Kordé Nóra
Nemrégiben, május 4-én volt az emléknapja Szent Flóriánnak (?–304), aki igen nagy népszerűségnek örvend hazánkban is, hiszen nagyon sok településen találkozhatunk szobrával, valamint hozzá kapcsolódó alkotással vagy közterület-elnevezéssel. Nem meglepő, hogy ilyen mértékben elterjedt a szent kultusza, hiszen a keresztény vértanú a tűzvész, a tűzesetek ellen védelmező szent volt. Érdekes, hogy élettörténete éppenséggel a vízzel való kapcsolatát hangsúlyozza; nem véletlen, hogy árvíz ellen is hozzá fordultak oltalmazásért.
Az eredetileg római katona Florianus felvállalta hitét, és foglyul ejtett keresztények védelmére indult, végül a Diocletianus római császár általi keresztényüldözés egyik mártírjává vált. A felső-ausztriai Lorch mellett, 304. május 4-én, malomkővel a nyakában lökték le az Enns folyó hídjáról. Kultusza is innen indult, és főként Ausztriában, Bajorországban és Lengyelországban terjedt el. Hazánkba a betelepített németek „hozták magukkal” a 17 – 18. században, ők terjesztették országszerte. Legendája csak a 15. században bővült a tűzvész elleni védelmező szerepével, így a tűzzel kapcsolatos mesterségek, főként a pékek, sörfőzők, fazekasok, kovácsok, kéményseprők, később pedig a tűzoltók védelmezője is ő lett. Tiszteletéhez hazánkban is számos szokás és hiedelem kapcsolódott. Azt tartották, hogy amelyik ház homlokzatán elhelyezik képét vagy szobrát, azt megvédi a tűztől, a villámcsapástól, sőt a víztől, az árvíztől is. Baján köztéri műemlékként, magánházak homlokzati díszítő-védelmező elemeként és utcanévként is találkozhatunk a patrónus szobraival és nevével.
Lassan két évszázada őrködik Baja belvárosában, a Szent Imre téren lévő kőbaldachinos szoborfülkében Szent Flórián kőszobra. Az emléket egy városi polgár, Arnó György állíttatta 1827-ben, akit Paul Flach (1907–1991) vaskúti születésű, Németországban élt helytörténet- és néprajzkutató, Georg Arnát néven említ Die Hausbesitzer der Stadt Baja um 1803 című művében. A német származású Arnó György városi szenátor volt, akinek az 1803-as Baja várostérképen jelölt 1080. számú telken, a mai Deszkás utca 21. szám alatt állt a lakóháza az egykori Bräuhausgasse, azaz Sörház (ma Kölcsey) utca és a Landenhändlergasse (ma Deszkás utca) között. A tulajdonosra utal az ereszcsatorna összefolyóján lévő G. A. monogram az 1815-ös évszámmal. A parasztbarokk stílusú műemléki épület oromfalában, két padlásablak között félköríves szoborfülke található, amelyben egy kis méretű Flórián-szobor áll. A tekintélyes bajai szenátor saját házát is Szent Flórán által védte a tűzesetektől, de a városi lakosság részére is készíttetett egy emléket, amely az egykori német-magyar plébániatemplom, azaz a mai Belvárosi (Szent Péter és Szent Pál) templom északi oldalán, a főhomlokzat vonalában lett elhelyezve. Alkotója valószínűleg a luccai származású, olasz kőfaragó, Domenico Berti, aki akkoriban Baján élt, és itt (Istvánmegyében) is halt meg 1847-ben. Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy mindkét Arnó György által megrendelt Flórián szobor az olasz mester alkotása. Valószínűleg más szenteket is megformázott a kőfaragó, az ő munkájának tulajdonítanak például egy bajai, térdeplő Nepomuki Szent János-szobrot is, amely a Türr István Múzeum gyűjteményében található. Utóbbi kapcsán nem igazolt, hogy a fából lévő, faragott alkotást valóban az olasz mester készítette volna.
A 18–19. században igencsak szükség lehetett Szent Flórián közbenjárására, hiszen akkoriban nagyon gyakoriak voltak a tűzesetek, amelyeket részben emberi gondatlanság, részben természeti csapás, számos esetben pedig szándékos gyújtogatás idézett elő. Ráadásul a tűz elleni védekezés központilag szervezett formában még nem működött, de a gyújtogatások gyakorivá válásával városszerte éjjeliőröket kellett állítani. Egyes céhek tagjainak tűzvész esetén – szabályzataik előírása szerint – segítséget kellett nyújtaniuk az oltásban, olyankor félreverték a harangokat. Viszont amikor már megtörtént a baj, akkor megfékezni a tüzet sokkal nehezebb volt, mint megelőzni azt. A lakóházak főként vert falúak, vagy vályogházak voltak, és nem kőből vagy téglából épültek, fedelüket zsindellyel, vagy náddal fedték, így gyorsan lángra kaptak, és csaknem teljesen kiégtek.
A bajai ferences szerzetesek Historia Domusában (háztörténetében) jól nyomon követhető, hogy igen gyakoriak voltak a tűzesetek, gyújtogatások a 18–19. század során: 1742 és 1882 között több mint 1000 (!) ilyen esemény volt. A legnagyobb tűzvész a város történetében az 1840. május elsejei volt, amikor szinte az egész város a lángok martalékává vált, viszont a Flórián-szobor és Arnó György lakóháza is megmenekült. Mindezek ellenére sem vált kegyvesztetté a patrónus, tisztelete megmaradt 1840 után is, sőt a tűzoltótestületek, illetve a tűzoltóság megszervezésével újabb fénykorát élte városunkban. Baja város polgárai a tragikus tűzesetek hatására döntöttek előbb 1871-ben a Bajai Önkéntes Tűzoltótestület, majd 1912-ben pedig a Bajai Hivatásos Tűzoltóság létrehozásáról.
A műemléki védettségű Szent Flórián-szobor és szoborháza klasszicista stílusban készült. A szoborfülke egy kis négyszögletes, sátortetős épület, minden oldalán pilléreken nyugvó árkádokkal tagolt, amiket felül triglif díszes fríz vesz körbe. A keleti oldalon található a lépcsős, díszes kovácsoltvas ráccsal ellátott bejárat, rajta az állíttató G. A. (azaz Georg Arnát, vagy Arnó) monogramjával és az állítás 1827-es évszámával. A szoborház északi, nyugati és déli oldalán a lábazati kő felett balluszteres korlátok vannak, az építmény anyaga budafai homokkő. Belül a padlózatot kehlheimi kőlapokkal burkolták, a középen lévő, hasáb alakú posztamensen áll az életnagyságnál kisebb szobor. Utóbbi anyaga sóskúti jellegű durvamészkő. A homokkő talapzaton lévő német nyelvű felirat a következő: „O heiliger/ Florián,/ beschütze/ durch, deine/ Fürbitte,/ diese Stadt/ vor Feuer”. Azaz magyarul a következőképp hangozhat: Ó Szent Flórián, közbenjárásod által védd meg ezt a várost a tűztől! A szobor szépen megjeleníti a Szent Flóriánhoz kötődő attribútumokat: római katonai öltözetben lévő sisakos férfialak, jobb lábánál égő házzal, amelyre jobb kezével egy dézsából vizet önt, bal kezében pedig zászlót tart.
A műemlék az idők során rendszeres karbantartásra szorult, utoljára nemrég, 2020-ban esett át egy teljeskörű restauráláson, amelyet Rákos Péter okleveles kőszobrász restaurátor végzett el. A szakember pontosan dokumentálta a munkafolyamatokat, amelyek során a szobor kapcsán megállapította, hogy igen jelentős korábbi javítások és kiegészítések nyomai fedezhetők fel rajta. Az alkotás ilyen mértékű lepusztulását, roncsolódását nem természetes körülmények, hanem szándékos rongálás okozhatta. A restaurátor a korábbi beavatkozások alapján rekonstruálta, hogy mi történhetett. A szobrot valószínűleg ledöntötték a posztamenséről, ami a szoborfülke hátsó, balluszteres korlátjára zuhanva darabokra tört. Az alkotáson látható volt több jelentős sérülés: letört a fej, két másik helyen is keresztben eltört a szobor, a kiálló felületek közül is sok letört és károsodott. Szintén megfigyelhető volt, hogy a sérüléseket már meglehetősen szakszerűen restaurálták, a felületeket ragasztották és fémcsapolással megerősítették, illetve kiegészítették a szobrot.
Bánáti Tibor (1925–2015), Baja jeles ismerője, a művelődési ház egykori igazgatója írta, hogy 1919. december elején, Baja szerb megszállása idején „ismeretlen, faragatlan tettesek ledöntötték talapzatáról, és Domenico Berti, városunkban letelepedett luccai kőfaragómester által kőből faragott szobrának feje porba hullott, mint a pallossal lefejezett mártíroké.” A Bajai Független Újság így számolt be a szomorú eseményről: „A szerdáról csütörtökre virradó éjszakán [1919. december 3–4-én – K. N.] a Belváros kellős közepén, a róm. kath. plébániatemplom mellett kegyetlen kezű, részeg, ismeretlen tettesek abban találták brutálisan durva mulatságukat, hogy a plébániatemplom mellett levő, Szent Flórián tiszteletére emelt Flórián szobrot a talapzatáról ledöntötték. A szobor ennek folytán olyan módon sérült meg, hogy szinte használhatatlanná csonkult.” Ténylegesen tehát ekkor történhetett az alkotás jelentős roncsolódása, amit 1929-re teljesen ki kellett javítani. Ekkor döntött úgy a helyi tűzoltótestület – az 1929. évi április 22-i választmányi ülésen – hogy „a tűzoltók és kéményseprők védszentjének, szent Flóriánnak ünnepét minden évben május 4-én, illetve az ezen naphoz legközelebb eső vasárnap megünneplik oly módon, hogy úgy a választmány, mint az összes legénység a kéményseprő ipartestület tagjaival együtt testületileg vonul ki a belvárosi plébánia templomba a Flórián misére. Elhatározzák ugyanekkor azt is, hogy evvel kapcsolatban a belvárosi plébánia templom mellett lévő szent Flórián szobrát szent Flórián nap előestéjén virágokkal feldíszítve kivilágítják és ott a testület legénysége díszőrséget áll. A választmány e határozatával tulajdonképen a testület régi szokását elevenítette fel. Városunkban bizonyára régebben is ünnepelték szent Flórián napját, de különösen 1840. évi május elseje után áldoztak nagy tisztelettel emlékének.” Így összegezte a szerző, Losonczi György a szent Flórián nap megújítását a Baja THJ. Város Hivatásos és Önkéntes Tűzoltóságának emlékkönyvében, 1932-ben. Nem írt arról, hogy a szobor bármilyen módon sérült vagy hiányos lenne, esetleg felújításra szorulna, és ezeket a munkálatokat még az ünnepségek előtt el kellett volna végezni, azaz valószínűleg ekkorra már helyreállították azt. Amire viszont a bevezető írója is utalt, hogy Baján a szent tisztelete korábbra nyúlik vissza, és összekapcsolódik a nagy tűzvésszel is, ami nemhogy csorbította volna, hanem még erősítette is azt.
A legújabb, 2020-as restaurálás újabb mérföldkő volt a szobor történetében, hiszen teljesen megújult, ahol szükség volt rá, kiegészítésre került, és 2020. szeptember 11-én ünnepélyesen átadták. A Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Bajai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság a hivatásos tűzoltóság létrejöttének 150 éves évfordulója alkalmából, a megyei tűzoltó állománygyűlés keretében nagyszabású rendezvénnyel készült, tűzoltó térzenével, felvonulással, illetve a felújított alkotás átadásával. Az ünnepi szentmisét Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek celebrálta, majd megáldotta és felszentelte a Szent Flórián szobrot. A műemlék restaurálása a bajai önkormányzatnak a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumától elnyert pályázati támogatása, valamint önkormányzati, egyházközségi, alapítványi és magánszemélyek által tett hozzájárulások és adományok által valósult meg.
Végezetül meg kell említenem, hogy a bajai Flórián-kultusz kapcsán nemcsak a fent említett műemlék szobor jelentős, hanem a kisebb alkotások is a lakóházak homlokzati szoborfülkéiben, amelyek a szent oltalmazó szerepe miatt kerültek oda, ahogy a Deszkás utca 21. számú, eredetileg Arnó-féle háznál is. A Dankó Gábor utca 4. számú ház oromfalán lévő fülkében szent Flórián kisméretű gipszszobrocskája őrizte Márton János pékmester házát, aki foglalkozása révén került kapcsolatba a tűzzel, így szüksége lehetett a patrónus közbenjárására. A szobor a Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményében új szerepet kapott, mint műtárgy. A fazekasok kiégették alkotásaikat, nem meglepő, hogy nekik Szent Flórián lett a védőszentjük, akinek ábrázolása a bajai fazekascéh pecsétjén és nemrégiben restaurált, 1869-es céhzászlóján is megjelenik. A fazekascéh pénztárkönyveiben rendszeres kiadási tétel volt a patrónus tiszteletére tartott szentmise. A Deák Ferenc utca 3-as szám alatti MVM Démász Áramhálózati Kft. – korábban Villamosüzemi Székház, egykori Latinovits-kúria – épületének Déri Miksa köz felőli homlokzati falfülkéjében egy 20. századi Flórián gipszszobor látható, amely Kender István (1902–1957) helyi díszítőszobrász alkotása.
A szent alakját városunkban nemcsak a régmúlt során formálták meg szívesen, hiszen 2004-ben egy életnagyságú szobra is készült, amelyet a Flórián utcában lévő Felsővárosi Gyakorló Általános Iskola (ma: Szent Balázs Katolikus Általános Iskola és Óvoda; Baja, Flórián utca 20–24.) előtt állítottak fel. Az alkotó Mészáros Gábor „Mészy” (1958 – 2013) keramikus- és szobrászművész volt, akinek felesége, Fodor Ilda képzőművész is részt vett az alkotás létrehozásában. A mű egy 182 cm magas, egyszínű, barna samottszobor, mészkő talapzattal. Mészáros Gábor egy évvel később két Szent Flórián-domborművet is készített, amelyek szintén a Flórián utcát ékesítik, a 2. és az 57. számú lakóházak külső falán láthatóak.
Szent Flórián tisztelete napjainkban is tovább él, erről a fennmaradt emlékművek és a nemrégiben készült alkotások mellett a városi, valamint a katasztrófavédelem által szervezett rendezvények, például a Szent Flórián-nap, vagy a Tűzoltó-szentmise – is tanúskodnak.
