2020. január-február

Burgundi marharagu – a franciák pörköltje

Szünder Dezső

Új év, új receptek. Enni bizony 2020-ban is fogunk! Az idei első lapszám alkalmával szeretnék minden kedves olvasónak boldog új évet és sok felejthetetlen gasztroélményt kívánni, amihez talán hozzásegít az év első lapszámának receptje is.

Karácsonykor, szilveszterkor mindenki talán kicsit többet eszik a kelleténél, azonban január végén, február elején kiürülnek a tartalékaink. Azon kezdünk gondolkodni, hogy „úgy ennénk valami finomat”.

Az e havi recept ötletét egy méltán népszerű, sokak által ismert film inspirálta. Az ünnepi filmkínálatban az idén is helyet kapott Nora Ephron remek alkotása, a Julie és Julia. Aki nem ismerné a sztorit, annak csak röviden a tartalomról: a film két nő életét meséli el párhuzamosan. Egyrészt Julia Childét, aki az Egyesült Államokban született, majd francia férfihez ment férjhez. Végzettségét tekintve nem szakács, ám legelső franciaországi látogatása alkalmával rabul ejtette az ottani gasztronómia és borok különleges világa. Kezdetben két francia hölggyel közösen terveztek kiadni szakácskönyvet, ám végül Julia egyedül folytatta az írást. Kezdetben csupán azzal a céllal, hogy az amerikaikat megismertesse a francia gasztronómiával, de írásai nagyon rövid idő alatt világhírnévre tettek szert, megjelent könyvei a gasztronómiai alapműveinek számítanak mindenhol a világon. A film másik főszereplője a fiatal Julie, aki szívesen főz otthon. Találkozik Julia Child egyik könyvével, és egész évre szóló kihívásba kezd: a könyvben szereplő több mint 500 receptet egyetlen év alatt el szeretné készíteni! Hogy a történet hogyan folytatódik, azt bárki megnézheti a legközelebbi vetítés alkalmával, szerintem érdemes.

Ebben a történetben kap szerepet egy legendás francia étel, a boeuf bourgignon, amit talán magyarra fordítva vörösboros burgundi marharagunak nevezhetünk. A hozzávalók listája hosszú, elkészítési ideje szintén, a főzéssel töltött idő – az előkészítést leszámítva – viszont minimális, a végeredmény pedig szenzációs. Vágjanak hát bele bátran!

Hozzávalók 6 fő részére:

– 1 kg marhahús: az eredeti recept combból készül, azonban bármely, pörköltnek való hús kitűnően helyettesíti a combot.

– 500-600 ml vörösbor: ha valaki teheti, válasszon burgundi vörösbort, vásároljon belőle mindjárt két palackot is, hiszen a tálalásnál is kitűnően társítható majd az elkészült ételhez. Francia bor híján a hazai választékból válasszunk az alábbiak közül: merlot, cabernet franc, vagy sauvignon, esetleg egy testes kékfrankos.

– 20-25 db gyöngyhagyma: ha nem kapunk gyöngyhagymát, akkor válasszunk hasonló mennyiséget egész apró vöröshagymákból, vagy a boltokban kapható ecetes gyöngyhagymát szűrjük le és áztassuk 1-2 órán át vízben felhasználás előtt.

– 400 g csiperkegomba: a barna a legjobb, de ha nincs, készítsük bátran fehérből, itt is válasszuk a legapróbb darabokat; tisztítani nem kell, csak alaposan megmosni és a tönk aljából keveset levágni. A tönk és a kalap maradjanak egyben.

– továbbá szükséges még: 2-3 db sárgarépa felkarikázva, 1 db fehérrépa felkarikázva, 1 db nagy vöröshagyma, 1 db zeller, 2 babérlevél, 3 evőkanál vaj, 2 kis ág kakukkfű, vagy 1 teáskanál szárított, 2 gerezd fokhagyma, 6 szelet húsos szalonna, 2 evőkanál liszt, 350 ml passata (áttört paradicsom), 1 nagy csokor petrezselyem, valamint só és bors ízlés szerint.

Válasszuk ki az edényt, amelyben elkészítjük az ételt. Olyan fazekat válasszunk, mely sütőben és tűzhelyen egyaránt használható. Tegyük bele a vajat, olvasszuk fel, majd forraljuk fel, hogy erőteljesen, kis buborékok ezreivel forrjon, szinte sisteregjen. Tegyük bele a kockára vágott szalonnát, és mérsékelt tűzön süssük zsírjára, majd vegyük ki az edényből és tegyük félre. A kockára vágott marhahúst tegyük több részletben az edényünkbe, és minden oldalát pirítsuk meg. Fontos, hogy mindez több részletben történjen, különben a húsunk párolódni kezd és nem sülni. Ha elkészültünk a hús pirításával, vegyük ki az edényből, és a szalonnához hasonló módon tegyük félre. A zsiradékba tegyük az apróra vágott hagymát, kezdjük pirítani, majd adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát. Ha a hagyma már puha, és kis színe is van, akkor jöhet a karikára vágott sárgarépa, fehérrépa, majd 2-3 perc kevergetés után az apróra vágott zeller. Újabb pár perces keverés után adjuk hozzá a gombákat. További 3-4 perces keverés után a zöldségeket szedjük ki egy tálra. Aki szeretne kicsit még gazdagítani az étel ízén, az tegye most a gyöngyhagymákat a zsiradékba, és kissé pirítsa át őket, majd szedje ki és tegye félre a zöldségekkel együtt. Természetesen a hagymák pirítás nélkül a sütési folyamat előtt is hozzáadhatók. Tegyük vissza az edénybe a marhahúst és a szalonnát, szórjunk rá 2 evőkanál lisztet, alaposan keverjük össze, majd egy perc múlva öntsük fel vörösborral, tegyük vissza a zöldségeket a gyöngyhagyma kivételével, fűszerezzük óvatosan sóval, borssal, kakukkfűvel, babérlevéllel, petrezselyemmel, majd öntsük fel a passatával. Adjuk hozzá a gyöngyhagymákat. Ha a folyadék nem lepi el a ragut, akkor egészítsük ki még borral. Fedjük le az edényt, tegyük a 140 ºC-os sütőbe, és légkeverés nélkül süssük 7 órán keresztül. Ez idő alatt nem kell semmit tennünk, nem kell nyitogatni a sütő ajtaját, nézegetni, kevergetni: egyszerűen csak üljünk le kedvenc könyvünkkel és egy pohár finom vörösborral a kanapéra, és foglaljuk el magunkat.

A hatodik óra elején kezdjünk el gondolkodni azon, hogy megterítsünk, majd tegyük is meg. Gondoljuk át, hogy mivel szeretnénk majd a ragut elfogyasztani. Egy frissen sült fehér, foszlós kenyér remek választás lehet, de az étel bátran tálalható az itthon megszokott köretekkel is, pl. krumplipüré, rizs, tészta. Fogyasszunk el mellé egy pohár vörösbort, és élvezzük ezt a különleges fogást!

Mi mással köszönhetnék el a kedves olvasótól e remek étel receptje után, mint Julia Child utolsó szavaival, melyet az Életem Franciaországban-ban írt: „…visszagondolva az jut eszembe, hogy az asztal és az élet örömei végtelenek. Mindig jó étvágyat!”

A Bajai Honpolgár tartalommutatója2019.(30. évfolyam)

1-2. szám (január-február)
M. J. [Mayer János]: Bemelegítés. 2. o.
EMESZ Margit: Mottó, 2019. (vers) 2. o.
SZARKA Ildikó: Egy szomorú centenárium: a spanyolnáthajárvány. 3-4. o.
MAYER János: „…Szabad-e engem hidegen megérintni?/ Szabad közönnyel előlem kitérni?/ Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?”. Ady Endre halálának centenáriumára. 5-7. o.
Városi kitüntetések, 2018. 8. o.
Negyedszázad a Honpolgár szolgálatában. 8. o.
NEBOJSZKI László: A Sugovica az 1850-es években. 9-12. o.
SARLÓS István: A KRESZ születése. 12-13. o.
Előfizetési felhívás. 13. o.
NEMES Gábor: Csiba Gyula emlékére. 14. o.
MAYER János: „Meg kell próbálni kitalálni a lehetetlent…” Szauter Teréziával vezetői elvekről, kisebbségi identitásról, új tervekről. 15-19. o.
HAMAR Péter: Halványuló tablóképek. 19-22. o.
Honpolgár-estek tervezett előadásai 2018/2019. 21. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 21. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 22. o.
Honpolgár esték [programterv 2018/2019.]. 22. o.
MAJORCSICSNÉ UJJADY Krisztina: Víz-Jel, 2018. 23. o.
BODÓCZKY István: Ismét a víz… 23. o.
A IV. Víz-Jel biennálé díjnyertes alkotásaiból. 24-25. o.
LAKI Ferenc: Egy elkötelezett haltenyésztő. (Álmok – ismeretek – gyakorlat) 26-28. o.
JÁSZ Anikó (összeáll.): Jelentősebb bajai évfordulók 2019-ben. 29. o.
TAMÁS Ágnes: Politikai karikatúrák az 1860-as évektől az első világháború végéig. 30-34. o.
MAYER János: Bajai anyagok a Szabad Európa Rádió archívumából. 1. [rész] A „kiscsávolyi vagányok” és a rendőrség az 50-es években. 34-37. o.
Online előfizetési lehetőség! 37. o.
SÁNDOR Boglárka: Emlékek őrei: jubilált a Rábl Színpad. 38-39. o.
BOGNÁR-SIMOR Katalin: Kalandozás a leprikónok és tündérek földjén. 40-42. o.
PÉTER Árpádné – PÉTER Árpád: beszámoló a XIV. Kárpát-medencei asszonytalálkozóról. (Budapest, Országház, 2018. november 24.) 43-44. o.
JÁSZ Anikó (összeáll.): A Bajai Honpolgár tartalommutatója 2018. (29. évfolyam). 45-47. o.
SZÜNDER Dezső: A lassú sütés öröme. 48. o.

3. szám (március)
M. J. [Mayer János]: Szegényedés és gazdagodás. 2. o.
SARLÓS István: Az első bajai sétálóutca. 3.o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 3. o.
VÖRÖS Boldizsár: „Vége az aranyborjú imádásának” Karikatúrák a Magyarországi Tanácsköztársaságban. 4-7. o.
VUKOVÁRY György: Elhunyt Tax Imre. 8. o.
HORVÁTH Máté: „Megmutattad nekünk, nincs itt semmiféle varázslat, csakis kemény munka…” Emlékezés Tax Imrére (1930-2019). 8-9. o.
Előfizetési felhívás. 9. o.
Online előfizetési lehetőség! 9. o.
HOROSNYI Sándor: A Senior Art kiállításához. 10-11. o.
A Senior Art kiállítás képeiből. (fotók) 12-13. o.
MUNCZIG Dénesné: Búcsú Ápity Milostól. 14. o.
SÁNDOR Boglárka: „Úton vagyok a szabadság felé” Születésnapi beszélgetés a hatvanéves Dankó Józseffel. 15-18. o.
A Bajai Honpolgár-estek tervezett előadásai 2018/2019. 18. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 18. o.
EMESZ Margit: Házak lelkében él az építész. Unokabátyámról, akitől sok mesekönyvet kaptam gyerekkoromban. 19. o.
MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 2. [rész] Akikkel nem árt vigyázni… 20-21. o.
LEX Orsolya: „… alszol az ágyacskádban…” Balázs Bernadett Álomba ringató című könyvéről. (könyvismertetés) 21-22. o.
SZÜNDER Dezső: A Véndió (gasztro)kritikus szemmel. 22-23. o.
SZÜNDER Dezső:. Ady Endre és a gasztronómia. 24. o.

4. szám (április)
KOVÁCS László: Húsvét és feltámadás. 2. o.
SARLÓS István: Tavasz a városi kertészetnél. 3-4. o.
HORVÁTH Csenge: Hajnal. 4. o.
MAYER János: Az ismeretlen, iskolaalapító nagybácsi. 100 éve hunyt el Pósta Béla. 1. rész. 5-8. o.
Előfizetési felhívás. 6. o.
A Bajai Honpolgár- estek tervezett előadásai 2018/2019. 7. o.
Kitüntetések márciusban. 8. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 8. o.
Online előfizetési lehetőség! 8. o.
FILUS Erika: Az alkalomnak megfelelő öltözködési rend a kiskőrösi szlovákoknál. 9-11. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 11. o.
LEX Orsolya: „Mi közösséget építünk…” Tóth-Mihó Erikával és Tóth Zoltánnal a néptánc építő erejéről, közösségi szellemről, szakmai és televíziós sikerekről. 12-15. o.
TAMÁS Ágnes: Karikatúrák a Tanácsköztársaság bukásától a második világháború végéig (1919-1945). 16-19. o.
HÁGEN András: Járványok és a globális klímaváltozás. 20-22. o.
MONDOVICS Lujza: Mondovics Lujza verseiből. (Gordiuszi csomó; soha nem akarok meghalni; soha nem fogok meghalni) 23. o.
SZÜNDER Dezső: Ünnepek előtt. 24. o.

5. szám (május)
M. J. [Mayer János]: Az összefogás ereje. 2. o.
KOVÁCS Zita: Emlékművek, műemlékek – köztéri művészet Baján. Bevezető egy új sorozathoz. 3-5. o.
Tisztelt Bajaiak, Tisztelt Baja Környéki Lakosok! (A Türr I. Múzeum adatgyűjtési felhívása a Vaskúti úti laktanyában működött hadifogolytáborral kapcsolatban.) 5. o.
MAYER János: Az ismeretlen, iskolaalapító nagybácsi. 100 éve hunyt el Pósta Béla. 2. rész. 6-9.o..
SARLÓS István: Helyes közlekedés a vasúti átjáróban. 9. o.
SÁNDOR Boglárka: „A kutyatartás még nem tart ott, ahol a módszereink tartanak” Korsós Mónika terápiáskutya-felvezetővel felelős állattartásról és a terápiás munkáról. 10-13. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 13. o.
SZKLADÁNYI András: Kollektív mozgások a természetben és számítógépes modellezésük. 14-16. o.
Előfizetési felhívás. 16. o.
TOMASKOVITY Szabolcs: „Rómában kegyes leszek hozzátok” 4. rész. A titokzatos Örök Város. 17-18. o.
SARLÓS István: Új telefon a bajai rendőrkapitányságon. 19-20. o.
MÁNDICS Mihály: Magyar király adományozta a bunyevácok címerét. 20-21. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 21. o.
A Bajai Honpolgár-estek tervezett előadásai 2018/2019. 21. o.
Online előfizetési lehetőség! 21. o.
MAYER János: Kaviár, lencse, limonádé, hamburger. A Bajai Fiatalok Színházának bemutatója. 22-23. o.
SZÜNDER Dezső: Édes és sós. 24. o.

6. szám (június)
M. J. [Mayer János]: Jöjjön a nyár! 2. o.
SARLÓS István: A bajai taxisok és a magyar ipar támogatása. 3-4. o.
BUZETZKY Győző: Hajózástörténeti kiállítások Baján. 4-5. o.
Előfizetési felhívás. 5. o.
MAYER János: Az ismeretlen, iskolaalapító nagybácsi. 100 éve hunyt el Pósta Béla. 3. rész. 6-8.o.
Online előfizetési lehetőség! 8. o.
[SÁNDOR Boglárka]: „Minden napért meg kell harcolni”. Nagy Bendegúzzal díjakról, utazásról, akadálymentesítésről. 9-12. o.
TAKÁCS Róbert: Politika és karikatúra 1945 és 1989 között. 13-16. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 16. o.
SARLÓS István: A bajai vendéglátás problémái a nagy gazdasági világválság előtt. 17. o.
PÉTER Árpád: Volt egyszer egy csapat… A Bácsbokod United siker- és hidegzuhany-története. 18-19. o.
Köszönjük olvasóink érdeklődő részvételét a Bajai Honpolgár-estek 2018/19-es évadában! 19. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 19. o.
MAYER János: Nehéz idők tudós napszámosa. (könyvismertetés). 20-21. o.
Borászok és pálinkafőzők kitüntetése. 21. o.
MAYER János: Lélekbúvárkodás váratlan szépségekkel. A Rábl Színpad és Zenei Közösség bemutatója. 22-23. o.
SZÜNDER Dezső: Szezonja van: a spárga. 24. o.

7-8. szám (július-augusztus)
M. J. [Mayer János]: Dupla szám, dupla élvezet. 2. o.
NEBOJSZKI László: A Baja és Bátaszék közötti út. 3-6. o.
SARLÓS István: Kereskedelmi viták kereszttüzében a bajai Duna-híd. 6. o.
SZILÁRDNÉ OBÁDOVICS Mária – NAGYPÁL Ágnes: Márity Jánosné (1944-2019) emlékére. 7-8. o.
EMESZ Margit: A mama soha nem hal meg: 8. o.
MAYER János: „Édesanyám gyakorolta a legnagyobb hatást az életemre” Dr. Zentai Máriával példaképekről, nagy hatású egyéniségekről, pályatársakról. 9-12. o.
Előfizetési felhívás. 12. o.
GALI Máté: A Magyarországi Tanácsköztársaságról, száz év távlatából. 13-15. o.
NEBOJSZKI László: Halálhelyjelek és haláljelek az utak mentén. 16-18. o.
EMESZ Margit: Még van lejjebb. (vers) 16. o.
MAYER János: Baja a Rákosi-korszakban a „disszidens” szemével. Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 3. [rész] 19-22. o.
SARLÓS István: Sörcsarnok a halászparton. 23. o.
HORVÁTH Katalin: Galéria Horváth Katalin természetfotóiból. (fotók) 24-25. o.
PÉTER Árpád: Mikrobiom: a bennünk és rajtunk élő mikroorganizmus-tömeg élettani jelentősége. 26. o.
Kedves Olvasónk! Látogasson el honlapunkra … 26. o.
MAYER János: Az első évad (2018/19). 27. o.
GÉCZY Zsolt: Már megint itt van. 27. o.
SZABADOS György: A „kettős honfoglalás” elmélete az írott kútfők tükrében. 28-30. o.
Online előfizetési lehetőség! 30. o.
KRÁMLI Mihály: Az 1917. május 15-i otrantói tengeri ütközet. 31-34. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 34. o.
ZALAVÁRI László: „A siker feltétele: lehessen hajózni, és legyen mit ki-és berakni…” Nagy Lászlóval a kikötő múltjáról és jelenéről, gabonakonferenciáról, cég- és sportvezetői tapasztalatokról. 35-38. o.
SZÜNDER Dezső: A bajai Borbistro: kávé, konyha, sonka. 39-40. o.
MAYER János: Facet to face a Set to Face-ről. 41-42. o.
MAYER István: Profilképek harmadízben – Bajai arcélek 3. (könyvismertetés) 42. o.
MÓDOS Barbara: Vonatút a múltba… A Bajai Fiatalok Színházának előadása. 43-44. o.
DUDÁS Júlia: Talán mi magunk vagyunk a szörny… A Rábl Színpad és Zenei Közösség bemutatója. 44-45. o.
NOVIYANTO (Tápai) Anett: Földi édenkert Balin. 46-47. o.
SZÜNDER Dezső: A rácponty, a „délvidéki hal”. 48. o.

9. szám (szeptember)
M. J. [Mayer János]: Újra együtt. 2. o.
NEBOJSZKI László: Adatok a Pandúr-sziget nyári gáttal körülvett részének történetéhez. 3-4. o.
Előfizetési felhívás. 4. o.
MAYER János: Ellátási nehézségek, piaci helyzet Baján a Rákosi-korszakban. Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 4. [rész] 5-8. o.
Bajai Fiatalok Színháza – a megújulás évada 2019/2020. (plakát). 8. o.
SARLÓS István: Lengyel menekültek Baján. 9-10. o.
Online előfizetési lehetőség! 10. o.
KOVÁCS Zita: Robbanó Rozmárok utódai. Fülöp Tiborral, Beleon Zsolttal és dr. Révfy Zoltánnal a sport nevelő hatásáról, a vízilabda helyi esélyeiről. 11-13. o.
SZILÁRD Illés – EVANICS Zoltán: Prikidánovics Dániel (1955-2019) emlékére. 14. o.
KENYERES Zsolt: A poltavai csata (1709. június 28.). 15-16. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 16. o.
SARLÓS István: Róna Dezső felajánlása. 17-18. o.
M. J. [Mayer János]: Bajai Honpolgár-estek: szeptemberben újrakezdjük! 18. o.
HÁGEN András: Rejtett tudományok, a telepátia és a pszi-jelenségek. 19-20. o.
MAYER János: Sztorik, mesék, diplomatatörténetek. (könyvismertetés) 20-21. o.
SZENTIVÁNYI Gábor: Vasárnapi ebéd. 21. o.
LEX Orsolya: Tamás, mesélj! (könyvismertetés) 22-23. o.
SZÜNDER Dezső: Még nyár, de már majdnem ősz: a szilva. 24. o.

10. szám (október)
BÁN Béla: Október 31., a reformáció emléknapja elé. 2. o.
MAYER János: Vallási téboly a Bácskában 200 évvel ezelőtt – „Szent Miska” és követői. 3-6. o.
Online előfizetési lehetőség! 5. o.
Országos és megyei kitüntetések a közelmúltban. 6. o.
BARTA Imre: Díszdiplomával jubiláló pedagógusok és mérnökök. 7. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 7. o.
NEBOJSZKI László: A Pandúr-szigeti nyári gát 1940-41. évi szakadásai. 8-9. o.
SARLÓS István: Az 1929-es helyhatósági választás Baján. 10-11. o.
SZENTIVÁNYI Gábor: Mibe fogadjunk? 11. o.
BOLVÁRI Csilla – HOROSNYI Sándor: Bolvári Csilla, Az Év Fotográfusa képei. A 2. helyezett Horosnyi Sándor képei. (fotók) 12-13. o.
SÁNDOR Boglárka – MAYER János: „Azt mondhatom: nem is éltem, élek rosszul…” Dr. Küttel Péterrel fél évszázad tapasztalatairól, sportmúltról, a nőgyógyászat változásáról. 14-16. o.
Változások a Bajai Honpolgár Alapítvány kuratóriumában. 16. o.
NAGY Edit –SÜMEGI János: A bor és az egészség. 17-20. o.
SZENTJÓBI SZABÓ Tibor: A vasfüggöny egy darabja. 20. o.
KÁRPÁTI Jonatán: Emberlesen. 21. o.
PÉTER Árpád: Egy bajai pólós kép a múltból. 22. o.
MÁNDICS Mihály: Egy családfától a gyökerekig. 22-23. o.
SZÜNDER Dezső: Te hogy készíted? – avagy a tízmillió pörköltszakértő országa. 24. o.

11. szám (november)
MAYER János: Tájkép csata után. 2. o.
KŐVÁGÓ József: Hogy kerül egy New York-i plébános sírja Bajára? 3-4. o.
KÁRPÁTI Jonatán: Asszonysors. 5. o.
GERGELY Ferenc: Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. Megtorlás (1956-1963). 1. rész. 6-9. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 7. o.
Online előfizetési lehetőség! 9. o.
SZENTIVÁNYI Gábor: Viszontrendezvény. 10. o.
KORDÉ Nóra: Ércszobor a város nagy fiának. Adalékok a Tóth Kálmán-szobor és a tér történetéhez. Baja köztéri szobrai. 1. [rész]. 11-13. o.
SARLÓS István: Lengyel menekültek a bajai Nemzeti Szállóban. 13. o.
ZALAVÁRI László: Egy „igazi Odüsszeusz” Bajáról. Bellyei Csaba hosszújáratú hajóskapitánnyal a tenger varázsáról, tengerésztiszti tapasztalatokról, hajós kalandokról. 14-16. o.
SIPOS Katalin: Erdélyi ősz. Többségből kisebbségbe. 1. [rész]. 17-18. o.
LEX Orsolya: „Béka vala ekéje, kígyó vala ostora…” A Sámánizmus és természethit régen és ma című tanulmánykötetről. (könyvismertetés) 19-20. o.
MAYER János: Kis kolozsvári sporttörténet bácskai szereplőkkel. (könyvismertetés) 20-21. o.
A következő Bajai Honpolgár-estek a 2019/2020-as évadban. 21. o.
SZÜNDER Dezső: Ízlelő – családbarát étterem Szekszárdon. 22-23.
SZÜNDER Dezső: Nem burgonya: batáta. 24. o.

12. szám (december)
FEKETE Szabolcs: A karácsony spirituális és teológiai távlatai. Szent Fulgentius: Beszéd Krisztus kettős születéséről (részletek) 2. o.
MANZ Alfréd: Ulmer Schachtel Baján. 3-4. o.
GERGELY Ferenc: Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. Megtorlás (1956-1963). 2. rész. 5-8. o.
A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 7. o.
SZENTIVÁNYI Gábor: Az angliai „sírgondozó”. 9. o.
KOTHENCZ Kelemen: Arany pénznyakék (lázsiás) a Türr István Múzeum gyűjteményében. 10-12. o.
Azonosítatlan Éber-képek. (illusztrációk Az Éber-ház látható és lappangó kincsei c. cikkhez. 14-15. o.) 12-13. o.
SÁNDOR Boglárka: Az Éber-ház látható és lappangó kincsei. 14-15. o.
Online előfizetési lehetőség! 15. o.
HAMAR Péter: Öregek. 16-17. o.
FÁBIÁN Borbála: Margalits Ede fényképe. 18. o.
MAYER János: Nehéz évek dokumentumokban. (könyvismertetés) 19-20. o.
SARLÓS István: A nagy gazdasági világválság „begyűrűzése” a bajai közigazgatásba. 20-21. o.
ABLONCZY Ágnes: Hol van, ami volt? 21-23. o.
A Bajai Honpolgár Alapítvány támogatói 2019-ben. 22. o.
DÖMÖTÖR Ilona: Karácsonyi köszöntő. (vers) 23. o.
EMESZ Margit: Karácsony este. (vers) 23. o.
SZÜNDER Dezső: Fúziós konyha. 24. o.

Szerzői névmutató

ABLONCZY Ágnes 12/21;
BÁN Béla 10/2;
BARTA Imre 10/7;
BODÓCZKY István 1-2/23;
BOGNÁR-SIMOR Katalin 1-2/40;
BOLVÁRI Csilla 10/12;
BUZETZKY Győző 6/4;
DÖMÖTÖR Ilona 12/23;
DUDÁS Júlia 7-8/44;
EMESZ Margit 1-2/2; 3/19; 7-8/8; 7-8/16; 12/23;
EVANICS Zoltán 9/14;
FÁBIÁN Borbála 12/18;
FEKETE Szabolcs 12/2;
FILUS Erika 4/9;
GALI Máté 7-8/13;
GÉCZY Zsolt 7-8/27;
GERGELY Ferenc 11/6; 12/5;
HÁGEN András 4/20; 9/19;
HAMAR Péter 1-2/19; 12/16;
HOROSNYI Sándor 3/10; 10/13;
HORVÁTH Csenge 4/4;
HORVÁTH Katalin 7-8/24;
HORVÁTH Máté 3/8;
JÁSZ Anikó 1-2/29; 1-2/45;
KÁRPÁTI Jonatán 10/21; 11/5;
KENYERES Zsolt 9/15;
KORDÉ Nóra 11/11;
KOTHENCZ Kelemen 12/10;
KOVÁCS László 4/2;
KOVÁCS Zita 4/3; 9/11;
KŐVÁGÓ József 11/3;
KRÁMLI Mihály 7-8/31;
LAKI Ferenc 1-2/26;
LEX Orsolya 3/21; 4/12; 9/22; 11/19;
MAJORCSICSNÉ UJJADY Krisztina 1-2/23;
MÁNDICS Mihály 5/20; 10/22;
MANZ Alfréd 12/3;
MAYER István 7-8/42;
MAYER János 1-2/2; 1-2/5; 1-2/15; 1-2/34; 3/2; 3/20; 4/5; 5/2; 5/6; 5/22; 6/2; 6/6; 6/20; 6/22; 7-8/2; 7-8/9; 7-8/19; 7-8/27; 7-8/41; 9/2; 9/5; 9/18; 9/20; 10/3; 10/14; 11/2; 11/20; 12/19;
MAJORCSICSNÉ UJJADY Krisztina 1-2/23;
MÓDOS Barbara 7-8/43;
MONDOVICS Lujza 4/23;
MUNCZIG Dénesné 3/14;
NAGY Edit 10/17;
NEBOJSZKI László 1-2/9; 7-8/3; 7-8/16; 9/3; 10/8;
NEMES Gábor 1-2/14;
NOVIYANTO (Tápai) Anett 7-8/46;
PÉTER Árpád 1-2/43; 6/18; 7-8/26; 10/22;
PÉTER Árpádné 1-2/43;
SÁNDOR Boglárka 1-2/38; 3/15; 5/10; 6/9; 10/14; 12/14;
SARLÓS István 1-2/12; 3/3; 4/3; 5/9; 5/19; 6/3; 6/17; 7-8/6; 7-8/23; 9/9; 9/17; 10/10; 11/13; 12/20;
SIPOS Katalin 11/17;
SÜMEGI János 10/17;
SZABADOS György 7-8/28;
SZARKA Ildikó 1-2/3;
SZENTIVÁNYI Gábor 9/21; 10/11; 11/10; 12/9;
SZENTJÓBI SZABÓ Tibor 10/20;
SZILÁRD Illés 9/14;
SZILÁRDNÉ OBÁDOVICS Mária 7-8/7;
SZKLADÁNYI András 5/14;
SZÜNDER Dezső 1-2/48; 3/22; 3/24; 4/24; 5/24; 6/24; 7-8/39; 7-8/48; 9/24; 10/24; 11/22; 11/24; 12/24;
TAKÁCS Róbert 6/13;
TAMÁS Ágnes 1-2/30; 4/16;
TOMASKOVITY Szabolcs 5/17;
TÁPAI Anett lásd NOVIYANTO (Tápai) Anett
VÖRÖS Boldizsár 3/4; 3/8;
ZALAVÁRI László 7-8/35; 11/14;

Cikksorozatok mutatója:

Baja köztéri szobrai
1. rész Ércszobor a város nagy fiának. Adalékok a Tóth Kálmán-szobor… (Kordé N.) 11/11;

Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából (Mayer J.)
1. rész A „kiscsávolyi vagányok”… 1-2/34;
2. rész Akikkel nem át vigyázni 3/20;
3. rész Baja a Rákosi-korszakban a „disszidens” szemével 7-8/19;
4. rész Ellátási nehézségek … a Rákosi-korszakban 9/5;

Az ismeretlen, iskolaalapító nagybácsi (Mayer J.)
1. rész 4/5;
2. rész 5/6;
3. rész 6/6;

„Rómában kegyes leszek hozzátok” (Tomaskovity Sz.)
4. rész A titokzatos Örök Város 5/17;

Tanárok és tanítványok részvétele az 1956-os eseményekben. Megtorlás (1956-1963) (Gergely F.)
1. rész 11/6;
2. rész 12/5;

Többségből kisebbségbe (Sipos K.)
1. rész. 11/17;

Összeállította: Jász Anikó

Évezredek útjain Jeruzsálemben

Mészárosné Szőnyi Zsuzsanna

Izraelbe, főként Jeruzsálembe utazni annyit jelent, mintha egy történelemkönyvbe lépnénk. Ez a lapozható és képekkel illusztrált könyv azonban nagyon is él. Jeruzsálem utcáinak évezredes kövein végigbaktatva állandóan vibrál a levegő, itt kézen fogva jár jelen és múlt, a bűvös idő mindent mindennel összeköt.

Nem oly könnyű felvillantani valamit is ebből a hihetetlen történelmi távlatból, a vallás és életvitel különös összefonódásából s abból a rendkívül erős jövőképből, amely az itt élők körében tapasztalható. Utazásunk célja alapvetően egy – pályázat útján nyert – továbbképzés volt, amelynek helyszíne Jeruzsálem, pontosabban az Emlékezés hegyén emelt Yad Vashem, a Holokauszt Tanulmányok Nemzetközi Iskolája volt. A holokauszt tanár-továbbképzés témában a magyar-izraeli kapcsolat több mint 20 éves múltra tekint vissza, és mindkét fél részéről államilag támogatott. Magyarország első alkalommal 1997-ben kötött együttműködési megállapodást a jeruzsálemi Emlékközponttal, ennek keretében évente lehetővé vált pedagógusok számára, hogy a holokauszt témaköréhez kapcsolódóan izraeli továbbképzésen vegyenek részt.  A képzés leírása nemcsak a holokauszt témájának feldolgozását ígérte, hanem a toleranciára nevelést, a rasszizmus elleni küzdelmet és azt is, hogy az erkölcsi és esztétikai nevelés módszertanát megújítja, így nagy várakozással tekintettünk rá.

Csoportunk 23 tagjának (valamennyien közép-és általános iskolai tanárok) itthoni előzetes felkészülését a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont két munkatársa (Goldmann Márta – tolmácsolás, szakmai fordítás, illetve Kovács Nikoletta – beutazás és ottani körülmények magyar intézője) segítette, a jeruzsálemi tartózkodást pedig Esther Rachow hangolta össze. A fiatal izraeli oktató később többek között a modern antiszemitizmusról is tartott előadást a jeruzsálemi Yad Vashemben. A pályázók mindegyike – így magam is – helyi kezdeményezés formájában korábban foglalkozott már a témával. Baján az Ady Endre Városi Könyvtár szervezésében Európa kulturális öröksége napján (2019. szeptember végén) tartott helytörténeti séta szólt a bajai zsidóságról, amelynek útját a német megszállástól elhurcolásukig lehetett nyomon követni.

 Az Izraelben születettek és az oda kivándorlók generációi az ókori mítoszoktól a középkor keresztes lovagjainak legendáin át a holokauszt kegyetlen valóságáig, valamint az alig 70 éves Izrael állam megszületéséig sokféle vélt és valós, igaz és megrendítő történetet hordoznak magukkal. A zsidó-palesztin ellentét miatt pedig azonnal háborús körülményeket társítunk Izraelhez. Az élet-halál uralta térségben – ez alól természetesen nem vonhatja ki magát a látogató sem, hiszen katonaállamba érkezünk – a biztonságérzetnek azonban nagyon komoly kisugárzása van. Ezt csak az állam határain belül lehet megtapasztalni. Aki az izraeli El Al légitársasággal utazik, észreveszi ezt már a minden egyes beutazóval folytatott interjúból is. Ha türelemmel kivárjuk az időt, bizalommal és kellő nyitottsággal érkezünk az országba, némi nyelvtudás birtokában (az angol nyelv használata alapvető, míg a hivatalos a héber és az arab) olyan élményekben van részünk, amely egész életre beivódik a memóriánkba.

Izrael, a Földközi-tenger keleti partjának állama Magyarországnál négy és félszer kisebb területű, miközben kb. 8 millió ember él benne, vagyis igen magas a népsűrűség. Az ott élők kb. 75% -a (kb. hatmillió fő) zsidó. Kb. 20,7 % , vagyis 1,6 millió az arab (palesztin) lakosok száma, akik alapvetően iszlám hitűek. A maradék 318 000 fő (4%) más vallású vagy vallástalan. Izrael lakossága világelső az egyetemi végzettséggel bírók körében, a munkaerő 24%-a diplomás.

A találkozásra Jeruzsálemmel lélekben és testben egyaránt készülni kell. Nemcsak különlegesen száraz, mediterrán éghajlata miatt (amelyet egyébként földrajzi fekvése indokol, s az Európából érkezőkre bizony hat) hanem azért is, mert a város több mészkővonulaton, 754 m magasan fekszik. A dombhátakat völgyek választották el: a Kidron-patak völgye, melynek túlsó, keleti oldalán emelkedik az Olajfák hegye; a Hinnom völgye, mely a várost nyugat és dél felől határolja, s Flavius nyomán a Sajtkészítők völgye, bár ez a sekély völgy napjainkra már feltöltődött.

A keleti dombvonulat kiemelkedő része Mórijá (Moria) hegye, vagyis a Templom-hegy, amely a zsidóság, az iszlám és a kereszténység  számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A vallások ősatyái tevékenykedtek itt: Ábrahám (aki itt áldozta volna fel Izsákot), Mohamed (aki itt nyilatkoztatta ki próféciáit) és Jézus (aki a keresztény tanítások szerint itt emelkedett a mennybe) is. E vallások születése között lényeges idő telt el, a vallási közösségek roppant módon birtokolni kívánó ereje, a „ki volt itt előbb?” jogi vitái máig őrzik és szabályozzák az ott élők életét. Már ha csak a vallások ünnepi napjait említjük, világossá válik az elrendezés: péntek a muszlim, a szombat a zsidó, a vasárnap pedig a keresztények vallási ünnepnapja. Ezek a napok különös rendőri készültséggel telnek, szokatlan látvány sabbat idején a fiatal lányok és fiúk komoly fegyverekkel felszerelt csoportja a muszlim negyedek előtt, ahová ilyenkor még a turistának sem tanácsos belépni.

Ugyanilyen megrendülést okoz az izraeli hadsereg jelenlétében feljutni a Siratófal vagy Nyugati Fal (Salamon lerombolt templomának maradványa) oldalába épített lépcsőkhöz, amelyek átvezetnek a Templom-hegyre, ahol egykor Salamon király gigantikus szentélye állt. Ma az iszlám által emelt (és csak híveik számára látogatható) Sziklamecset uralja a hatalmas teret, ahol a zsidók szoros – immár palesztin – katonai őrizetben csupán a téren sétálhatnak.

2000 óta a komoly zavargások, öngyilkos merényletek miatt a nem muszlim hívő számára a mecsetbe tilos a belépés, s a téren is biztonsági fenntartók figyelik a turisták útját. A város nevének eredete a több ezer éves Ura-szálim elnevezésből (sálem) és a zsidók által megőrzött jebuz(eus) népnévből, illetve e két név kombinációjából alakult ki. (A hurri vagy más néven jebuz(eus) mezopotámiai eredetű népcsoport volt, amelynek nagy szerepe volt az ókori keleti Urartu és Mitanni államainak, illetve az asszír népnek a kialakulásában. Egy ideig a későbbi Palesztinát is is uralmuk alatt tartották. Dávid király idejében Jeruzsálemet a zsidók tőlük hódították el – a szerk.) Ha a fordításnak hinni lehet, ez a Béke városa, ahol három világvallás él együtt, s ahol a türelem szónak különleges tartalma van, az idő betartásának pedig igen nagy az értéke. A vallási kultúrák és életmódok kavalkádjában a szabályok mégis világosak és egyértelműek. Persze az idő mibenléte más érdekességekben is megnyilvánul. Ha az idő bizonyos kezdetét vizsgáljuk, a közelben található Jerikó, a világ legrégebbi folyamatosan lakott települése is, ha pedig a földi idő végét keressük: itt van a jeruzsálemi Olajfák hegye, amely a világ legrégebbi, máig is használt (vagyis élő) temetője. A kb. 850 ezres lakosságú Jeruzsálemnek (ez Izrael lakosságának 10%-a) félmillió lakója zsidó, 280 ezer muszlim vallású arab, de a 15 000 főnyi keresztény lakosságról sem szabad elfeledkezni .

A holokauszt dokumentációjának, kutatásának és pedagógiai feldolgozásának Jeruzsálem 1953 óta ad otthont. Az Emlékezés hegyén kialakított komplexum (Yad Vashem = ’Kéz és név’) nemcsak emlékhely a zsidóság és a világ számára, hanem mára nemzetek és nemzedékek találkozási helye is lett. Csoportunk ezt a szellemiséget tapasztalhatta meg egy teljes héten át, miközben bepillantást nyertünk a zsidó nép életmódjába, vallási irányzataiba és annak problematikájába. Lehetővé vált megismerni a vallás és életvitel összetett világát. Beléptünk a népet ért trauma szüntelen feldolgozásának folyamatába, és ami még nehezebb: annak feldolgoztatásába (más népek és emberek számára is), közben pedig képet kaptunk a zsidó vallás megtartó és személyiségformáló erejéről, Izrael – viszonylag fiatal – állami létének érzékeny oldaláról és sikereiről.

Nem mindennapi élmény az európai ember szemével és nyitottságával érkezni és találkozni, részt venni e nép mindennapjaiban. Az érzelmi hatáson túl meghatározók voltak számunkra a továbbképzést tartók rendkívül igényesen formált előadásai, a sokszor – bevallásuk szerint rég nem használt – magyar nyelven való megszólalás és gondolkodás is. (Volt, aki kétéves korától él itt, s már nyugdíjas professzor, de olyan is, aki 20 évesen, mindössze 14 éve érkezett a zsidó államba.)

A továbbiakban pedig következzen néhány felvillantott téma az ottani munkából (nem a teljesség igényével)!

Erős személyiség volt az első napon előadó Chava Baruch, aki a magyar zsidóság dualizmus kori sorsáról adott áttekintést egészen a Horthy-korszakig, kitért a vészkorszakra, s különösen nagy erővel bírt az általa vezetett múzeumi séta. A több négyzetkilométernyi területet magában hordozó múzeum jelentős része a föld alatt fut, nem véletlenül: igen erős üzenete van. Az emberiség megrendült erkölcsével szembetalálkozni rettenetes, aligha foglalható szavakba. Erre a lélekállapotra sokszorosan vonatkozik a Children’s Memorial tereiben töltött idő. A másfél millió zsidó (vagy az akkor érvényes zsidótörvények által annak minősített) gyermekáldozatra emlékező épületegyüttesben tett látogatás rövid, mélyre ható és soha nem feledhető volt. A pillanatokat a látogató megőrizhette, de nem dokumentálhatta.

Az eredetileg rabbinak készülő, ma egyetemi oktató Yeshaya Balog hasonlóan erős személyiség; előadásában jelenkori izraeli zsidóság tagozódásáról beszélt. Egy nemrégiben talált különleges archívumi anyag összevetésével is dolgoztunk. (Áldozat és elkövető ugyanarról, a deportálásról vallott; az egyik naplórészlet, a másik jelentés formájában.) A haredi vagyis ultraortodox, az ortodox, a neológ és cionista irányzat , a szefárd zsidók (iszlám országokból és Indiából bevándorlók) és vallástalanok egymáshoz való viszonyának rendezése az állam számára meglehetősen nehéz feladat.

Néhány éve készült el a görög menekült, Ovadia Baruch történetének filmje, ennek feldolgozása nem kis érzelmi, lélektani munka, továbbképzésünk egyik legmegrázóbb munkafolyamata volt. A témák közül érdekes volt a munkaszolgálatosokról szóló összefoglalás (R. Rozett előadása) és az utolsó nácivadász, Efrájim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ igazgatójának beszámolója.

Az Emlékközpont két különleges és felemelő része az Igazak völgye, illetve a Közösségek tere. Az előbbi valójában egy kert: az emlékhatóság adományozza a Világ Igaza kitüntetést azoknak a nem zsidó embereknek, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt. A kitüntetéssel tiszteletbeli izraeli állampolgárság is jár. 1989 óta már nincs hely fák számára, ezért emléktábla jelzi az „Igazak” nevét. Köztük van Bernhart Sándor, Baja egykori polgármestere is. A másik érdekesség, hogy valamennyi európai állam legkisebb települését feltüntették abban a „kőparkban”, ahonnan akár csak egyetlen áldozat elhurcolásáról is fennmaradt adat. Az óriási archívum őrzi a neveket és helyszíneket, a kövekbe vésett városok , falvak nevei pedig országonként láthatók. Magyarország hatalmas területet foglal el benne.

A hétvégi kirándulás egyik nagy élménye Jeruzsálem óvárosának (0,9 km2) vezetéssel való megtekintése volt. Nagy látványosságnak mondhatók a keresztény vallás autentikus terei (a Via Dolorosa, a Getsemáné-kert, az utolsó vacsora terme, a Szent Sír temploma, Mária elszenderülésének temploma, ez utóbbinak a magyar bencések adományainak segítségével magyar kápolnája is van) melyek egyébként csupán az ünnepkörökkel kerülnek elő a mi életünkben.

A zsidó történelem meghatározó fordulatainak emlékhelyeit (a Siratófal, Dávid sírja, Heródes fala, Damaszkuszi kapu) tanárként eddig csak könyvekből ismertem. Szomorú valóságai ezek a vallási összecsapások színterének, melyeket a médiából ismerhetünk ( pl. Sziklamecset tere ) – mindezt kínálta nekünk az Óváros a maga mindennapjaival.

De talán azért is „szerencsefia csoportnak” tarthattuk magunkat, mert részesei lehettünk Dr. András E. Spitzer hihetetlen történelemórájának, amíg Jeruzsálemből (754 m) a Holt-tengerig (kb. 400 m-rel a tengerszint alatt) eljutottunk. Szavai nyomán életre kelt a tér, melyet a Golán-fennsíktól a Tibériás-tavon és Jordán folyón át Holt-tengerig az emberi gerinchez hasonlította, erre fűződnek föl a völgyek és dombhátak, kiemelt szereppel az ősi város. Ezalatt a közel másfél órás út alatt elképesztő alapossággal, bölcs megfogalmazásban, a magyar nyelvet érzékenyen használva és oly finom humorral fűszerezve ismertük meg a térség földrajzi, történelmi érdekességeit (gyakorlati tudnivalókkal és politikai rálátással együtt), hogy ezt történelemtanárként én kivételes szerencsémnek tartom. A Heródes idején, a sivatag közepén emelt Masada-erőd megtekintése során komoly ismeretterjesztő előadást hallottunk, majd a Holt-tenger élővilágán át Izrael ivóvízkészletének és a sólepárlás folyamatának apró részleteiről is képet kaptunk. Kitért Jordánia és más szomszédos államok Izraellel kapcsolatos kérdéseire, majd a lányok (2 év) és fiúk (3 év) kötelező katonai szolgálatát részletezte. Beszélt a kibucok és beduinok rejtélyes életéről, nem rejtve el a megoldatlan palesztin kérdést sem. (Az 1967-es, ún. hatnapos háborúban a meghódított Ciszjordánia lakosságának 80%-a palesztin.) Helyzetük reménytelen, idegenvezetőnk a kérdés rendezésének több lehetséges alternatíváját is ismertette, de egyiknek sem jósolt maradéktalan sikert.

A nap végén pedig még egy komoly befogadás várt ránk. Aki Jeruzsálemben jár, életre szóló élménnyel gazdagodhat, ha részese a sabbat várásának. Ezt az időszakot a Siratófalnál töltöttük, amelynek – amint azt a hét folyamán többször is megtapasztaltuk – eleve sajátos atmoszférája van, de semmihez sem hasonlítható sabbat idején. Nemcsak a vallási révület és a szeretettel teli légkör, a sajátos hangzásvilág és szokatlan ritmus keríti hatalmába a „kívülről jövő” bámészkodót, hanem az az erő, életszeretet és vitalitás, amellyel ez minden szombatváráskor, vagyis hetente ismétlődik. Elgondolkodtató az a remény, az a hit s az az erős jövőkép is, amellyel ez a nép tragikus múltja ellenére a mindennapjait megéli.

Képzésünk utolsó napján Zipora Feiblowitch holokauszt-túlélővel találkoztunk, aki ugyanarról az életérzésről tanúskodott, amelyet sabbat idején is megtapasztaltunk. A 92 éves túlélő az életéről beszélt, a feledhetetlenről, az emlékezés erejéről, életben maradásról, küldetéséről.

Az utolsó nap reggelén egy hajnali indulással a csoportból még néhányan a Sziklamecsetnél tett látogatással búcsúztunk Jeruzsálemtől. Az ott tapasztalt látvány, szabályok és lehetőségek tették teljessé ennek a városnak a vallási sokszínűségéről nyert képet, különleges élmény volt. Szólnom kell még a csapatról, a csoportvezetőkről, akikkel kollégaként, útitársként találkoztam. Jóleső érzés, hogy a beszélgetések ott folytathatók, ahol abbamaradtak.

A nap többi részét – várva a repülőgép indulását – már Tel-Avivban, illetve Jaffa óvárosában töltöttük. A két város szinte összenőtt már. A Földközi-tenger egyik legrégibb kikötőjének falai, a megszólaló müezzin, s a világvárosnak járó tengerpart látványa mellett a szűk utcák bolhapiaca mindig emlékeztet majd a megélt időre.

Fotók: Mészárosné Szőnyi Zsuzsanna, Várnainé Balogh Beáta,  Jeszenyői Csaba