Érintő szóval
Ősz van Pergő levelekkel Sodor a szél Keresztek Utak Valakit keresek Gyertyát gyújtok Virágom adom Lelkem rezdülő képek Erősen akarom Fájdalommal látni A hűtlen elmenőket Ahogy évek múlnak Napok Sercegő szavakkal intenek Más alakot ölt ma a szeretet Engedjétek Hogy ma Egymáshoz Közelebb lehessünk
Október-november
A fák alatt koporsók kuporognak Koporsók pironkodnak a még élők előtt Bújni mélyebbre a hantok mélyén Állomások a még élő képeken Megkapott megkopott életek darabjai Szóródtak szálanként lábuk elé Éjszakai vonat lelkük robog valahol Utoljára száguldó fák zúgtak Hajnalban látlak még téged azt hiszem Éjfélkor már készülődött életét adni Robog világosság erejével Fagyos kopogós az út ahogy a tél Kabátom összébb húzom ahogy ők odalenn Fázom és a szavak is fogytak Csendben ültek velem a padokon Küldtek haza mert ők már mennének lassacskán Karácsonykor újra látjuk egymást
