Sztanáné Babits Edit
I. Intézménytörténeti bevezetés
Az Eötvös József nevéhez köthető 1868/XXXVIII. tc. lerakta a magyar elemi iskolai hálózat alapjait. Az intézkedés nem volt előzmények nélküli. Az Eötvös első minisztersége alatti, 1849. évi rendeletben megfogalmazódott, hogy a népiskolában nagy hangsúlyt kell fektetni a nevelésre: „…a magyar nemzet jövőjét tisztán kultúra-kérdésnek tartom, ennélfogva a nevelési ügyet, a közoktatási ügyet a nemzet legfontosabb ügyének tekintem: mindent, mit ez ügy előmozdítására tehetek, úgy tekintek, mint legfontosabb teendőt, melyet elmulasztva, a nemzetnek jövőjét kockáztatom.” (vö. Eötvös József (1976): Kultúra és nevelés. In.: Mezei Márta (szerk.): Eötvös József művei. http://mek.oszk.hu/06300/06330/06330.htm. Letöltés: 2020. 06. 20. 396. o.)
Eötvös az egész magyar közoktatás átalakítását határozta el, s az átalakítás első lépcsőfokának a népoktatást jelölte meg. Az 1868-as népoktatási törvényt követően sorra alakultak az országban a tanítóképző intézetek, 1869-ben Buda, Csurgó, Sárospatak, Losonc, 1870-ben Déva, Székely-Keresztúr, Zilah, Máramarossziget, Léva, Znió-Váralja (Túróc megye), Modor (Pozsony mellett) és Baja adott otthont tanítóképzőknek, Budán és Kolozsváron pedig tanítónőképző kezdte meg működését. 1870 és 1880 között további intézmények nyíltak, pl. Pozsonyban, Csongrádon, Szabadkán, Iglón, Aradon, Győrben, Kiskunfélegyházán, Csáktornyán (vö. Sztanáné Babics Edit: Tanítóképzés Baján. In.: Fusz György és mtsai (szerk.) A felsőfokú tanító- és óvóképzés első 50 éve. Schubert Grafikai Stúdió. Szekszárd, 2010).
Az Eötvös József Főiskola tehát az 1870-ben báró Eötvös József miniszter által alapított képezdék közé tartozik, 150 éve állja a történelmi viharokat, és folyamatosan készítette/ készíti fel a „prepákat” a pályára, hivatásukra. 1870. július 23-án kelt leiratával Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte el a tanítóképző felállítását Baján, 1870. október 17-én Czirfusz Ferenc igazgatásával kezdte meg működését az új intézmény a mai képző épületével szemben levő egykori csendőrlaktanya épületében. A város 3 hold kertet és 300 000 db téglát biztosított egy új épület emeléséhez, mely 102 000 koronába került, 1873-tól már ebben az új épületben folyt a tanítás. Czirfusz Ferenc és Samu József után a kiváló természettudós, Dr. Bartsch Samu, majd közel húsz éven keresztül Scherer Sándor irányították a Képzőben folyó munkát. Ez az időszak tekinthető a Képző első fénykorának.
