A Sauerborn család lakhatási körülményei a 20. század első és második felében

A Sauerborn család lakhatási körülményei a 20. század első és második felében

özvegy Sauerborn Károlyné visszaemlékezési alapján (1.rész)

Kordé Nóra

A Sauerborn család Baja város befolyásos polgárcsaládja volt a 20. század első felében. A családfő, dr. Sauerborn Károly (1891–1937) vagyonos gazdálkodó, nagy földbirtokokkal rendelkezett, Bács-Bodrog vármegye társadalmi és politikai életének jeles személyisége volt. Felesége, Sauerborn Károlyné, született Schumacher Viktória (1897–1977) szintén tekintélyes családból származott, édesapja, Schumacher Frigyes (1838–1909) 1871 és 1883 között bajai postamester volt, később földbirtokain gazdálkodott. Hogy hogyan élt a család, milyen volt a lakáskultúrájuk, arról ad képet az a szalongarnitúra, amelyet a Türr István Múzeum állandó helytörténeti tárlatában láthatunk. Ezt a képet egészítik ki a különböző használati eszközök és dísztárgyak, a családi fotók, az iratanyag és özvegy Sauerborn Károlyné visszaemlékezései, amelyeket csak sok évvel később, Edit lánya hatására vetett papírra.

Sauerborn Edit (1934–2021) 2017-ben kereste meg a múzeumot, hogy egy családi fényképet adományozzon a helytörténeti gyűjteménynek. A keretezett fotó nagyapját, Schumacher Frigyest ábrázolta családja körében, a Haynald (ma: Táncsics) utca 38. szám alatti családi házuk udvarán. Erről a képről emlékezett meg az özvegy a cikk címe után idézett sorokban. Az ajándékozás több tárggyal és dokumentummal kiegészült, mivel Sauerborn Edit időközben úgy döntött, hogy ezeket is a múzeumnak adományozza, hogy „hazatérhessenek”. A tárgyakat Merk Zsuzsa történész-muzeológus vette nyilvántartásba, és dokumentálta a család Sauerborn Edit által ismertetett történetét is. Az adomány egy 19. század végi neobarokk szalongarnitúrából állt: nyárfa asztallal, barokkos mintájú, bordó kárpittal ellátott székekkel és kanapéval, vitrines szekrénnyel, írószekrénnyel, két nagyszekrénnyel, órákkal, porcelán kávés- és teáskészletekkel, porcelán dísztárgyakkal, két díszes fényképalbummal és egyéb használati eszközökkel. A dokumentumok között pedig személyes iratok másolataival, részletes családfával, egy 1947-es Sauerborn Edit által vezetett diáknaplóval és két A5-ös füzettel, amelyet özvegy Sauerborn Károlyné vezetett már idős korában, 1968 és 1971 között. Utóbbi „naplók” (a korábbi „Életemből” címmel 1968 októbere és 1970 augusztusa, a későbbi „Napló” címen 1970 szeptembere és 1971 augusztusa között íródott) azokat az emlékeit tartalmazták, amelyek meghatározók voltak élete során, visszautalva szülei 19. századi életútjára és saját családjának 20. századi történetére. Írásomban az özvegy visszaemlékezéseiből idézek a téma kifejtéséhez. Ezáltal persze a történet teljesen szubjektív értelmezését láthatjuk, ráadásul jelentős időbeli eltolódással.

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!

Folytatjuk