1.rész: Az alapítástól az első világháborúk kirobbanásáig
A bajai postai szolgáltatás kezdetének 325 éves évfordulóját ünnepelték 2022. november 5-én az Ady Endre Városi Könyvtárban. Az ünnepség alkalmával mutatták be a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány gondozásában október végén megjelent Múltidéző 4. című szakmai kiadványt, melynek első fejezete a kezdetektől mostanáig mutatja be az elmúlt bő három évszázad történéseit, fontos szereplőit Baja 1 Posta Postahelyi üzemeltetési vezetője. Írásának rövidített, szerkesztett változatát olvashatják – két részletben – lapunkban.
Kurityák Mihály
A mohácsi vész előtt szervezett posta még nem létezett, legfeljebb ősi futárintézmény látta el e feladatokat. Megbízható külön küldöncök, futárok teljesítették a hírszolgálatot, vitték az írásos utasításokat városoknak, falvaknak. A postát kezdetben egyes családok hűbér jogcímén kapták a Habsburg háztól, így a magyar postát a Paar család igazgatta.
Valaha Baja volt az egész bácskai postaközlekedés központja. A hivatalos rendeleteket Pozsonyból ide küldték, és innen kézbesítették és terjesztették tovább. 1697. július 20-án gróf Paar Károly postamesterré Knezevics György helyi bírót nevezte ki, aki már azelőtt is teljesített postai szolgálatokat a hadsereg részére, BAYA bélyegzőt használva. Ekkor a postaállomások 3-5 mérföldnyi távolságra voltak egymástól. Egy postamester mellett 2-3 postalegény szolgált. Knezevics halála után visszaszállt a tulajdonjog a Paar családra, később a kincstárra.
A magyarországi postaszervezeteket 1722-ben állami kezelésbe vették át. A Rákóczi szabadságharc után alakították ki a Buda–Ercsi–Paks–Szekszárd– Baja–Bátaszék–Mohács–Eszék vonalat, mely a Bécsből kiinduló fővonal ágát képezte. Ez a postajárat 1868-ig állt fenn.
