Az ötvenes évek elejétől napjainkig
Az 1951 elején felálló körzeti hivatalrendszer része lett a Baja 1 Posta is. Februárban a Kongresszus 1. kézbesítő brigádból Döme György és Peterdi Gyula vállalták „a mennyiségi munka mellett a minőségi munka fokozását, az önköltség csökkentését, két újítási javaslat beterjesztését és kollektíven a hivatal globális tervét február 28. helyett annak két nappal előbb, február 26-ára való teljesítését.”
1951-ben Mérei Sándor Dunaújvárosba költözvén megvált postavezetői teendőitől, 1952. január 31-gyel Eiselt Béla lett a vezetőhelyettes. 1953-ban a bajai körzeti hivatal vezetésével bízták meg, míg Kovács Istvánt Baja 1 Posta vezetőhelyettesévé nevezték ki.
1952. május 1-je tiszteletére a Bács-Kiskun Megyei Népújságban jelent meg a bajai postásokról: „[…] Vállalták, hogy második negyedévi jövedékbe vételi tervüket havonta 1 nappal előbb teljesítik és így tervteljesítésüket 13.275 forint felajánlott túlteljesítéssel befejezik. Ezenfelül vállalják, hogy a távolsági beszélgetések 6 százalékát a törlések száma nem fogja meghaladni, a táviratok belkezelési idejét pedig a mostani 22 percről az országos átlagra, 20 percre csökkentik.” A távközlésiek sem lazsáltak: „A bajai posta dolgozói harcba indultak a »Több hírközlő berendezést a szocializmust építő hazának« fogadalmuk valóra váltására. A dolgozók 85 százaléka állott versenybe. A korai műszak eredményeinek további elmélyítésére felhasználták elért gyakorlati eredményeiket. Peterdi Gyula, Galai István és Gyurinovics János máris 142-146 százalékos eredményeket értek el a távbeszélő állomások változásinak végrehajtásában. A bajai helyi hálózat zavaridő csökkentésében Jámbor Lajos 142, Kiss József és Szalma Mátyás 138 százalékos teljesítéssel mutatnak példát a posta többi dolgozóinak.”
A vezetékes rádiószolgáltatást 1951-ben bevezették a város X. körzetében. A minőségi szolgáltatásra már akkor is igényt tartottak az előfizetők. A megyei lapban Forgács Jánosné tett észrevételt: „Pártunk, államunk gondoskodása folytán Baja város X. körzete 1951 őszén megkapta a vezetékes rádiót, amely életszínvonalának emelkedésében ismét egy hatalmas lépést jelentett. Mi nagyon örülünk ennek, örömünk mellett azonban akad egy kis bosszúság is. Megtörténik több esetben, hogy 4 vagy 5 napig is hallgat a rádió, vagy pedig olyan halk, hogy nem lehet élvezni a műsort, mi minden esetben jelentettük ezt a postahivatalnál. De ebbe a sok sétálgatásba belefáradtunk.”
Lencsés Sándor vezető kezelő, kiváló dolgozó írta a megyei újságban november 7-én: „A bajai posta dolgozói növekvő munkaeredményekkel ünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. A verseny az a lendítő motor, mely elősegíti a munkák jobb elvégzését, ezen keresztül az életszínvonal további emelkedését, jobb életünket és még szebb jövőnket. A kézbesítő brigád november 7-re tett felajánlását túlteljesítette. Vállalták, hogy 300 forint értékcikket fognak elárusítani. Kétszeresét teljesítették. 8 darab meghatalmazás gyűjtést 14-re teljesítették. A vállalt 10 új sajtóelőfizető helyett 16 dolgozóval növelték az újságolvasók táborát, most a vasgyűjtő-hónap sikeréért harcolunk. Vállalatunk dolgozói derekasan kivették részüket a vasgyűjtésből. Brigádonként 180 kilogramm vas gyűjtését vállalták. a két brigád együttesen 13 mázsa 20 kilogramm vasat gyűjtött eddig. A dolgozók között folyó versenyt tovább szélesítjük, hogy a negyedik negyedéves tervünket sikeresen teljesítsük és vállalatunk megkapja az élüzemi címet.”
A sikert a megyei lap közölte: „Élüzem lett a bajai postahivatal: […] az ország postahivatalai között folyó versenyben az élüzem büszke címmel kitüntetett hivatalok sorába került. A dolgozók lelkes munkájukkal a budapesti 62-es postahivataltól elhódították a második helyezéssel együtt járó versenyzászlót. Ünnepség keretében vették át […] a posta- és közlekedésügyi minisztérium és a szakszervezet együttes zászlaját, és Babity Katalin tett fogadalmat a dolgozók nevében annak megőrzésére. Az élüzem ünnepségén kerültek megjutalmazásra a posta kiváló eredményt elért dolgozói. A bensőséges ünnepet kultúrműsor követte.”
A Bács-Kiskun Megyei Népújság 1954 augusztusában a postai kezelésről ír Amíg a levél eljut a címzetthez címmel: „Naponta hány házban várják izgalomtól repeső szívvel, hoz-e a postás levelet? […] Kísérjük csak el attól a pillanattól kezdve, ahogy az utcai levélszekrénybe bekerül, és halk szavak súgják utána: sürgős. Baján 22 géprendszerű és 5 kézzel nyitható levélszekrénybe gyűjtik a leveleket. Naponta kétszer postakocsi járja a várost a levelek összegyűjtésére. Az összegyűjtött levelek beérkezésük után a postahivatalban azonnal a levélirányítóba kerülnek. Balogh Ferenc és Létó Kázmér végzik a levélirányítást, az elosztást. Nagy szakmai ismeret és még több gyakorlat kell hozzá. Létó Kázmér 11 vonalvizsgát, két indító vizsgát tett szakmai ismereteinek bővítésére. A levélirányítónak tudnia kell minden város, község, falu és tanya fekvéséről, hogy az apró rekeszekre osztott válogató megfelelő helyére ossza be a leveleket. Létó Kázmér hatalmas levélköteggel a kezében percenként 20 levelet oszt be címzés szerint az indítás irányába. Legmagasabb csúcsteljesítményét az elmúlt napokban érte el, amikor 52 perc alatt 2987 levelet osztályozott 29 hibaponttal. Nagy figyelmet és szaktudást igénylő munka ez. […] Az irányított és kötegelt levelek így kerülnek aztán a postazsák lezárása után a mozgó postára […], mely a munka további részét bonyolítja le, leveleket felvesz, lead és kézbesít. Úgy bizony, mert azt vajmi kevesen tudják, hogy a mozgóposta azokon a helyeken, ahol a vonat nem áll meg, repülőzárlattal kézbesíti a leveleket az egyes őrházakhoz, állomásokhoz. Menetközben kirepül a mozgópostából a levél, a küldemény, hogy a címzetthez minél előbb eljusson. […] Nagyobb tömegben háromszor naponta érkeznek a levelek a bajai postahivatalba. Külön kötegekben érkezik a járás községeibe szánt levéltömeg, amely mint átmeneti küldemény, az első indítással folytatja útját. A kötegelt és postazsákban érkezett leveleket érkezésük után a postahivatalban bizottság nyitja ki és rögtön kezdetét veszi az osztályozás. Külön helyezik a fiókbérlők leveleit, külön a kézbesítésre várókat. Minden beérkezett levelet érkezési bélyegzővel látnak el. Utána pedig a levélkézbesítők termébe kerül, ahol kerületenként folyik a szétosztása. Húsz kézbesítő viszi szét naponta a városba a leveleket, közülük hatan tanyai postások, akik kerékpárral vannak ellátva. A levelek a mozgópostáról való átvétel után 10 percre már beérkeznek és 40 perc alatt már feldolgozásuk is megtörtént. A levélkézbesítők egymással versenyben dolgoznak. A verseny a minél gyorsabb szétosztásért, feldolgozásért és kézbesítésért folyik. A verseny élenjárói: Lencsés Sándor és Horváth Sándor a Belváros és kiscsávolyi kerületrészek kézbesítői. A postahivatal hatósugarából szinte egyszerre indulnak útjukra a levélkézbesítők. Útvonaluk átlagosan 8 kilométer. Úgy osztották el őket, hogy valamennyiük részére a város külterületeiből, peremrészeiből is jutott. Átlagosan 15 kiló küldemény van a táskájukban […]”
Szervezeti változások okán Eiselt Béla körzeti hivatalvezetői megbízását 1954. október elsejével visszavonják, majd Baja 1 Posta hivatalvezetőjének nevezik ki. A távbeszélőközpont ekkor 1000 előfizetővel és 6 kezelővel működik.
A szakszervezeti kultúrcsoport 1954-ben a Mágnás Miska népszerű vígjátékot adta elő Rábl Béla rendezésében. Rábl a városi amatőr színjátszás egyik alapítójaként éveken keresztül segítette a postások fellépését is. A szereplők között több dolgozó is volt. A következő évben két darabot is előadtak, az egyikről a megyei lap tudósított: „Csaknem 2000-en nézték meg a Lili bárónő című operettet. Baján a postás szakszervezet színjátszói nagy sikerrel mutatták be Huszka Jenő: Lili bárónő című operettjét. A címszerepben Udvardi Magdolna, Frédi szerepében Rábl Béla, Becsey tiszttartó szerepében Kovács István (Baja 1 Posta vezető helyettese), Agátha vénkisasszony szerepében pedig Rábl Béláné aratott nagy sikert.” Ebben az évben a Három ember a hóban című darabot is előadták.
Az 1956. márciusi jeges ár nehéz időszakában a postások éjjel-nappali telefonszolgálatot biztosítottak.
Eiselt Béla 1966. december 20-án, 54 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Postai munkaviszonya 1937-ben kezdődött szellemi szükségmunkásként, 1941-ben postatiszti szakvizsgát tett, 1947. december 19-én saját kérésére Körmendről helyezték Bajára. 1949. január 1-gyel postafőtisztté léptették elő. 1954. október 1-től haláláig volt Baja 1 Posta vezetője.
Utódja korábbi helyettese, Kovács István lett, aki Bátmonostoron született 1913. december 3-án. Kereskedelmi érettségit után szobrászatot tanult, 1934-37 között szobrászsegédként dolgozott, saját alkotásai is készültek. 1937-45 közözz kézbesítőként dolgozott Baja 1 Postán, majd 1947-ben kezelési tiszti, 1951-ben tiszti alap- és szakvizsgát tett. 1952-ig beosztott postatiszt majd hivatalvezető-helyettes. Szakszervezeti vezetőként a posta kulturális életét is irányítja, mivel jó barátságot ápolt Rábl Bélával.
1973. január. 21-én a Postás Dolgozóban jelent meg, hogy üzembe helyezték a bajai TX (telex) központot, addig Szegedre voltak bekapcsolva a bajai előfizetők. Így lehetővé vált újabb vonalak bekapcsolása. Ekkor a postán 5 telexgép volt, melyből 2 adó és 3 vevő forgalmazta a táviratokat.
Kovács István postavezető 1975 májusában nyugdíjba ment, munkásságáról a Petőfi Népe Szabad már, mint a madár címmel közölt riportot. Az új postavezető Makai László, az eddigi helyettese lett, az ő helyét pedig Hományi Sándorné vette át.
A Dunántúli Napló 1975. december 28-án írja: „A Szegedi Postaigazgatóságon elhatározták, hogy Crossbar rendszerű központtal cserélik fel a bajai posta régi telefonközpontját.” A Petőfi Népe 1977. február 5-én Postai tervek a megyében címmel a várost érintő fejlesztésekről számol be: „Baján jelenleg is kézikapcsolású, korszerűtlen a távbeszélő központ és nem felel meg a követelményeknek a légvezetékes hálózat sem. Jó hír, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban megkezdik egy új crossbar központ építését, a posta épület bővítésével együtt, de az átadás csak 1982-ben várható. A 130 millió forintos költséggel épülő új központ háromezer állomás befogadására lesz alkalmas az elképzelések szerint, ugyanis a vázlatterv is csak május 31-ig készül el. Később a távhívásba is bekapcsolják a bajai telefonokat és az építéssel egyidejűleg a légvezetékek helyett kábeleket fektetnek le.”
1978 szeptemberében beindult a nappali tagozatos postai képzés: „A bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola új tagozattal gyarapszik az 1978-1979-es tanévben. Bács-Kiskun megyében elsőként kezdik meg a tagozaton a postai ismeretek oktatását. Az első osztályban harmincnégy megyei leány és fiú kezdi meg a tanulmányait. Az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 4-én lesz. A megnyitás napján – stílszerűen – az iskola épületében ideiglenes postahivatal működik, mely alkalmi bélyegzőt használ a bélyeggyűjtők örömére.” (Petőfi Népe) A képzést Baja 1 Posta szaktanárok biztosításával segítette. A kezdéskor Kovács Ilona főállásban, őt helyettesítve Bálint Zoltán, a későbbiekben Hományi Sándorné, Fekete Sándorné, Kincses Attila és Kurityák Mihály tanították a leendő postásokat. A képzés 2003-ban szűnt meg, sok egykori növendék dolgozik ma a Baja 1 Postán, vagy a környező települések postahivatalaiban.
1980-ban két, összesen 2000 vonal kapacitású elektronikus, konténerbe szerelt automata helyi központot és egy új, kézi kapcsolású központot szereltek fel a postával szembeni telken. A sikeres próbaüzem után „[…] délután 3 órakor minden telefon elnémult a városban, majd 5 perc múlva az első próbahívásra máris jelentkeztek a mentők. Az átkapcsolás megtörtént, 18 perccel később, pedig Baja valamennyi előfizetője már tárcsázhatta a kívánt számot.” (Petőfi Népe)
1985-ben Mihálovics Gézáné, a hírlaposztály vezetője így nyilatkozott: „[…] Ma nyolcszáz különféle lapot terjesztünk. Ez egyharmadával több, mint öt esztendővel ezelőtt. Állandóan azt keressük-kutatjuk, hogy a lakosság körében milyen olvasnivalók iránt van érdeklődés. Negyven főállású kézbesítőnk, terjesztőnk dolgozik, a többségük igazán lelkesen és hozzáértéssel. Összesen kilencven helyen árusítunk lapokat, mindenfelé a városban. Üzemekben, boltokban, pavilonokban […] Naponta rákérdezünk az árusokra: milyenek a tapasztalatok, miből van kevés vagy sok. És hogy miért dicsérik vagy szidják az újságokat, örvendetes nálunk, hogy az áremelés miatt nem csökkent az eladott újságok száma.”
Április 29-én postatörténeti eseményről tudósítanak: „Kétségtelen, hogy 1987. április 29-e emlékezetes marad a bajai posta történetében. Tegnap 16 órakor Barna György tanácselnök- helyettes felemelte a főposta hivatalvezetői szobájában a telefonkagylót és tárcsázással létesített összeköttetést a megyeszékhellyel. És e pillanattól kezdve bárki közvetlenül, tehát a központkezelő közreműködése nélkül hívhatja az ország minden olyan helységét, amely a távhívásba be van kapcsolva. Amint Vojnár Lászlótól, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a beszélgetések csak részben történnek a vezetékeken keresztül. A József Attila Művelődési Központ udvarán egy antennatornyot állítottak fel, melynek segítségével mikrohullámokon jut el a hang Szekszárdra, az ottani központ áttelepíti kábelekre, majd eljuttatja Kecskemétre. Innen azután automata központ kapcsolja az ország minden részébe. A tegnapi bekapcsolást úgy oldották meg, hogy a főposta előtt két új, egyenként ezer vonal teljesítményű konténert állítottak fel. (A régiek távhívás céljára elsősorban műszaki okok miatt nem feleltek meg.) Sajnos, az új központ csak minőségi és nem mennyiségi fejlesztést jelent, bármennyire indokolt lenne, hiszen Baján jelenleg 2 ezer telefonigénylőt tartanak nyilván. ebben gyökeres változást csak az 1990-re megépült új távbeszélőközpont hoz majd, amely kezdetben 6 ezer vonalas lesz, de az épület eleve úgy készül, hogy a teljesítmény ezres egységekkel lépésenként növelhető legyen.” (Petőfi Népe: Baja is bekapcsolódott a távhívásba)
A rendszerváltozás évében, 1990-ben, a posta három nagy szolgáltatási ága önállósult: létrejött a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. A hagyományos szolgáltatásaihoz visszatérő Magyar Posta igyekezett reagálni a megváltozott helyzetre. A szétválás komolyan érintette Baját is, hiszen a távközlés az elkészült új „postaépületbe” költözött, míg a posta maradt a régi helyen. A szétválás több „régi postást” is válaszút elé állított: megy vagy marad. A telefonközpont új, Arany János utcai épületében 1990. október 23-án kezdte meg működését az új, ötezer vonalas, távválasztós telefonközpont.
1991-ben Baja 2 Posta a Szabadság utca 64. szám alól a Szabadság utca 77. szám alá költözött. Itt három munkahelyet alakítottak ki a csomagraktár és a szociális helyiség mellett. A posta vezetője Erdődi Imréné, majd 2000 márciusától Horváth Kitti. 1992-ben a bajai postán is megjelennek az első számítógépek, ekkor vezetik be az Egri-rendszert. Ezzel a programmal történt a csekkek felvételének számítógépen, (floppy)lemezen való rögzítése. A leszámoláskor, a lemezek sérülékenysége miatt a kezelők nem kis bosszúságára sok probléma adódott. Házon belül kisebb átalakítás történt, az épület alsó szintjéről a postavezetői iroda és a főnöki irodások irodája felkerült az emeletre, a volt távírda és a telefonközpont helyére. A földszinten kialakították a zártrendszerű készpénzkezelő osztályt.
A Petőfi Népe kézbesítése 1994-ben átkerült a lap saját hálózattal rendelkező kiadójához. 1996. január 18-án átadták Baja 3 Tanpostát a Dózsa György u. 161. alatt, a régi postaépület helyén. Utóbbi évtizedeken át szolgálta az itt szolgálatot teljesítő Egyed családot és az ügyfeleket is. Az édesanya, Egyed néni neve összeforrt a kicsiny postával, nyugdíjba vonulása után sok éven át fia, Egyed László vezette a hivatalt. Az új épület átadásán jelen volt Nagy Róbert, a Szegedi Postaigazgatóság gazdasági igazgatója, dr. Morvay Ferenc, a Magyar Posta országos oktatási osztályának vezetője és Nagy Istvánné, a Szegedi Postaigazgatóság oktatásvezetője. A régi épületet teljesen átépítették, kialakítottak 4 felvevő, ebből 1 főpénztárosi munkahelyet. A munkahelyek mellett tanterem és vezetői iroda található. A bajai a kilencedik tanposta az országban, itt zajlott a Türr István Szakközépiskola postaforgalmi szakának gyakorlati képzése. A posta vezetője Hományi Sándorné, a Baja 1 Posta korábbi vezetőhelyettese lett, aki egy ideig középiskolai tanárként dolgozott. Nyugállományba vonulása után, 2003 decemberétől Leirer Istvánné látja el a postavezetői feladatokat.
A postaépület 1927-es átadása óta a legnagyobb átalakítás 1997-ben fejeződött be. A megnövekedett forgalom szükségessé tette, hogy teljesen átalakítsák a földszinti elrendezést, a „régi” kétcsarnokos beosztást megtartva. A főbejáraton belépve, a volt csomagfelvétel helyén alakították ki a felvételi termet. A bejárat mellett kis postabolt, valamint a helyi ellenőrök irodája található. A küldemények felvételét 12 ablak biztosítja, külön alakították ki a főpénztárt és a nagybani értékcikkárus munkahelyet is. A másik csarnokban két ablakkal postahelyi kézbesítés, illetve egy ablakkal csomagfelvételi munkahely, valamint közel 300 postafiók található. Külön alakították ki a rovatolás munkahelyet és a belső csomagraktárt. Az érkezett járatok fogadása, csomagok járásra való osztása az udvarra néző, külső csomagraktárban történik. A kézbesítők, valamint kiosztás, leszámolás az épület hátsó részébe került, itt található a kézbesítő ellenőri iroda is. A szociális helyiségek az emeletre, a volt postavezetői lakás helyére kerültek.
1998-ban Makai Lászlót választották Az Év Postásának, kiemelvén a 44 év szolgálati időt, valamint a vezetői utánpótlásban szerzett elévülhetetlen érdemeit: „[…] Magyarországon 1974-ben, a Nemzetközi Postaegyesület megalakulásának 100. évfordulóján ünnepelték meg először a postai világnapot. Az idei megemlékezésen, október 8-án a fővárosi Postás Művelődési Központban negyedízben adták át az év postása címet. A bajai 1. számú posta 63 esztendős vezetőjének, Makai Lászlónak Krupanics Sándor vezérigazgató nyújtotta át az elismerést.” (Vasárnapi Hírek)
Makai László postavezető közel 50 év után, 2003. március 31-gyel nyugállományba vonult. Pályáját 1954 októberében kezdte, az egyéves segédtiszti tanfolyam elvégzése után 1955-1959 között rendszeres helyettesként dolgozott. A tiszti tanfolyam elvégzése után 1959-től kiosztó–leszámoló lett, majd 1964-től Eiselt Béla postavezető felkérésére a távközlési osztályt vezette. 1967. januárjában postavezető-helyettes lett. Munkája elismeréseként 1987-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg.
2003. április 1-től a postavezetői teendőket Gieszinger István, helyettese pedig Morvainé Vancsura Erika lett. Gieszinger István 1989. május 2-án került a posta állományába távirat- kézbesítőként. 1994-től kiosztó, leszámoló, majd rovatolói teendőket látott el 1996-ig, utána 1998-ig helyi ellenőr volt. Szegeden 1998-ban postatiszti végzettséget szerzett, 1998 februárjától postavezető-helyettes volt.
2003. július 25-én teljesen új, számítógépes rendszert telepítettek, másnap pedig már éles üzemmel bevezették. Elhelyeztek 30 db számítógépet, nyomtatókat és több irodai gépet, melyek levél, csomag és csekkek felvételét tették lehetővé. A háttértevékenység mellett az irodai ügyviteli munkák elvégzése is már gépen történhetett. „A bajai 1-es posta pénteken bekapcsolódik az Integrált Posta Hálózatba, amely online rendszerbe fogja össze az ország forgalmasabb postahelyeit. Az informatikai eszközök kiváltják a postákon eddig folytatott kézi adminisztráció egy részét. Baja 3 Tanposta már április óta ezzel az új technikával szolgálja ki ügyfeleit.” (Petőfi Népe)
Ugyanazon hónapban, Az első „befejezett” fegyveres rablás a Sugovica-parti városban – Futva menekült félmillióval főcímmel jelent meg a Petőfi Népe. Ebből kiderül, hogy a rendőrség nagy erőkkel nyomoz az elkövető után. Az év végén viszont már megtudjuk, hogy Nyolc évet kapott a postarabló, azaz elfogták és a bíróság el is ítélte az elkövetőt.
Bácsszentgyörgyön a postai szolgáltatásokat 2004 májusától a Baja 1 Postától kiinduló 6651-es számú mobil posta látja el, melynek kezelője Amstadt Tamás. A beindításról a következő híradás számol be: „A megyében kilenc településen indul el június elsejétől a mobilposta szolgáltatás. Bokrosné Madácsi Erikától, a Magyar Posta Rt. Kelet-Magyarországi Területi Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a mobilposta négy helységben egyenesen előrelépést jelent, hiszen ezeken a településeken eddig nem is volt postahivatal, és azok szerepét veszik át a modernkori postakocsik. Az illetékes szerint a posta a jelen esetben nem gazdasági érdekeket néz, hanem a szolgáltatás hatékonyságán akar javítani.” A szolgáltatás azóta is a faluközösség legnagyobb megelégedésére működik.
A posta irányításában változás történt 2012 július elsejétől. A postavezető-helyettesi státusz helyett két új vezetői munkakört vezettek be: az értékesítési vezető Morvainé Vancsura Erika, míg a postahelyi üzemeltetési vezető Kurityák Mihály lett. Rajtuk kívül 2 értékesítési csoportvezető (Birkiné Kovács Adrien és Zick Istvánné), valamint három üzemeltetési csoportvezető (Aliné Krémer Zsuzsanna, Bálity György és Tölgyesiné Kovács Magdolna) látja el a középvezetői feladatokat.
Részleges fűtéskorszerűsítés és nyílászárócsere történt 2016-ban, a kazánokat kicserélték, de a radiátorokat és a csővezetéket nem. A szelepek is hőszabályzósak lettek.
A Magyar Posta 2017-ben 150 éves volt, ebből az alkalomból járta körbe az országot a hivatalt bemutató kamion. Ehhez kapcsolódott egy, az egész postás társadalmat megmozgató esemény, melyhez a bajaiak is csatlakoztak. Az esemény neve Kerékpártúra Posta módra volt. Az eseményt a Dunántúli- és a Kelet-magyarországi Postás SE közösen szervezte, 150 nap alatt 40 szakaszban, több mint 1800 km megtételével, részben hétvégén, a postások a határ mentén körbekerékpározták az országot. Baján volt a nyugati és keleti stafétaváltó, a következő hétvégén a bajaiak vitték tovább a stafétabotot Tompáig.
Gieszinger István postavezető 2019-ben a Magyar Posta fejlődésének érdekében végzett kimagasló tevékenységéért a Postáért Érem ezüst fokozatát vehette át Schamschula György vezérigazgatótól. 2020/21-ben években a pandémia nagyon nehéz helyzet elé állította a postásokat is. A bajaiak munkáját külön is megköszönte a térség országgyűlési képviselője, Zsigó Róbert családügyi államtitkár.
[/swpm_protectedl
