Nebojszki László
Immár 46 év telt el a Gemenci Tájvédelmi Körzet és 27 a Duna-Dráva Nemzeti Park megalapítása óta: a Baja közvetlen közelében (részben határában is) fekvő terület a megfelelő kezelésnek köszönhetően őrzi a Duna árterének-hullámterének természetközeli képét, flórájának és faunájának különlegességei védelem alatt állnak. A megyei jogú város Duna-Tisza közéhez tartozó bel- és külterületi része pedig a 48 esztendeje létrehozott Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik, amely túlnyomóan mezőgazdasági kultúrtáj jellegén túl számos érdekes faj élőhelye. Írásunkban a korábban a témával foglalkozók munkáinak rövid említésén túl a négy évszakot áttekintve hívjuk fel az érdeklődők figyelmét a helyi növényvilág néhány értékes fajára.
Növényföldrajzi szempontból Baja a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Alföld (Eupannonicum) flóravidékén három flórajárás találkozásánál fekszik [Farkas Sándor (szerk.) Magyarország védett növényei. 1999. 51. o.]. Észak felé található a Duna-vidék (Colocense): ebbe tartozik Gemenc, amely a Tolnai- és Kalocsai-Sárközzel, a Solti-síksággal, továbbá a Mezőfölddel folytatódik. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Duna áradásának határt szabó árvízvédelmi töltés a folyó jobb partjától 5-10 kilométerre, nyugatabbra húzódik, míg a bal parttól csak a város alatt – a Pandúr-szigetnél – távolodik el. Bajától délre a Déli-Alföld (Titelicum) flórajáráshoz tartozik a országhatáron átnyúló Mohácsi-sziget, amelyet a Gemenccel együtt átszőnek a nagy folyószabályozások előtti időszakából megmaradt, a feltöltődés különböző állapotában lévő holtágak. Ennek megfelelően a két terület talaja holocénkori ártéri üledék: agyag, öntésiszap, öntéshomok, folyami homok stb. A Bajától keletre fekvő vidék a Duna-Tisza köze (Praematricum) flórajáráshoz tartozik. A Baja-Csávoly vonaltól délre elterülő rész a Telecskai-dombok északnyugati vége (homokos és löszös talajjal), míg északra az Illancs elnevezésű kistáj található (a területen elvégzett erdősítések előtt jól látszódott a szél által futóhomokból létrehozott, folyamatosan változó formakincs). Itt található a Duna-Tisza közének legmagasabb pontjaként a 174 méter magas Ólom-hegy, csúcsán a környezetre kitűnő kilátást nyújtó geodéziai mérőtoronnyal.
Óvjuk értékeinket!
Jeanplong József szerint a bajai és környékbeli flóra zömét az Európában általánosan elterjedt fajok alkotják, egyúttal jelentős szerepe van a keleti – dél-orosz pusztákról –, valamint a Földközi-tenger vidékéről származó szubmediterrán, illetve pontus-mediterrán fajoknak. Kevés a bennszülött növények száma. A behurcolt, betelepített fajok szerepe és száma jelentős, tekintve a mező- és erdőgazdaság ezirányú tevékenységét. Mindezek mellett vidékünkön jó néhány védett, szemet gyönyörködtető növény keltheti fel a természetjáró figyelmét. Óvjuk és őrizzük meg őket a következő nemzedékek számára, hiszen múltunk öröksége az idő múlásával egyre értékesebbé.
