2021. január-február

Nemzetek konyhája– Szlavónia, Horvátország

Szünder Dezső

Boldog új évet minden kedves olvasónak! Az elmúlt karácsony és a szilveszter is visszafogottabban telt a megszokottnál. Karácsonykor elmaradtak a nagyobb rokonlátogatások, szilveszterkor pedig legfeljebb 10 fő alatti házibuliba mehettünk utcabál helyett. (A szabályok szerint oda is csak akkor, ha ott alvós, vagy hajnali 5-ig tartó volt.) Egy dolog azonban minden bizonnyal változatlan volt az elmúlt év végén: akkor is ettünk, valószínűleg nem is keveset, de biztosan többet annál, mint szoktunk. Azóta talán már el is feledkeztünk erről, így az új év első lapszámában egy kiadós, tartalmas egytálételt mutatok be.

Baján nem kell bemutatni a közösségi étel fogalmát (ha már közösségi életről nem beszélhetünk). Az itt készülő halászlevet általában nem egy főre, hanem egy családnak vagy nagyobb baráti társaságnak készítik. A szomszédos Horvátország szlavóniai részén ilyen étel a čobanac, amelyet a magyar nyelvterületeken szlavóniai pásztorgulyásnak neveznek. Ennél az ízletes ételnél semmi sem táplálja jobban a testet és a lelket, különösen ebben a hideg téli időjárásban.

A čobanacot a szlavóninai legelőkről származó ételnek tartják, neve a horvát čoban (pásztor) ered. Az ételt valaha leginkább pásztorok, juhászok készítették mint laktató, tápláló húsételt, amely szabad tűzön, bográcsban, lassú tűzön készült órákon át. A hozzávalókat megismerve jól látható, hogy nem egyszemélyes étel: leggyakrabban több emberre, többféle hús hozzáadásával főzik, és ez az egyik legfontosabb kitétel az elkészítés során. Íze a hazai töltött káposztához hasonlóan állás és többszöri melegítés hatására csak még jobb lesz. Szaftjában sok zöldség fő, és nagyon fontos a fűszerezése is, hiszen az étel egyik fő jellemzője a csípősség, hiszen az őrölt pirospaprikán kívül szárított, egész csípős paprikát is adnak hozzá. Horvátországban ma számos főzőversenyt rendeznek e specialitás készítésére, az elkészült ételnek pedig különös bájt ad, ha szabad tűzön, bográcsban, kellemes baráti társaságban készítik el, miközben a bográcsból az étel ínycsiklandozó illatai szállnak.

Az étel természetesen bátran elkészíthető a konyhai tűzhelyen is, bár kétségtelen, hogy a szabad tűzi čobanac íze egész más lesz. Az otthoni verzióhoz viszont mindenképpen elő kell venni a háztartás legnagyobb edényét, szükség lesz rá!

Hozzávalók kb. 10 fő részére:

Hús: A čobanac elkészítéséhez legalább háromféle hús szükséges. Fajtájuk nincs kőbe vésve: készülhet sertésből, marhából, bárányból, birkából, különböző vadhúsokból, de a szárnyasok húsát most ne keverjük ide. Én 3 kg húsból készítettem el a receptet; sertéslapockát, marhalábszárat és bárányhúst tartalmazott, és voltak benne csontos részek is.

Hagyma: 1 kg, minél apróbb kockára aprítva. A legjobb, ha csak lila hagymát használunk, természetesen lehet vöröshagymával keverni, de akár egy próbát lehet tenni tisztán vöröshagyma felhasználásával is.

A két legfőbb összetevőn kívül szükségünk lesz még az alábbiakra: 1 evőkanál mustár, 10-15 gerezd fokhagyma apróra vágva, marhahús alaplé, 3-4 db babérlevél, 1 evőkanál őrölt piros paprika, 1 db erős paprika (a legjobb a szárított chili, de ne a legtüzesebbet válasszuk, különösen, ha gyerekek is kapnak az ételből!), 1-2 dl passata – paszírozott paradicsom, 1-2 db paradicsom, 1 db TV paprika, 1 kis fej zeller, 3-4 db sárgarépa, 2-3 db fehérrépa, 3 dl jó minőségű száraz vörösbor, a tálaláshoz petrezselyem.

A húst vágjuk 3-4 cm-es darabokra, mindegyiket tegyük fajtánként külön-külön tányérra. Olvasszunk fel kevés zsírt vagy olajat a főzőedényünkben, és kezdjük el körbepirítani a húsokat: egyfajta húst rakjunk az edénybe, pirítsuk körbe, majd vegyük ki. Ugyanígy járjunk el a másik két fajta hús esetében is. Ez után pirítsuk körbe a kis darabokra vágott zöldségeinket, majd ezeket is szedjük kis az edényből. Ha a húsokkal és a zöldségekkel végeztünk, következik a hagyma. Öntsük az edényben visszamaradt zsírra, 1-2 nagy csipet sót szórjunk rá, keverjük el, fedjük le, és nagyon alacsony tűzön 30 percig pároljuk, néha átkeverve. Adjuk hozzá a darabolt fokhagymát, és néhány percig rotyogtassuk együtt őket. Ezután tegyük vissza az edénybe azt a húst, melynek az elkészültéhez a legtöbb időre van szükségünk. Öntsük fel a marhahús alaplével, próbáljunk annyi levet önteni rá, hogy már többet ne kelljen a főzés során, kalkuláljunk a 3 dl vörösborral is, sózzuk, borsozzuk bátran, ízesítsük mustárral. Öntsük hozzá a passatát, tegyük bele a babérleveleket, fedjük le, és egy órán keresztül lassan pároljuk. Az egy óra letelte után tegyük az edénybe a következő adag húst az összes zöldséggel együtt. Pároljuk újabb egy órát, majd az utolsó adag húst is tegyük az edénybe, újabb egy óra párolás következik. Ha az összes hús megfőtt, és a zöldségek is majdnem szétestek már, akkor az étel már majdnem el is készült. Öntsük fel a borral, szórjuk meg bőven pirospaprikával, és egy ollóval vágjuk bele csíkokra az erős paprikát. Várjuk meg, amíg a paprika keverés nélkül beleoldódik az ételbe, csak ezután keverjük össze teljesen. Keverjünk bele 1 nagy csokor összevágott petrezselyemzöldet, majd fedő nélkül, közepes-nagy lángon főzzük 20 percet, hogy alkohol minden részét el tudjuk párologtatni az ételből.

A čobanac ezzel gyakorlatilag el is készült. De ahány ház annyi szokás – tartja a mondás. Egyes területen házi nokedlit vagy kockára vágott krumplit főznek a hús mellé, abban az edényben, ahol a hús is készül. Ha ezt választjuk, köretünket akkor öntsük az edénybe, amikor a vörösborunk már kb. 10 perce rotyog az edényben. Az egyszerűség és a választás szabadsága miatt én köretként külön főztem hozzá krumplit, de egy nagy szelet, friss, ropogós házikenyér is kitűnő választás hozzá.

Tálaljuk az ételt egy nagyobb mélytányérban, szórjuk meg frissen vágott petrezselyemmel, és a köretünkkel együtt, egy jó pohár vörösbor társaságában, lehetőség szerint társasággal, egészséggel fogyasszuk el. Jó étvágyat!

A Bajai Honpolgár tartalommutatója 2020 (31. évfolyam)

Összeállította: Jász Anikó

1-2. szám (január – február)

MAYER János: Áll a bál. 2. o.

MAYER István: Hokiszezon. 3-5. o.

JÁSZ Anikó: Jelentősebb bajai évfordulók 2020-ban. 6-7. o.

LAKI Ferenc: Nyolcvan évem dióhéjban. Születésnapi számvetés nyolc évtizedről. 7-9. o.

Online előfizetési lehetőség! 9. o.

Kitüntetések 2019 végén. 10. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 10. o.

Kedves Olvasóink! (Felhívás online kérdőív kitöltésére.) 10. o.

GERGELY Ferenc: Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. Megtorlás (1956-1963). 3. rész. 11-14. o.

A következő Bajai Honpolgár-estek. (programajánló) 14. o.

SÁNDOR Boglárka: „Megküzdünk minden hallgatóért…” Dr. Szilágyiné Dr. Szinger Ibolya rektorral a bajai főiskola múltjáról és jövőjéről. 15-17. o.

ZENTAI Mária: Hunyadi László útja a drámától az operáig. Az adaptáció és az értelmezés kérdései. 17-20. o.

TOMASKOVITY Szabolcs: „Rómában kegyes leszek hozzátok” 5. rész: Ünnepi események sodrában. 21-23. o.

M. J. [Mayer János]: Néhány szó Molnár Attila fotókiállításához. 23. o.

[MOLNÁR Attila]: Nem mindennapi csodák Molnár Attila fotóin. (16 fotó) 24-25. o.

MAYER János: „Az igazi tehetség a kitartás és a szorgalom – nem csak a birkózásban!” Jagicza Lászlóval birkózósikerekről és reményekről, a 25 éves Amstrong Klubról. 26-29. o.

SARLÓS István: Egy fontos városi közlekedési útvonal, a Damjanich utca felújítása. 30. o.

NEBOJSZKI László: Adatok a Sugovica-híd történetéhez. 31-33. o.

SZENTIVÁNYI Gábor: London – Baja mérkőzés a zene hullámain. 34. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 5. [rész] Magánbűnök, közerkölcsök Baján a Rákosi-korszakban. 35-37. o.

MÉSZÁROSNÉ SZŐNYI Zsuzsanna: Évezredek útjain Jeruzsálemben. 38-41. o.

HÁGEN András: Kannibalizmus és vulkánkitörések. 41-43. o.

LEX Orsolya: „…a szívben belül békesség lehet…” Albertné Újpétery Edit: Istenem, segíts, mert mind elveszünk! című könyvéről. (könyvismertetés) 44. o.

JÁSZ Anikó (összeáll.): A Bajai Honpolgár tartalommutatója 2019. (30. évfolyam). 45-47.o.

SZÜNDER Dezső: Burgundi marharagu – a franciák pörköltje. 48. o.

3. szám (március)

MAYER János: Értékre fel! 2. o.

SZEDERKÉNYI Tibor: Bélások szocialista rohammunkán. 3-5. o.

Online előfizetési lehetőség! 5. o.

SZAUTER Terézia – MAYER János (összeáll.): „Két pont között a legrövidebb út az egyenes…” Sári István (1956-2020) emlékezete. 6-7. o.

SARLÓS István: Felkészülés a 100. évfordulóra. 8. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 8. o.

GERGELY Ferenc: Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. Megtorlás (1956-1963). 4. rész. 9-10. o.

ZALAVÁRI László: „Végülis szerelmem a matematikatanítás…” Születésnapi beszélgetés Dr. Bladl Mátyással matematikáról, az állandó megújulásról, sikeres tanítványokról. 11-14. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 6. [rész] Baja, katonaváros a Rákosi-korszakban. 15-17. o.

ÖLVECZKY Emma: Fölszállott a páva … Érsekcsanádról. Élménybeszámoló a Duna Televízió tehetségkutató műsoráról. 18. o.

MAYER János: Hivatalból városvezető. Dr. Takáts Endre emléke dokumentumokban. (könyvismertetés) 19-20. o.

A következő Bajai Honpolgár-estek. (programajánló) 19. o.

SRAMÓ András: Baja fotótörténete a kezdetektől 1955-ig. (könyvismertetés) 20. o.

SÁNDOR Boglárka: Mackók élete és kora. (könyvismertetés) 21. o.

EMESZ Margit: Tavasz. 21. o.

SÁNDOR Boglárka: „Csak az érzéseim után megyek…” Néhány sor Vattay Noémi képeihez. 22. o.

SZÜNDER Dezső: A háromféle fűszerpaprikás: paprikás, pörkölt, gulyás. 23. o.

[VATTAY Noémi]: Vattay Noémi festményei. (8 kép) 24. o.

4. szám (április)

MAYER János: Húsvét előtt. 2. o.

FEKETE Szabolcs: Húsvét ünnepe. Szent Fulgentius: Beszéd a megfeszített Krisztusról és a jobb latorról. (részletek). 3. o.

MAYER János: Járványok és pusztulások az európai történelemben. 1. rész: A pestis. 4-7. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 7. o.

HÁGEN András: A koronavírus és a hálózattudományok. [1. rész] 8-9 . o.

Kérjük, támogassa … a Bajai Honpolgár Alapítványt [Felhívás a szja 1%-ának felajánlására.]. 8. o.

Kitüntetések márciusban. 9. o.

SZETTELE Katinka: A vers alkímiája. Gondolatok a versírás, az olvasás és az értelmezés lélektanáról.10. o.

SZETTELE Katinka: almádi; aki bújt aki nem; kis éji dal; esteledő. (versek). 10. o.

ZALAVÁRI László: „Sosem szabad elfelejteni, hogy az ember honnan indult…” Simon Boglárkával a színművészethez vezető útról, szakmai sikerekről, helyi kötődésről. 11-14. o.

MERK Zsuzsa: Baja köztéri szobrai. 2. [rész] A rettenthetetlen magyar vagy a béke apostola? Türr István bajai köztéri ábrázolásai. 15-18. o.

LEX Orsolya: „Tompa szeggel szegeztetik…” Az archaikus népi imádságokról. 19-21. o.

SARLÓS István: Indítványok a bajai IV. Károly-emlékműért. 21-22. o.

SZÜNDER Dezső: 2020 tavaszán. 23. o.

S. B. [Sándor Boglárka]: Megszámláltatunk… 24. o.

5. szám (május)

MAYER János: Társ a bajban. 2. o.

PENCZ Rudolf: Tradíció és megújulás – 70 éves a bajai Ganz. 3-6. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 6. o.

SZARKA Ildikó (összeáll.): Városunk díszpolgára, dr. Abonyi József 100 éves. 7. o.

MAYER János: Járványok és pusztulások az európai történelemben. 2. rész: A kolera. 8-11. o.

Kérjük, támogassa … a Bajai Honpolgár Alapítványt [Felhívás a szja 1%-ának felajánlására.]. 11. o.

KISSNÉ KOVÁCS Emőke: Járványok épített emlékei Baján. 12-13. o.

HÁGEN András – JALOVECZKI József: A koronavírus és a hálózattudományok. 2. [rész]. 14-15. o.

SARLÓS István: Az 1931-es országgyűlési választások előkészületei. 15. o.

ZALAVÁRI László: „Az élet nagy ajándéka, hogy a hobbim és a hivatásom találkozhatott…” Farkas Attilával intézményvezetésről, közéleti szerepről, gasztronómiáról, régi és új kitüntetésekről. 16-18. o.

KRÁMLI Mihály: Az osztrák-magyar haditengerészet első világháborús bajai hősi halottai. 19-21. o.

PAP Evelin – SZABÓ Zsolt: Emlékek a hódoltságkor végi Bajáról és környékéről. 21-22. o.

N. KOVÁCS Zita: A kék madár kalitkája voltál: Nemes István, isten veled! 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Ami megmaradt. 24. o.

6. szám (június)

MAYER János: A bennünk élő Trianonok. 2. o.

KÁLMÁN Attila: A magyar főnemesség szerepe a Trianon utáni Erdélyben. 3-5. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 5. o.

SARLÓS István: A trianoni béke és a bajai utcanevek. 6-7. o.

Online előfizetési lehetőség! 7. o.

MAYER János: Trianon és a magyarországi németek. 1. rész: Németek régi és új hazában. 8-10. o.

PÉTER Árpád: Személyes Trianonok: A „fájó Trianonról”. 11-13. o.

FAJKUSZ Attila: Személyes Trianonok: Ezer kilométer. 13. o.

JUHÁSZ Gábor: Személyes Trianonok: Nem szabad félni. 14. o.

ÖLVECZKY Tamás: Személyes Trianonok: Megfogyva bár, de törve nem… 15. o.

SZÉP Ernő (1884-1953): Felhő. (vers) 15. o.

FERENCZI Fanni (összeáll): In memoriam dr. Ádám Antal (1930-2020). 15-17. o.

ZALAVÁRI László: „Egy élet is kevés mindent megtanulni—„ Dr. Márkus Máriával ösztönző versenyekről, a folyamatos szakmai fejlődésről, hagyományos és alternatív orvoslásról. 18-19. o.

MASA György: Járványok és pusztulások az európai történelemben. 3. rész: Az alattomos sorvasztó, a tuberkulózis. 20-22. o.

HAMAR Péter: Megkésett főhajtás egy kiváló filmrendező előtt. 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Hedonizmus – meséljenek helyettem a receptek! 24. o.

7-8. szám (július-augusztus)

MAYER János: Forr a világ (meg a lé). 2. o.

FLECKENSTEIN Mihály (lejegyezte): Múltidézés Görbe Ferenccel. 1. rész. 3-5. o.

[Balazsits István – Mayer János]: Haikuk Balazsits István verseiből. 6. o.

NEBOJSZKI László: Polimberger György síremléke a Belvárosi templomban. 7. o.

SÁNDOR Boglárka: „A halászlének nincs politikai irányultsága…” Martonosi Attilával kulturális szervezőmunkáról, a népünnepély kezdetéről. 8-11. o.

NASZÁDI László: Evolúció. 11. o.

MAYER János: Trianon és a magyarországi németek. 2. rész: A régi kisebbség az utódállamokban. 12-15. o.

MAYER János (összeáll.): Dr. Nagy Istvánné (1934-2020) emlékére. 16. o.

KOCH Róbert Ákos: Újra együtt a művésztrió. Kő Pál (1941-2020) emlékére. 17-19. o.

JÁSZ Anikó: Sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről. 1. rész. 20-21. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 20. o.

SARLÓS István: Kórházfejlesztés hatvan évvel ezelőtt. 21. o.

SZEDERKÉNYI Tibor: A Gigant. 22-24. o.

PÉTER Árpád: Szülőfalum, Csikéria. Határközség eszmélésem éveiben és napjainkban. 25-26. o.

TOMASKOVITY Szabolcs: „Rómában kegyes leszek hozzátok”. 6. rész: Ember tervez, Isten végez. 26-28. o.

CSABA László: „A nemzet vendége” – Kossuth Lajos amerikai útja. 29-32. o.

HAMAR Péter: Legendák és tévhitek Móricz Zsigmond életútjával kapcsolatban. 33-36. o.

MAYER János: Egy küldetéses ember kálváriája. (könyvismertetés) 36-37. o.

Online előfizetési lehetőség! 37. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 7. rész: Munkások dunai tapasztalatai a Rákosi-korszak idején. 38-40 o.

[KŐSZEGI László]: A bunyevácok paprikája. 41-44. o.

SZÜNDER Dezső: Az alföldi borászok új reménységei. Látogatóban a hajósi Sziegl Pincészetnél. 44-45. o.

LEX Orsolya: Keserédes lakótelepi vigasságok a Kádár-korszakból. A Rábl Színpad és Zenei Közösség bemutatója. 46-47. o.

SZÜNDER Dezső: Étkezések hús nélkül. 48. o.

9. szám (szeptember)

MAYER János: Mindent vissza? 2. o.

FÁBIÁN Borbála: Baja első állandó mozija. 3-5. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 5. o.

JÁSZ Anikó: Sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről. 2. rész: Mozaikok a bajai kórház működéséről. 6-7. o.

FLECKENSTEIN Mihály (lejegyezte): Múltidézés Görbe Ferenccel. 2. rész. 8-10. o.

Helyreigazítás. (A 2020. 7-8. számban A bunyevácok paprikája. cikkhez, 41. o.) 10. o.

M. J. [Mayer János]: Bajai Honpolgár-estek: remélhetőleg folytatjuk! 11. o.

A Bajai Honpolgár-estek tervezett tematikája, 2020-21. 11. o.

[KOÓS Zoltán]: Bajai időutazás Koós Zoltán kollázsfotóin. (17 fotó) 12-13. o.

ZALAVÁRI László: „Mindig új technika és látvány kell…” Juhász Jánossal a diszkó fénykoráról, a zene varázsáról, a lemezeladás hőskoráról. 14-17. o.

MAYER János (összeáll.): „Az elmúlt évtizedek legfelkészültebb szakembere volt…” Búcsú Kasziba Istvántól (1945-2020). 19-20. o.

[BANGA Szabolcs]: Stranszky Júlia (1935-2020) emlékére. 19. o.

Évadtervek. A Rábl Színpad és Zenei Közösség évadterve 2020. ősz. Bajai Színházért Alapítvány Bajai Fiatalok Színháza 25. jubileumi évad 2020/2021. 20. o.

Online előfizetési lehetőség! 20. o.

FERKOV Jakab: Bunyevácok sok szempontból. (könyvismertető) 21-22. o.

MAYER István: Fiume-Zombor menettérti. (könyvismertető) 23. o.

SZÜNDER Dezső: Üvegbe zárt napfény. 24. o.

10. szám (október)

MAYER János: Az örök harag napjai. 2. o.

HORVÁTH Máté (lejegyezte): Múltidézés Gömzsik Imrével. 1. rész: A fodrászüzlettől a Posztógyárig. 3-5. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 5. o.

Online előfizetési lehetőség! 5. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 8. rész: „Azok a boldog, szép napok…” A DISZ-mozgalom Baján az 50-es évek elején. 6-8. o.

Honpolgár-estek. (programajánló) 7. o.

JÁSZ Anikó: Díszdiplomák átadása Baján, 2020. 9. o.

Felhívás. Tisztelt Kosárlabda-rajongók! Kedves Barátaink! (Felhívás anyaggyűjtésre egy készülő kosárlabda történeti könyvhöz.) 9. o.

SÁNTHA Zoltánné: Húsz éves a Bajai Természetjárók Egyesülete. 10-11. o.

M. J. [Mayer János]: Dr. Mándics Mihály (1928-2020) emlékére. 12-13. o.

MAYER János – GERGELY Gyula (összeáll.): Gálos László (1933-2020) emlékére. 13-14. o.

GERGELY Gyula: Kasziba Istvánról (1945-2020) személyesen. 15. o.

JÁSZ Anikó: Sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről. 3. rész: Adományok és jótékony táncvigalmak a kórház javára. 16-18. o.

SARLÓS István: Egy kanyarójárvány következményei Baján. 18-19. o.

PÉTER Árpád: Egy falusi orvos nemzetközi orvoskonferenciákon és WHO-tanácskozásokon (1981-2019). 1. rész. 20-23. o.

Kitüntetések a közelmúltban. 23. o.

SZÜNDER Dezső: A magyar vidék íze. 24. o.

11. szán (november)

KÖVECS Gyuláné: Még egyszer a „boldog, szép napokról”. 2. o.

EMESZ Margit: Itt voltak és itt vannak. 3. o.

SARLÓS István: 90 éve egyesült Baja és Bajaszentistván. 4. o.

MAYER János: Széllel szemben… Nemzetiségi problémák a csátaljai iskolaszék ülésein az 1920-as években. 5-8. o.

Online előfizetési lehetőség! 8. o.

HORVÁTH Máté (lejegyezte): Múltidézés Gömzsik Imrével. 2. rész: A Posztógyártól a maratoni futásig. 9-10. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 10. o.

KENYERES Zsolt: 400 éve történt: A fehér-hegyi csata (1620. november 8.) 11-12. o.

SÁNDOR Boglárka: „Az opera a kor élőzenés mozija” Miksch Adrienn operaénekessel szakmai díjról, sikerekről, tervekről. 13-16. o.

Honpolgár-estek. (programajánló) 16. o.

NÉMETH Attila – MAYER János: Búcsú Rátvay Zoltántól (1942-2020). 17-18. o.

JÁSZ Anikó: Sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről. 4. rész: Az adakozók albuma. 19-21. o.

LEX Orsolya: Alattam a föld, fölöttem az ég… vagy mégsem? A Rábl Színpad Felettünk a Föld című előadásáról… 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Itt van az ősz… 24. o.

12. szám (december)

MAYER János: Gondolatok a karácsony körül, Bibót újraolvasva. 2-4. o.

KÁRPÁTI Jonatán: Álomkarácsony. 5-6. o.

LEX Orsolya: Tulipánok karácsony idején. 6-8. o.

SÁNDOR Boglárka – MAYER János: „Azért kapjuk a kihívásokat, hogy fejlődjünk általuk…” Görgei-Reiner Ritával és Görgei Zoltánnal újrakezdésekről, szenvedélyekről, tudatos életről. 9-13. o.

A Bajai Honpolgár Alapítvány támogatói 2020-ban. 13. o.

Tisztelt Olvasóink, Támogatóink, Barátaink! (Gondolatok az elmaradt Honpolgár-estekről és köszönet a támogatóknak.) 13. o.

KENYERES Zsolt: Zrínyi Miklós téli hadjárata és annak jelentősége. 14-15. o.

DELY Géza: Vasvárról jöttünk, négy betűt hoztunk, mesterségünk címere: SZÍNJÁTÉK. 16-18. o.

Helyreigazítás. (A 2020. 4. számban A sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről c. cikkhez, 19-21. o.) 13. o.

PÉTER Árpád: Egy falusi orvos nemzetközi orvoskonferenciákon és WHO-tanácskozásokon (1981-2019). 2. rész. 19-20. o.

LAKATOS Andor: Megjelent a Szent László ÁMK jubileumi évkönyve. (könyvismertetés) 21-22. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 21. o.

MAYER János: Tanulmánykötet születésnapra. (könyvismertetés) 22-23. o.

Online előfizetési lehetőség! 23. o.

Tisztelt Olvasóink, Előfizetőink! (Tájékoztató az előfizetési díjak változásáról.) 23. o.

SZÜNDER Dezső: Két nemzet, két történet, két étel – kulturális és gasztronómiai találkozások a konyhában. 24. o.

SZERZŐI NÉVMUTATÓ

BALAZSITS István 7-8/6;

BANGA Szabolcs 9/19;

CSABA László 7-8/29;

DELY Géza 12/16;

EMESZ Margit 3/21; 11/3;

FÁBIÁN Borbála 9/3;

FAJKUSZ Attila 6/13;

FEKETE Szabolcs 4/3;

FERENCZI Fanni 6/16;

FERKOV Jakab 9/21;

FLECKENSTEIN Mihály 7-8/3; 9/8;

GERGELY Ferenc 1-2/11; 3/9;

GERGELY Gyula 10/13; 10/15;

HÁGEN András 1-2/41; 4/8; 5/14;

HAMAR Péter 6/22; 7-8/33;

HORVÁTH Máté 10/3; 11/9;

JALOVECZKI József 5/14;

JÁSZ Anikó 1-2/6; 1-2/45; 7-8/20; 9/6; 10/9; 10/16; 11/19;

JUHÁSZ Gábor 6/14;

KÁLMÁN Attila 6/3;

KÁRPÁTI Jonatán 12/5;

KENYERES Zsolt 11/11; 12/14;

KISSNÉ KOVÁCS Emőke 5/12;

KOCH Róbert Ákos 7-8/17;

KOÓS Zoltán 9/12;

KOVÁCS Zita, N. 5/22;

KŐSZEGI László 7-8/41;

KÖVECS Gyuláné 11/2;

KRÁMLI Mihály 5/19;

LAKATOS Andor 12/21;

LAKI Ferenc 1-2/7;

LEX Orsolya 1-2/44; 4/19; 7-8/46; 11/22; 12/6;

MASA György 6/20;

MAYER István 1-2/3; 9/23;

MAYER János 1-2/2; 1-2/23; 1-2/26; 1-2/35; 3/2; 3/6; 3/15; 3/19; 4/2; 4/4; 5/2; 5/8; 6/2; 6/8; 7-8/2; 7-8/6; 7-8/12; 7-8/16; 7-8/36; 7-8/38; 9/2; 9/11; 9/19; 10/2; 10/5; 10/12; 10/13; 11/5; 11/17; 12/2; 12/9; 12/22;

MERK Zsuzsa 4/15;

MÉSZÁROSNÉ SZŐNYI Zsuzsanna 1-2/38;

MOLNÁR Attila 1-2/24;

N. KOVÁCS Zita lásd KOVÁCS Zita, N.

NASZÁDI László 7-8/11;

NEBOJSZKI László 1-2/31; 7-8/7;

NÉMETH Attila 11/17;

ÖLVECZKY Emma 3/18;

ÖLVECZKY Tamás 6/15;

PAP Evelin 5/21;

PENCZ Rudolf 5/3;

PÉTER Árpád 6/11; 7-8/25; 10/20; 12/19;

SÁNDOR Boglárka 1-2/15; 3/21; 3/22; 4/24; 7-8/8; 11/13; 12/9;

SÁNTHA Zoltánné 10/10;

SARLÓS István 1-2/30; 3/8; 4/21; 5/15; 6/6; 7-8/21; 10/18; 11/4;

SRAMÓ András 3/20;

SZABÓ Zsolt 5/21;

SZARKA Ildikó 5/7;

SZAUTER Terézia 3/6;

SZEDERKÉNYI Tibor 3/3; 7-8/22;

SZENTIVÁNYI Gábor 1-2/34;

SZÉP Ernő 6/15;

SZETTELE Katinka 4/10;

SZÜNDER Dezső 1-2/48; 3/23; 4/23; 5/24; 6/24; 7-8/44; 7-8/48; 9/24; 10/24; 11/24; 12/24;

TOMASKOVITY Szabolcs 1-2/21; 7-8/26;

VATTAY Noémi 3/24;

ZALAVÁRI László 3/11; 4/11; 5/16; 6/18; 9/14;

ZENTAI Mária 1-2/17;

CIKKSOROZATOK MUTATÓJA

Baja köztéri szobrai. (Merk Zs.)

2. rész: Türr István bajai köztéri ábrázolásai. 4/15;

Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. (Mayer J.)

5. rész: Magánbűnök, közerkölcsök Baján a Rákosi-korszakban 1-2/35;

6. rész: Baja, katonaváros a Rákosi-korszakban 3/15;

7. rész: Munkások dunai tapasztalatai a Rákosi-korszak idején. 7-8/38;

8. rész: „Azok a boldog, szép napok…” A DISZ-mozgalom Baján az 50-es évek elején. 10/5;

Egy falusi orvos nemzetközi orvoskonferenciákon és WHO-tanácskozásokon (1981-2019). (Péter Á.)

1. rész 11/20;

2. rész 12/19;

Járványok és pusztulások az európai történelemben.

1. rész: A pestis. (Mayer J.) 4/4;

2. rész: A kolera. (Mayer J.) 5/8

3. rész: Az alattomos sorvasztó, a tuberkulózis. (Masa Gy.) 6/20;

A koronavírus és a hálózattudományok. (Hágen A.-Jaloveczki J.)

1. rész 4/ 8;

2. rész 5/14;

Múltidézés Gömzsik Imrével. (Horváth M.)

1. rész: A fodrászüzlettől a Posztógyárig. 10/3;

2. rész: A Posztógyártól a maratoni futásig. 11/9;

Múltidézés Görbe Ferenccel. (Feckenstein M.)

1. rész 7-8/3;

2. rész 9/8;

„Rómában kegyes leszek hozzátok” (Tomaskovity Sz.)

5. rész: Ünnepi események sodrában. 1-2/21;

6. rész: Ember tervez, Isten végez. 7-8/26;

Sajtóhírek a bajai kórház első 100 évéről. (Jász A.)

1. rész 7-8/20;

2. rész: Mozaikok a bajai kórház működéséről. 9/6;

3. rész: Adományok és jótékony táncvigalmak a kórház javára. 10/16;

4. rész: Az adakozók albuma. 11/19;

Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. (Gergely F.)

3. rész 1-2/11;

4. rész 3/9;

Trianon és a magyarországi németek. (Mayer J.)

1. rész: Németek régi és új hazában 6/8;

2. rész: A régi kisebbség az utódállamokban. 7-8/12;

 

Vancsura József fényképészmester emlékezete

Vancsura Margit

Az első amatőr labor

Amikor édesapám halálának másnapján, a megdöbbenés, az elfogadhatatlan tény kényszerű elfogadása után édesanyámmal leültünk, hogy megírjuk Apunak a temetésén felolvasandó életrajzi adatait, az életét meghatározó epizódokat, már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy Aputól nem lehet egy félórás temetésen elbúcsúzni; életének, pályájának gazdagságát nem lehet egyetlen gyászbeszédbe belesűríteni, hiszen oly’ sok embernek köszönhető, hogy Baja egyik ikonikus fényképészmestere lett, s oly’ sok emberrel került kapcsolatba éppen mestersége révén, hogy emlékezete nagyobb nyilvánosságot is megérdemel, leginkább a Bajai Honpolgár oldalait tartjuk méltónak arra, hogy felidézzük életútja mellett három évtizedes szakmai útját is.

Vancsura József Zoltán Rémen született 1939-ben. Szüleivel és öccsével együtt 1952-ben költöztek be a városba, Bajára, hogy a fiúknak gimnáziumba járhassanak. A III. Béla Gimnáziumot 1957-ben jó eredménnyel végezte el. Ezt követően egy év mezőgazdasági munka után kezdődött az a harminc évnyi iparos életpálya, amelynek a következő sorok megpróbálnak emléket állítani.

Mivel édesanyám Apu pályafutásának kezdeteitől mellette állt, szakmai életében is társa volt, így fényképész szakmai útjának legfőbb állomásait az ő elbeszélései nyomán, az ő segítségével idézem fel.

Középiskolás korában hobbiként kezdett fényképezni, főként a III. Béla Gimnáziumban iskolatársait és a diákélet eseményeit örökítette meg, az akkor kapható legegyszerűbb, legolcsóbb, amatőr géppel, de már akkor is ő maga hívta elő, nagyszüleim házában, a maga kialakította kis laboratóriumban mind a 6×6 cm-es filmet és a róla nagyított fényképeket is. Abban a szerencsés helyzetben volt tehát, hogy szakmájának választhatta a hobbiját. (Bár itt illik megjegyezni azt a tényt, hogy a „jó” érettségije lehetőséget adott volna neki a továbbtanulásra is, és rémi paraszti származása okán, szülei kérésére felvételizett is az Állatorvosi Egyetemre, de éppen „kulák” felmenői miatt oda nem nyert felvételt.)

A fiatal fényképész ifjú kolléganőjét, Csőzik Nándornét fényképezi.

1958 – 1960 között tanuló, fényképészinas lett a bajai Fényképész Szövetkezetben, vagy ahogy akkor emlegették a Fényszövben. Mestere Hajósovits Ferenc volt, de kollégaként, mestereként tisztelte Bártfay (Burger) Ottó bácsit is, aki – már nyugdíjasként – szintén ott dolgozott.

A Budapestről Bajára költözött Borsódi Géza fényképészmester (aki köztudottan a művészvilág fotográfusa volt) egyszer Édesapámat is megörökítette, sőt akkori szokás szerint „öltöztette is” a modelljeit. Ebben az időben alakult a Duna Fotóklub, amelynek Apu is alapító tagja volt, több kollégájával együtt, de később a saját üzleti elfoglaltságai miatt, alkotó tagként már nem járt a klubba. Az Ipari Iskola elvégzését követően, 1960-tól már rendes munkatársként dolgozott a szövetkezetben egészen addig, míg 1965 nyarán mestervizsgát nem tett, amelynek révén lehetősége adódott arra, hogy önálló kisiparos legyen.

1965. november 1-től váltotta ki a kisiparos-engedélyt, onnantól „maszek” fényképész lett, ám a szakma infrastruktúráját magának kellett megteremtenie, és bár mindez tele volt buktatókkal, szüleim elszántságának, szorgalmának és találékonyságának köszönhetően ez a legtöbbször sikerrel járt. A fényképezőgépek, filmek, eszközök beszerzésének „kalandjaiból” csak néhány fennmaradt esetet említek meg.

Míg az akkori Ljubityel vagy Pajtás gépek optikája elég primitív volt, addig a fényképészek már 6×6 cm-es filmre dolgoztak, de az ennek megfelelő Flexaret márkájú fényképezőgép beszerzése csak ismeretséggel, protekcióval volt lehetséges. A műtermi (dobozzá összehajtható, „utazó”) fényképezőgépet is egy Egerben nyugdíjba vonuló mestertől tudta (látatlanban) megvásárolni. Ellátási problémák pályafutásának egészét átszőtték, ám ez sosem vette el a kedvét; mindig a legjobb minőségű alapanyagokkal, eszközökkel dolgozott, s ezért, ha kellett, akár több száz kilométert is utazott.

Második unokája esküvőjén „szolgálatban”.

Anyu elmondta, hogy például a „csúcsfénynek” használt feszített izzót egyenesen a Tungsram gyárból (akkor Budapesten a Váci úton volt) hozták, s mivel egy-két darabot nem adtak el a gyárban, ezért a doboz teljes tartalmát felvásárolták, így ellátták ezzel az izzóval a környék többi fényképészeit is. Esküvőkhöz és tablófényképezéshez 10×15 cm-es síkfilmet használt, és előfordult, hogy ezt csak egy Budapest külvárosában található üzletben tudták beszerezni. (Érdekes emlék, hogy csak a 24. telefonálásra – akkor tantuszt kellett bedobni, ezért ez a pontos szám – sikerült a kereskedőtől igenlő választ kapni.) Később, amikor már kezdett kimenni a fényképész szakmából a síkfilmek használata, és már az Ofotért sem forgalmazta azokat, egyenesen Lengyelországba, Krakkóba jártak anyagbeszerzés okán. Szeretettel teszem hozzá, hogy szüleim nyaranta szívesen járták Európa országait, ezért egy-egy külföldi anyagbeszerzés mindig élményekkel is járt, így lett az előbb említett Krakkó az egyik legkedvesebb városuk.

A 80-as években a németországi Ludwigshafenben találtak egy olyan kereskedőt, akitől legtöbb esetben sikerült beszerezni az aktuálisan hiányzó anyagokat, alkatrészeket (pl. optika, nagy teljesítményű vakuhoz akkumulátor, videofelvevő stb.)

Édesapámnak harminc éves önálló kisiparosi tevékenysége során mindig volt tanulója, inasa. Tanítványai száma húsz körül volt, de a segédekkel, az üzletben dolgozó munkatársaival is baráti viszonyt alakított ki, némelyikük szinte családtagként tartozott hozzánk, részt vett családunk legfontosabb eseményein is. Legtöbb kollégája a digitális fényképezés, és a gépi kidolgozás elterjedése után felhagyott a szakma művelésével, de némelyikükkel a jó kapcsolata élete végéig megmaradt. Legjobb barátjának tekintette a három éve elhunyt Pongó Gézát.

Vancsura József és Bártfay (Burger) Ottó

A fényképész-üzlet viszonylag hosszú nyitvatartása (8:00-17:00) miatt a hobbi fényképezés leginkább a nyári utazások idejére maradt. A tájak, városok, híres épületek, templomok, kastélyok s a családi élmények megörökítése mellett többek között lencsevégre kapta II. Erzsébet angol királynőt, VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek pápákat is. Miután egy utazás alkalmával Portugáliában meglátogatták Horthy Miklós sírját, Kenderesen végigfényképezte az egykori kormányzó újra-temetését. Amikor Habsburg Ottó Baján járt, a cserkészek és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kérésére végigkísérte a trónörökös háromnapos bajai látogatását. Belon Gellért püspök aranymiséjét, de számtalan egyéb, egyházi liturgikus eseményt is megörökített, hiszen a Belvárosi Plébániának húsz, a Barátok templomának tíz éven át volt egyházközségi képviselője.

A Kossuth utcai műtermében megfordult többek között (kisgyermekként) Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök, de a Kecskeméti Katona József Színház több művésze, köztük például Latabár Kálmán fia, Árpád is.

Felsorolni is hosszú volna azokat az helyeket, ahol fényképezőgépével megjelent. Számtalan rendezvényt, esküvőt, családi eseményt örökített meg, de iskolai, városi, egyházi körökben is szívesen fogadták, becsületes, lelkiismeretes, megbízható, precíz munkája miatt, de nem utolsósorban humorával és közvetlenségével lopta be magát az emberek szívébe és bizalmába.

A csoportkép a szövetkezetek megalakulásának 10. évfordulóján készült. Jobb szélén édesapám, bal szélen elől Burger Ottó, mellette Hajósovits Ferenc

Pályafutása során igyekezett önmagát továbbképezni, kollégákkal jó kapcsolatot ápolni, ezért eljárt rendszeresen az országos fényképész-találkozókra. A ’90-es évek elején dr. Hefelle József fotográfiai mérnök, egyben jóbarátja megjegyezte, hogy „eddig a szakmához aranykezű mester kellett, mostantól aranyat érő berendezés kell”. Ez a kijelentés jól tükrözte azt, hogy a klasszikus fényképész mesterség lassan leáldozóban van, hiszen átvette a helyét a digitális, új technika, amelyre Apu már nem állt át. Életművének, szakmai tevékenységének elismeréseként 1990-ben megkapta a Bács-Kiskun Megyei Iparkamarától az „Ezüstkoszorús Mester” címet.

1995-ben történt, több műtétet és hosszú rehabilitációt igénylő balesete miatt a következő évtől nyugdíjba is vonult. Ettől kezdve – bár csak családi eseményeken – már ő is digitális fényképezőgépet használt, és a számítógépes fényképkidolgozást is igyekezett elsajátítani. Három gyermeke, tizenhárom unokája és három dédunokája sok örömteli pillanattal ajándékozta meg, amelyeket mindig büszkén kapott lencsevégre.

A művészvilág fotográfusa, Borsodi Géza egyszer Aput is elhívta a műtermébe

Az első fotográfia megjelenésének idejét a fényképezés történetírói 1827-re datálják. Akár végszóként elmondhatnánk, hogy a fényképész szakma élt mintegy kétszáz évet, Vancsura József fényképész-mester élt 81 évet. De ezek csak a számok… Életünk két évszám közé ékelődik, de ami igazán fontos, az nem a két évszám, hanem a „kötőjel”, vagyis ami köztük van. Aki ismerte, tudja, hogy Apu életében az a kötőjel ugyan munkával, megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel is telt, de vidám, szeretetteljes és örömökben is gazdag volt. Családján kívül is minden barátnak, ismerősnek, szomszédnak mindig nyitva állt az ajtaja. Szerette a társaságot, a jókedvet, szeretett mulatni, táncolni. Temetése végén a bátai Pántlika zenekar kíséretében könnyekkel küzdve, de hálával a szívünkben énekeltük: „Nótás kedvű volt az apám, átmulatott sok éjszakát… a szívemet bánat rágja, egy-egy kedves nótájára…”

Szüleim és Pongó Géza bácsi 1971-ben

Életszeretete nem csak a társasági életben mutatkozott meg; sokat és szívesen is olvasott, mutatja ezt a majd’ kétezer kötetes könyvtára is. Mindenben szerette a szépet, igényes volt a környezetére, úgy, ahogy a munkájára is. Erről tanúskodik, és ennek emlékét őrzi az a Baja és környékén, magánszemélyeknél és családoknál fellelhető több tízezer fénykép is, amelyek egy letűnt világ megmaradt fényrajzolataiként, vagyis fotográfiáiként maradtak az utókorra.