbbMagyarország a második világháborúban – beszámoló

Gere Zsolt irodalomtörténész előadásának népes hallgatósága talán egy illúzióval szegényebben, de tudásban és tanulságokban mindenképpen gazdagabban tért haza az esemény után. Vörösmarty Mihályról rengeteg dolgot tudunk – vagy vélünk tudni –, ám az újabb kutatások még okoznak meglepetéseket. Az előadó jelenleg egy hosszú évek óta időszerű Vörösmarty-monográfián dolgozik, az ehhez szükséges kutatások során bukkant rá … Olvass tovább„…üdvöm te lennél” – Vörösmarty Mihály Laura-verseinek életrajzi és irodalomtörténeti kontextusai – beszámoló

1939. szeptember 1-én a nemzetiszocialista Német Birodalom és a szlovák állam hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot és a támadáshoz a sztálini Szovjetunió 1939. szeptember 17-én „csatlakozott”. Franciaország és a Brit Birodalom hadat üzent ugyan a Németbirodalomnak, de érdemi lépéseket nem tett. A nyugati fronton a „Sitzkrieg” volt a meghatározó. A Magyar Királyság – amely 1938-ban és … Olvass tovább2022. október 7. – Magyarország a II. világháborúban

Vörösmarty életművében a Laura-versek közül A merengőhöz c. költemény nem csak az életrajz, hanem a teljes versanyag emblematikus darabjává vált. Szerepe, irodalomtörténeti jelentősége hasonló Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatát, szerelmét magyarázó Szeptember végén c. költeményhez. Vörösmarty Laura-verseiről, keletkezéstörténetükről lényegében napjainkig Gyulai Pál Vörösmarty-életrajzából öröklődő tudás vált meghatározóvá, hiszen a források rendkívül szűkösek, nincs lehetőség … Olvass tovább2022. szeptember 23: „…üdvöm te lennél” – Vörösmarty Mihály Laura-verseinek életrajzi és irodalomtörténeti kontextusai