A Rábl Színpad és Zenei Közösség 2022-23-as évadterve

1. FEHÉR ANNA ÖRÖKSÉGE

kortárs táncjáték, magyar népballadafűzés, családtörténet

A nagy sikernek örvendő Szávitri után a társulat második egész estés táncjátékát mutatja be. Lex Orsolya néprajzos segítségével magyar népballadákból állítottunk össze egy csodálatos, ugyanakkor megrendítő családtörténetet, amelyet a kortárs tánc nyelvén, szavak nélkül mesélünk el Önöknek. Az előadás jellegében nem köthető a magyar népi tánckultúrához vagy viselethez!

2022. szeptember 8-9-10. és 15-16-17. 19 óra

Szent László ÁMK Díszterem

Jegyár: 2500 Ft

táncosok: Antal Réka, Bojás Alícia, Piukovits Panna, Simon Evelin, Sára Boglárka, Tramountanelli Larissa, Vaszari Csanád, Koronczai Krisztián, Tumó Roland, Györök Dóra, Pálmai Laura, Bakai Angelika, Aradi Anna, Dely Géza

koreográfusok: Baros Eszter és Gyimesiné Bencze Judit

jelmez: Fehér-Baros Anikó, díszlet: Csanádi György

technika: Szabadi László és Szöllősi Kristóf

rendezte: Dely Géza

2. OIDIPUSZ GYERMEKEI

kamaradráma

A júniusi első bemutatók után újra műsorra tűzzük Szálinger Balázs művének saját adaptációját, mely érzékenyen tárja elénk a történelmi hősök, Oidipusz-Antigoné-Kreon tragédiáját egy mai hétköznapi család nappalijában, hogy megmutassa nekünk az élet örök kérdéseit és igazságait.

2022. október 20-21. 19 óra

Szent László ÁMK Díszterme

Jegyár: 2000 Ft

Szereplők: Tóth Dániel, Kasza Péter, Magdali Anna, Péli Anna, Bajzák Valentin, Dudás Júlia, Dely Géza, Ördög Szimonetta, Csanádi László, Szalai Natália, Ghanim Tamás Lutfi, Molnár Kristóf, Antal Réka

technika: Szöllősi Kristóf

rendezte: Dely Géza

3. MOMO

mesejáték

Michael Ende története egy modern nagyvárosban játszódik. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével. S kiderül: a reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható. A Végtelen történet szerzőjének világsikert aratott műve.

2022. november november 23-24.

Baja Városi Színházterem

Jegyár: 1800 Ft

A szereposztás és a stáb kialakítása még folyamatban van!

Honpolgár-estek: nekifutunk ötödször is!

Mayer János

Amikor 2018-ban eldöntöttük, hogy a lapkiadás mellett a városi kultúra fejlesztését más módon is szolgálni kívánjuk, még nem tudhattuk, lesz-e a közönsége az általunk megálmodott előadás-sorozatnak. Annyit tudtunk, hogy olyan tudományos-ismeretterjesztő programot szeretnénk elindítani, amilyet Baján más nem kínál, és – többségében legalábbis – olyan, a maguk szakterületén nevet és tekintélyt szerzett előadókat igyekeztünk meghívni, akiket a bajai közönség helyben nem nagyon hallhatott még. Kezdettől fogva az volt a szándékunk, hogy eltérő tudományterületek izgalmas témáiról essék szó, ugyanakkor próbáltunk olyanokat választani, amelyek nemcsak egy szűk szakmai közönség számára lehetnek érdekesek. Tudtuk persze, hogy óriási tömegeket vonzani nem fogunk, de azért szerencsére így sem kellett a néhai neves történész Benda Kálmán szavaival vigasztalni magunkat: „Amelyik előadáson eggyel többen vannak a közönség soraiban, mint az előadó, már nem hiábavaló.

A kezdeti nehézségek után, úgy gondolom, a Bajai Honpolgár-estek megtalálta stabil törzsközönségét, és azt is jó látni, hogy egyrészt középiskolás diákoktól nyugdíjasokig terjed az életkori spektrum, másrészt majdnem minden téma hozott új közönséget, s reméljük, hogy ennek soraiból lesznek visszatérő vendégek is. Nem volt könnyű megtalálni a publikumot: a helyi média, rendezvényszervezés sokáig hírt sem adott róla, sőt olyat is tapasztaltunk, amikor kifejezetten „ránk szerveztek”, vagy épp más rendezvények konkurenciájaként állították be a sorozatot, pedig ilyen típusú és színvonalú rendezvényt más nemigen kínált. Mára szerencsére ezzel a hozzáállással kevésbé találkozunk; aki akar, tudomást szerezhet az előadásokról, és a időnként a média is beszámol róluk. Azt ugyan még nem sikerült elérnünk, hogy a helyi politikai és kulturális vezetés (vagy ellenzéke) is tiszteletét tegye nálunk, de ki tudja, talán még ezt is megérjük egyszer, ha rendezvényeinket nem is lehet politikai haszonra váltani. Mindenképp köszönet illeti viszont a városi önkormányzatot a rendezvénysorozat (és lapunk) nagyvonalú támogatásáért, szerencsére ebben a 2019-es helyi hatalomváltás semmiféle törést nem okozott. Ugyanígy köszönet jár az előadóinkat elszállásoló Duna Wellness Hotelnek is.

Bebizonyosodott az, hogy az Ady Endre Városi Könyvtár kiváló helyszín. Az egykori zsinagóga remek hangulatot biztosít az előadások bensőségességéhez, és minden szükséges technika is rendelkezésre áll, a „túlórázó” munkatársak segítségéről nem is beszélve. Igaz, legsikeresebb előadásainkhoz már csaknem kicsinek bizonyult a könyvtár nagy olvasóterme, de a 100 főnél nagyobb résztvevői létszám annyira még nem rendszeres, hogy helyszínváltáson kellene gondolkodnunk. Ráadásul a könyvtár az előadásokat általában rögzíti is, és így azok utólag az intézmény youtube-csatornáján elérhetők mindazoknak, akik lemaradtak róluk. Kapcsolódó honlapunkon (bajaihonpolgar.hu/honpolgarestek) pedig minden előadásunkról olvashatnak előzetes kedvcsinálót és utólagos beszámolót is. És ami szintén nem mellékes: a Honpolgár-estek ingyenesek!

Az eddig négy évadunk közül az első még teljes egészében lezajlott, a második közben megérkezett a koronavírus-járvány első nagyobb hulláma, így aztán 2020 februárja után több előadást lemondani kényszerültünk. A 2020/21-es évadra még inkább rányomta a bélyegét a járvány: az első két előadást még megtarthattuk, utána viszont majdnem egy évet kellett várni, míg a széria újraindulhatott. Az előző, 2021/22-es évad szerencsére már teljes volt; igaz, eleinte a közönség csak maszkban, korlátozott létszámban lehetett jelen, de végre mindent pótolhattunk. A kórság előtti közönségszámokat persze még nem sikerült visszanyernünk, de szégyenkeznünk egyszer sem kellett, pedig – főleg 2022 tavaszán – minden korábban elmaradt esemény pótlása miatt szinte mindegyik alkalommal párhuzamos rendezvények is „vadásztak” ugyanarra a közönségrétegre. Hogy így is sokan minket választottak, nekünk nagy büszkeség!

Már az előző szezon programja is rendkívül változatos tematikájú volt, de 2022/23-ban talán még ezt is felül tudjuk múlni. Felkért előadóink között van történész, irodalomtörténész, régész, geológus, szociálpszichológus, nyelvész/műfordító, jogtudós, biológus és néprajzkutató is, így bízunk benne, hogy sokan megtalálják a kedvükre valót. Ezúttal is vannak az előadók között olyanok, akiknek erőteljes bajai kötődése van, mások viszont városunkban is most járnak majd először. Mindannyian szakterületük kiválóságai közé tartoznak, és a kínált témák is izgalmasnak tűnnek.

A pontos időpontokért, előzetesekért, plakátokért figyeljék honlapunkat, Facebook-oldalunkat, a könyvtár hírlevelét és a városi információs oldalakat, akkor biztosan nem maradnak le semmiről! Aki már járt Honpolgár-esten, az tudja: nálunk a színvonal garantált. Aki még nem volt ilyenen, annak jó szívvel ajánljuk: tegyen egy próbát! És nem kell aggódni amiatt sem, hogy tudósok az előadók; amit elmondanak nem szakbarbároknak szólnak. Így hát nem mondhatunk mást: várjuk Önöket minden hónapban az új évadban is; lesz mit nézni és hallgatni!

2022-23. évadunk tervezett programjaért kattintson ide!

A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság 1859-60. évi összeírásáról

A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság 1859-60. évi összeírásáról

Nebojszki László

A külső segítséggel levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc után I. Ferenc József császár 1849. november 18-án kiadott uralkodói pátensével létrehozta a Magyar Királyság déli részén a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság elnevezésű közigazgatási egységet. Eszerint Az eddigi Bács-Bodrogh, Torontál, Temes és Krassó megyék (Bácska és Bánság) és Szerém megye rumai és illoki összefoglalt területéből egyelőre, míg birodalmunk ez országrészének jövendő állása vagy pedig annak egy más koronaországgal leendő összekapcsolása felől alkotmányos úton végleges intézkedés nem fog történni, saját közigazgatási terület képeztessék, melynek igazgatása Magyarországtól függetlenül közvetlen minisztériumunk alatt állandó ország hatósága által vezettessék.” A koronatartományon 1849-50-ben három (a bács-torontáli, a szerémségi és a temesvár-krassói), majd ezt követően 1860-ig öt körzet (nagybecskereki, újvidéki, zombori, lugosi és temesvári) osztozott. Utóbbi beosztás szerint a korábbi Bács-Bodrog vármegye területén a Zombor központú körzethez hat (Apatin, Baja, Kúla, Szabadka, Zenta és Zombor székhellyel), az Újvidék központúhoz öt (Illok, Ó-Becse, Palánka, Ruma és Újvidék székhellyel) járás tartozott.

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!

Apáról fiúra…

Népszokások szövegeinek nyelvi sajátosságai a változások tükrében 2. rész

Csorba Melinda Lilla

Regölés

A regölés a kereszténység előtti időkbe visszanyúló, ősi magyar népszokás, olyan termékenységvarázsló rítus, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, később karácsony másnapjához, végül Szent István király napjához kötődő néphagyománnyá alakult át. Már a középkorban széles körben ismert volt, a vízkereszt után következő első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.

Az utóbbi két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben (Udvarhely megyében) volt szokásos. A Dunántúlon ifjú legények jártak láncos botokkal, köcsögdudával és más népi hangszerekkel felszerelve azon a házakhoz, ahol eladó leány volt, s elénekelték a hajadonnak és a ház urának éneküket. Az előadott dalok a regösénekek.

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!