Vándorló síremlékek

Vándorló síremlékek

Mesélő bajai sírkövek 11.

Jász Anikó

A régóta fennálló sírkertekben hosszú évtizedek múltán előfordul, hogy egyes síremlékek eltűnnek vagy megváltoznak. Az élet hozza, hogy egy-egy család elnéptelenedik, és utód híján nincs, aki gondozza az elődök emlékét. Ilyen esetben, akár száz év elteltével új tulajdonosa lesz a sírhelynek. Az új tulajdonosok sajnos (kevés kivétellel) a sírkőről lecsiszoltatják a neveket és évszámokat, és ezeket az adatokat a nyilvántartásból is törlik. Ilyen módon sokak emlékezete feledésbe merül. Van azonban néhány jó példa is, amikor a sírhelytulajdonos tiszteletben tartja az elődök emlékét. Például a Rókus temetőben így őrződött meg Hochwarter Károly életének emléke (lásd: Mesélő bajai sírkövek. 8., Bajai Honpolgár, 2023. 1-2. sz.). Vannak olyan esetek, amikor egy sírkövet a család döntése szerint egyik városból egy másikba vagy épp egy másik temetőbe helyeznek át. Más esetben gondos lokálpatrióták döntése alapján mentenek meg egy-egy síremléket.

A Szutrély család síremléke

Az egykor két generáción át tekintélyes bajai Szutrély család a Rókus temetőbe temetkezett. Síremlékük a II. parcella 8. sorában, a 10/a sírhelyen található. Az egyedi kivitelezésű, szépen díszített fehér márvány obeliszkről láthatóan hiányzik egy díszítőelem, valószínűleg a családi címer. A síemlék alsó négy oldalán a család négy tagjának sírfelirata olvasható: petői Szutrély Lipótné*sz. Scultéty Leopoldina* 1840–1921 /petői Szutrély Lipót*1870–1939*. kir. kormányfőtanácsos/petői Szutrély Oszkár*meghalt Budapesten*1889. szeptember 8-án*élt 21 évet/petői Szutrély Lipót*1898-1899. Ők idősb petői Szutrély Lipót felesége és négy gyermeke közül két fia, valamint unokája voltak.

Eredetileg a sírhelyen állt egy további síremlék. Ez „vándorolt” 1990-ben a Bokodi úti köztemetőbe, ahol a ravatalozó mögött futó út végén az északi kerítés közelében állították fel. Ez egy szépen megformált, a takarékpénztárak jelképével, a méhkassal díszített mészkő oszlop, tetején egy férfi portréval. A portré a felirat szerint „idősebb petői Szutrély Lipót 1839–1908” arcmása. A hátoldalra valószínű, hogy az áthelyezéskor rögzítették ifj. Szutrély Lipót eredeti, fémből öntött ovális sírfeliratát és egy fehér márvány keresztet, melyen ez a felirat áll: „pethői ifj. Szutrély Lipótné szül. felsőeőri Osvald Erzsébet 1874-1920”.

A családkutatás közben az 1970-es évekig követtem a leszármazottak tartózkodási helyét, és megállapítható, hogy a család tagjai az első világháború után már mindannyian Budapesten éltek. Ez okozhatta, hogy elszakadtak elődeik városától, megszűnt a sírról való gondoskodás, a család a kilencvenes években eladásra szánta a sírhelyet. Szerették volna eladni a síremlékeket is, de irreálisan magas árat szabtak meg, ezért ez nem sikerült. A Rókus temetőben az új tulajdonos vállalta, hogy az obeliszk a helyén maradjon. A temetőgondnokság döntésének köszönhetően sikerült a portréval díszített sírkövet gondos munkával a Bokodi úti köztemetőbe áthelyezni, ezzel megőrizni egy patinás bajai család emlékét.

A Szutrély család

Idősb Szutrély Lipót a bajai Szutrély Péter és a kalocsai Weny (Veny, Ven) Terézia polgárok hét gyermeke közül hatodikként született Baján, 1839. július 20-án. A bajai gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Királyi Tudomány Egyetemen jogi diplomát szerzett, 1866-ban váltóügyvédi vizsgát tett, majd Baján megkezdte ügyvédi működését. Aktívan bekapcsolódott a város közéletébe, élénk szereplője volt a gazdasági és a kulturális életnek. A Bajai Takarékpénztárnak 1868-tól igazgatósági tagja, majd 1883-tól vezérigazgatója volt. Az ő kezdeményezésére épült meg a takarékpénztár déli oldalán a bank Pártos Gyula által tervezett új épületszárnya. Számos tisztsége közül néhány: a szabadkai ügyvédi kamara alelnöke; a bajai tanítóképző igazgatótanácsának tagja; Baja város törvényhatósági bizottságának tagja, képviselőként a Tóth Kálmán-szoborbizottság elnöke; tagja volt a Lövész Egyletnek, vezetőségi tagja a Bajai Dalegyletnek és elnöke a Nemzeti Kaszinónak. Aktívan részt vett a politikai életben is, évekig a bajai Szabadelvű Párt elnöke volt. Erről a tisztségéről 1904-ben betegsége miatt mondott le. A közéletben szerzett érdemei elismeréséül 1886-ban petői előnévvel nemességet kapott, 1901-ben királyi tanácsosi címmel tüntették ki.

A szintén bajai családból származó Scultéty Leopoldinával (1841-1921) kötött házasságukból négy gyermek született. Hárman élték meg a felnőttkort. Egyetlen lánygyermekük, Jolán (1867–?) 1884-ben házasságot kötött dr. felsőeőri és meszlényi Hegedűs Aladár (1860, Rimaszombat – 1941, Mohács) pozsonyi pénzügyi fogalmazóval, aki később 35 éven át volt Baja polgármestere. Szutrély Oszkár (1869–1889) a bajai gimnázium befejezése után a jogi egyetemen folytatta tanulmányait. IV. éves joghallgatóként egyéves huszár-önkéntes szolgálata közben, 21 évesen öngyilkosságot követett el.

Az ifjabb petői Szutrély Lipót 1870. augusztus 20-án született Baján. A bajai ciszterci gimnáziumban megkezdett tanulmányait a VII. osztálytól a Pozsonyi Katolikus Főgimnáziumban folytatta, végül a Kiskunhalasi Református Gimnáziumban 1887-ben tett érettségi vizsgát. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1896-tól 6 évig bajai járási szolgabíró, majd 6 évig a bácsalmási járás főszolgabírája volt. Ez után a közigazgatásból nyugalomba vonult, és apja nyomdokait követve a Bajai Takarékpénztár vezérigazgatója lett, amelynek ekkor már 15 éve igazgatósági tagja volt. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt színeiben a bácsalmási választási kerületben országgyűlési képviselővé választották. 1931-ben a közélet terén szerzett érdemeiért magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A szerb megszállás után a Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságában vállalt jelentős szerepet. Kiemelkedő munkája megbecsüléseként 1936-ban örökös vármegyei bizottsági taggá választották.

Családot 1897-ben alapított, feleségül vette felsőeőri Osvald (Ozsvald) Erzsébetet (1874–1920). Három gyermekük született. Az első gyermeket, a legifjabb Szutrély Lipótot (1898–1899) 13 hónapos korában elveszítették, Leona (1899 –?) Zangel Mihály sorhajókapitányhoz, Margit (1904 – ?) Somogyi Elemér mérnök, szeszgyároshoz ment feleségül.

Ifjabb petői Szutrély Lipót gazdag életpályája 1939. július 22-én súlyos betegség után ért véget Baján.

A Hochenburger–Jánossy család síremléke

Neves szülötte volt Bajának Jánossy Dénes, aki a Rókus temető a III. parcellájának 1. sorában, a 4. számú Allaga–Jánossy kriptában nyugszik. A két család Jánossy Dénes anyai nagyanyja, Allaga Margit (1871–1918) révén kapcsolódik össze, aki férjhez ment Boros (Kobelrausch) József bajai jogászhoz, az ő Margit (1896–1962 ) nevű lányukat vette feleségül dr. Jánossy Dénes levéltáros, történész. Általa kapcsolódik össze a Hochenburger és a Jánossy család története.

A Hochenburger család

A Hochenburger család neve és bajai kapcsolata egészen addig ismeretlen volt, amíg 2016-17-ben a Rókus temető I. parcellájának északi részén a kerítés mellett fel nem tűnt egy nagyon szép kivitelű, címerrel díszített, Budapestről, a Farkasréti temetőből származó hófehér márvány síremlék. Felirata: vitéz lékai/Hochenburger Antal/vk. ezredes/1889-1937* Hochenburger Antalné/sz. Bangha Ilona/1899-1990. Érdekes összehasonlítás, hogy egy kutató által a síremlékről 2006-ban, még a Farkasréti temetőben készített fotón egy további felirat is látható: *Dr. Jánossy Tibor/ny. oszt. vezető főorvos/1919-1991*. Hogy miért távolították el Jánossy Tibor nevét a Bajára hozott sírkőről, arra csak a családtagok tudhatják a választ, viszont mindhárom nevet felvésték az Allaga-Jánossy család sírkövére.

Lékai Hochenburger Antal révén egy kiváló katonai személyiség sírköve és hamvai kerültek Bajára. A Jánossy és a Hochenburger család bajai kapcsolata úgy jött létre, hogy Jánossy Dénes Tibor nevű fia Hochenburger Antal lányát, Ilonát vette feleségül.

Jánossy Tibor 1919. április 9-én, Baján született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben orvosi diplomát szerzett. Szülész-nőgyógyász szakorvosként elsősorban a női meddőség kutatásával foglalkozott. Budapesten a János Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa volt. 1947-ben vette feleségül Hochenburger Ilonát (1924–2015), két lányuk született. 1991-ben Budapesten hunyt el. Apósa, vitéz lékai Hochenburger Antal vezérkari ezredes 1889. december 12-én született Pozsonyban, nagy múltú tekintélyes katonacsaládból származott. Apja, idősb Hochenburger Antal altábornagy és főhadbíró volt, aki katonai teljesítményének elismeréséül 1916-ban lékai előnévvel nemességet kapott.

Az ifjabb Hochenburger Antal katonai pályája jó képességeinek és kitartásának köszönhetően gyorsan ívelt felfelé. A Ludovika Akadémiát 1909-ben jeles eredménnyel fejezte be, majd a 72. gyalogezredhez osztották be szolgálatra. Ennek kötelékében indult 1914-ben a harctérre, a világháború befejezéséig az orosz és az olasz fronton szolgált. Háborús szolgálata elismeréséül megkapta a III. osztályú Vaskorona Rendet és még négy hadiékítménnyel és kardokkal díszített rendjelet, a háború után vitézzé avatták. Ezután négy évig Horthy Miklós kormányzó katonai irodáját vezette. Ezt követően Bécsbe került mint katonai attasé (1930–35 ), ekkor kapta az Osztrák Érdemrend középkeresztjét és az Osztrák Nagy Ezüstérmet. Ausztriai diplomáciai szolgálataiért a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 1923-ban megnősült, nagyjókai Bangha Ilonát vette feleségül, két lányuk és egy fiúk született, utóbbi továbbvitte az Antal nevet. Élete utolsó két évében Székesfehérváron és Egerben dandárparancsnoki beosztásban szolgált. Mindössze 47 évet élt, 1937. október 15-én halt meg. Nagy katonai pompával a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, nyolcvan év elteltével azonban a család úgy döntött, hogy síremléke Bajára „vándoroljon”, és hamvai Baján leljenek végső nyugalomra.

Síremlékeik is nyugodjanak mai helyükön háborítatlanul!