Az a bizonyos „B oldal”

Szünder Dezső

Boldog új évet kívánok minden kedves Olvasónak!

Ki emlékszik Önök közül a magnókazettára? Kinek vannak még emlékei a fekete bakelitkorongról (valaha hanglemeznek hívtuk)? Bízom benne, hogy Olvasóink közt vannak még olyanok, akiknek e tárgyak neve nem ismeretlen. Manapság bizony már furcsának tűnhet, hogy egy zenei album meghallgatása régen otthonunkban, autóinkban végtelenített lejátszási listák révén nem tökéletes, Hi-Fi hangminőségben zajlott. Hol vannak már azok az idők, amikor csattogó hangot adva nyitottuk ki a kazettás magnót, hogy a másik oldal számait is meg tudjuk hallgatni? Hol van manapság annak a diszkrét bája, amikor a bakelit lemez sercegése összekeveredett kedvenc előadónk hangjával? Tetszik vagy sem, egyes dolgok felett bizony eljárt az idő. A felvételről származó, ám a lemezről hallható sercegést ma már archívumok őrzik, és kevés ember kíváncsi e a diszkrét szépségre.

A fenti sorok magyarázat nélkül egy folyóirat gasztro rovatában teljesen idegenként hangzanak. Hogy miért is kerültek mégis ide? Egyrészt abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy azon „boldog békeidőkre”, melynek értékét csak manapság értékelhetjük igazán, kristálytisztán emlékezhetek, másrészt pedig január elején életem bizonyos értelemben fordulóponthoz érkezett: 50 éves lettem. Mindez csak egy szám, és az időpont után személyes tapasztalatokra támaszkodva elmondhatom: utána egy nappal ugyanúgy éreztem magamat, mint kettővel előtte. Mégiscsak fordulópont ez, sokak szerint életünk „A” oldalának vége, „B” oldalának kezdete. Az optimista 50 éves pedig szereti azt hangoztatni, hogy a legjobb évek, élmények még csak most várnak az emberre. Nem tudom, mennyi ebben az igazság, önző érdekből azt kívánom, hogy a második ötven után ezt minél több emberrel tudjam megbeszélni.

Ahány ember, annyiféleképpen ünnepel. Szoktak ulyenkor nagy, zajos bulit csapni, vendégek sokaságát hívni. Ilyesmiről nem számolhatok be; mi csendben ünnepeltünk. Azt viszont örömmel oszthatom meg az Olvasóval, hogy a „B” oldal első ebédjére mit is készítettem, elvégre mégis gasztro rovatot szerkesztek…

E napon igazi, legendás ételt készítettem, amilyet legfeljebb ünnepnapokon szokott az ember. Az Esterházy-rostélyos ugyanis olyan étel, melynek eredete, származási helye nagy valószínűséggel örök rejtély marad. Ez utóbbira több helyszín is pályázik, pl. a mai Szlovákia területén található Kassa, ahol a 30-as években a „kontinens legjobb rostélyosát” készítették, de az ételt magukénak érzik a volt Osztrák-Magyar Monarchia más területén élők is. Természetesen azt sem tudhatjuk biztosa, melyik Esterházy volt az, akinek ezt az ételt köszönhetjük. A címre jó eséllyel ketten is pályáznak: Esterházy Pál Antal herceg, londoni nagykövet, 1848-ban Batthyány-kormány tagja, illetve Esterházy Miklós, a Szépművészeti Múzeum törzsgyűjteményének alapítója. Mivel bizonyíték egyikre sincs, elképzelhető, hogy az étel egyszerűen csak az Esterházy-kastély fénykorában készített recept, vagy talán csupán egy elfeledett szakács receptje, mely túlélte alkotóját. Az igazság talán sose derül ki.

A találgatások helyett lássuk, hogyan készíthetjük el mi magunk is ezt a nagyszerű, ízletes fogást otthonunkban. A dolog látszólag nem egyszerű, mert sokan, sokféleképpen próbálkoztak már vele. A legtöbben már az elején elbuknak, amikor nem megfelelő húst vásárolnak. Csirkemell éppúgy nem lesz jó hozzá, ahogy fehérpecsenye sem. A nem ismert eredetű, nem megbízható helyről származó rostélyos sem jó, mert könnyen lehet, hogy 3-4 óra múlva sem lesz puha. Bár Magyar Elek – aki egykor káprázatos gasztronómiai cikkeket írt a Pesti Naplóba – érdemeit nem lehet elvitatni, az ő receptje szerinti Esterházy-rostélyos köretét, a párolt rizst magam nem igazán tudom hová tenni. Most, hogy tudjuk mit ne tegyünk, lássuk, mi lehet a nyerő módszer.

Esterházy-rostélyos, ahogy én készítem

Először is, szánjunk rá időt, figyelmet és precizitást! Vásároljunk 4 vastagabb szelet marharostélyost, egyenként kb. negyed kg-os darabokat négy főre. Ha érlelt húst vásárolunk, akkor járunk a legjobban, de ez nem kötelező. Ha nem érlelt a hús, akkor gyengén klopfoljuk ki, csupán néhány közepes méretű ütéssel, semmiképpen ne verjük szét, nem rántott hús készül. Sózzuk, borsozzuk óvatosan, hagyjuk a hús ízét érvényesülni. Pácoljuk 4 dl olaj, 1 dl gyümölcsecet és 8 db babérlevél keverékében 2-3 napon át hűtőszekrényben. Serpenyőben pirítsuk meg mindkét oldalát libazsíron. Vegyük ki a szeleteket, és a visszamaradt zsiradékon karamellizáljunk meg 1 evőkanál cukrot, majd adjunk hozzá 1 nagy fej apróra vágott vöröshagymát. 2-2 db sárgarépát és petrezselyemgyökeret, egy szelet zellert tisztítsunk meg, 2/3-át vágjuk gyufaszál méretűre, a többit a hámozóval szeljünk vékonyra. A zöldségek 2/3 részét dobjuk a hagymára, sózzuk, ízesítsük egy fél citrom héjával és levével. Tegyük hozzá a rostélyos szeleteket, öntsük fel 1 dl száraz fehérborral és annyi vízzel, amennyi ellepi. Pároljuk vajpuhára a húst, 1-2 óra alatt. Ez idő alatt a zöldségek 1/3-át fél percre forró vízbe dobjuk, utána azonnal leszűrjük, és hideg vízbe tesszük. Ha a hús megpuhult, akkor a serpenyőbe 2 dl tejfölt öntünk, elkeverjük. A zöldségek felét kivesszük, botmixerrel simára turmixoljuk. A rostélyos körete zsemlegombóc vagy szélesmetélt, én utóbbival készítettem el.

Tálaláskor minden tányérra teszünk egy szelet húst, mellé kerül a fél percig blansírozott zöldség, a másik oldalára a serpenyőben lévő zöldséges szósz, a hús tetejére öntünk a bormixerrel simára kevert püréből, de tehetjük mellé is, a húst megszórjuk egy evőkanál kapribogyóval. A kifőtt tésztát szintén a tányérra tesszük, az egész tányér ízlés szerint díszíthető apróra vágott petrezselyemzölddel.

Jó étvágyat kívánok; együnk finomat az új esztendőben is!

A Bajai Honpolgár tartalommutatója 2022. (33. évfolyam)

Összeállította: Jász Anikó

1-2. szám (január – február)

MAYER János: Fagyott világ, heves indulatok. 2. o.

SARLÓS István: Egy iskolai pályázat a szerb megszállás után. 3. o.

JÁSZ Anikó (összeáll.): Jelentősebb bajai évfordulók 2022-ben. 4-5. o.

Városi és megyei kitüntetések a közelmúltban. 5. o.

JÁSZ Anikó: Mesélő bajai sírkövek. 4. (rész). A Bacsányi-síremlék titkai. 6. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 6. o.

HAJNÓCZI J. Gyula: Aeneas Hajós Club – Hat gimnazista históriája. Hajnóczi J. Gyula önéletírása 1. rész. 7-9. o.

Honpolgár-estek következő előadása. 9. o.

Előfizetési felhívás. 9. o.

NEVELŐS Zoltán: Filmek magyar változata – Fordítás, szinkron, felirat. 10-14. o.

MAYER János: Gergely Ferenc 90 éves. 14. o.

SÁNDOR Boglárka: „Át kell élni a poklot, hogy eljuthassunk a kegyelmi állapothoz…” Dr. Sulyok Péterrel vajdasági kezdetekről, állatorvoslásról, modern állatvédelemről. 15-19. o.

RÁCZ Lajos: Hogyan lettem környezettörténész? 20-21. o.

SARLÓS István: A George Washington-ünnepség Baján. 21-22. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 1. (rész) Egy bajai család zenei vonatkozásai. 23-24. o.

MÉSZÁROSNÉ SZŐNYI ZSUZSANNA: Sikerek és tehetségek a Bajai III. Béla Gimnáziumban. [1. rész]. 25-27. o.

Online előfizetési lehetőség! 27. o.

DELY Géza: Új utakon, régi alapokon. A Rábl Színpad 2021-ben 2022-ben. 28-29. o.

MAYER János: „Baráti társaságból valódi országos egyesületté tudtunk válni…” Pencz Kornéllal jogról és igazságról, családfakutatásról, AKuFF-jubileumról. 30-34. o.

NAGY-LÖKI Lajos: A Teremtés Kapujának születése. 34-35. o.

Elhunyt Schmidt Lajos. (gyászhír) 35. o.

BUZETZKY Győző: Tájak, városok, emberek. 36-39. o.

HAMAR Péter: Szédereste. 40-42. o.

CSANÁDI László (közread.): Pillanatképek egy II. világháborút megjárt katona életrajzából. „…végkimerülten szalmakupac alatt feküdtem, az erős szél betakart hóval…” 43-44. o.

JÁSZ Anikó (összeáll.): A Bajai Honpolgár tartalommutatója 2021. (32. évfolyam). 45-47. o.

SZÜNDER Dezső: Új év, új remények, új tervek, új ételek. 48. o.

3. szám (március)

MAYER János: Jelky jelképisége. 2. o.

LEX Orsolya: „Mert nem jó tudatlan felnőni a földi világba…” Kora tavaszi jeles napok, ünnepek, népszokások. 3-5. o.

Online előfizetési lehetőség! 5. o.

JÁSZ Anikó: Kiegészítés a Bacsányi-síremlék titkaihoz. 5. o.

SARLÓS István: Egy, a tervezés szintjén megakadt vasútvonal-engedély. 6. o.

HAHNER Péter: Mit tudunk a forradalmakról? 7-10. o.

THUMA Róbert – RONKOVICS Milán – HAVASI Ádám – MOLNÁR Szilárd – FEHÉRVÁRY Ákos: In memoriam Schmidt Lajos (1942-2022). 10-12. o.

Előfizetési felhívás. 12. o.

MAYER János: Baja köztéri szobrai. 3. (rész). „Ez nem Jelky András, ez egy falu főutcáján végigjáró legényember…!” 13-16. o.

SÁNDOR Boglárka: „Alázat nélkül nem érdemes semmilyen alkotóművészetet folytatni…” Ádám Péterrel a vizualitás megtalálásáról, festett és fotózott képekről, a halászlé erejéről. 17-20. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 2. (rész). Emlékeim messziről üzennek – A cselló. 21. o.

JAKAB József: „Mert kell egy hely…” színikritika 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Marhalábszár másként. 24. o.

4. szám (április)

MAYER János: Vonzások és választások. 2. o.

SARLÓS István: Felkészülés az első szabad választásra. 3. o.

MAYER János: Kiváltságlevél „az ország állapotának megjobbítására”. 800 éves az Aranybulla. 4-6. o.

HAJNÓCZI J. Gyula: Aeneas Hajós Club – Hat gimnazista históriája. Hajnóczi J. Gyula önéletírása .2. rész. 7-10. o.

Kérjük, támogassa … a Bajai Honpolgár Alapítványt [Felhívás a szja 1%-ának felajánlására.]. 10. o.

Online előfizetési lehetőség! 10. o.

SZTANÁNÉ BABITS Edit: Pedagógiáról, tanításmódszertanról vezérkönyvek alapján. 11-13. o.

JÁSZ Anikó: Mesélő bajai sírkövek. 5. (rész) Lovasy Ödön gyógyszerész nyughelye. 14. o.

SZETTELE Katinka: Tapintható, láthatatlan művek. [Tapintható, látható művek.(!)] Szabó Áronnal művészeti oktatásról, a köztéri szobrászat jelenéről és jövőjéről. 15-17., 24. o.

MÉSZÁROSNÉ SZŐNYI Zsuzsanna: Sikerek és tehetségek a Bajai III. Béla Gimnáziumban. 2. rész. 18-20.

TOMASKOVITY Szabolcs: „Rómában kegyes leszek hozzátok” 7. rész. Az Örök Város visszavár. 21-22. o.

A Bajai Honpolgár-estek áprilisi előadásai. 22. o.

SZÜNDER Dezső: Télbúcsúztató. 23. o.

Galéria Szabó Áron szobraiból. (fotók) 24. o.

5. szám (május)

MAYER János: Újgazdagok és mecénások. 2. o.

KORDÉ Nóra: Baja köztéri szobrai. 4. (rész). Déri Frigyes mellszobra a Déri-kertben. 3-4. o.

Online előfizetési lehetőség! 4. o.

HAJNÓCZI J. Gyula: Aeneas Hajós Club – Hat gimnazista históriája. Hajnóczi J. Gyula önéletírása. 3. rész. 5-7. o.

SARLÓS István: A gimnáziumi csónakház építése. 8. o.

NEBOJSZKI László: Beszédes József nyomában. 9-10. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 3. (rész). A Bajai Csillagvizsgáló történetéhez. 11-12. o.

PETHŐ Attila (összeáll.): Gubkó Adrienne (1973-2022) emlékére. 13. o.

SARLÓS István: Előkészületek a Baja-Bátaszék műút építéséhez. 14. o.

Helyreigazítás. (A 2022. 4. számban a 15., 24. oldalhoz.) 14. o.

Előfizetési felhívás. 14. o.

LEX Orsolya: Kati néni virágai. 15-16. o.

SARLÓS István: Baja és Bajaszentistván közbiztonsági „felosztása”. 17. o.

LAKI Ferenc: A növényekről dióhéjban 18-19. o.

SZÜNDER Dezső: Ételek dicsérete. 19-21. o.

FERKOV Jakab: A busójárás Mohácson. Sokác szokás az első magyarországi elem az UNESCO reprezentatív listáján. 21-24.

6. szám (június)

MAYER János: Trianon ükunokái. 2. o.

LEX Orsolya: „…Keresztelő János nevének napján…” Szent Iván napja a néphagyományban. 3-4. o.

JÁRAI Zoltán: Őrizzük meg városunkat az utókornak! 5. o.

JÁSZ Anikó: Mesélő bajai sírkövek. 6. (rész). Messziről jött „idegenek” – Brock Ewald és Szoyka József sírja. 6. o.

Előfizetési felhívás: 6. o.

HAJNÓCZI J. Gyula: Aeneas Hajós Club – Hat gimnazista históriája. Hajnóczi J. Gyula önéletírása. 4. rész. 7-10. o.

SARLÓS István: A bajai tüdőgondozó alapítása. 10-11. o.

ZALAVÁRI László: Nem unatkozó milliomosok társasága, hanem értékteremtő közösség. Balog Gáborral a helyi Rotary Club alapításáról, múltjáról és jövőjéről. 12-15. o.

Online előfizetési lehetőség! 15. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 4. (rész). Vásáry Tamás 50-es évekbeli hangversenyéről. 16. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 11. (rész): A háziipar fellendülése Baján az 50-es évek elején. 17-19. o.

VEREBÉLYI Kincső: Nebojszki László Közép-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból c. könyvéről. 20-21. o.

LEX Orsolya: „…szinte lehetetlen, hogy önmagát is oda ne számította volna… legalább egy icipicikét… a »nem közönségesekhez«…”. A Rábl Színpad Kötél című kamaraelőadásáról. 21-22. o.

SZÜNDER Dezső: Az Élet Baján túl. 23-24. o.

7-8. szám (július-augusztus)

MAYER János: Támogató kerestetik! 2. o.

JÁSZ Anikó: A 80 éves MABI-palota története. 3-5. o.

MASA György: Séták szülőhelyünk fái és bokrai körül. 1. (rész). A Szentháromság téri fák. 6-7. o.

ZALAVÁRI László: „Szinten tartani csak rövid ideig lehet – mi előre szeretnénk menni!” Halmosi Zoltánnal többszöri újrakezdésről, a Duna szállóról, jégpályáról, madagaszkári erdősítésről. 8-12. o.

LEX Orsolya: „A Földet… unokáinktól kaptuk kölcsön”. Gondolatok a Föld-napi fotókiállítás kapcsán. 12., 24-25. o.

SARLÓS István: A polgármester névváltoztatása. 13. o.

CSORBA Melinda Lilla: Apáról fiúra… Népszokások szövegeinek nyelvi sajátosságai a változások tükrében. 1. rész. 14-17. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 5. (rész). A bajai Nagy István Társaság (NIT) életéből – egy taggyűlés előadói anyaga 1980-ból. 18-20. o.

KENYERES Zsolt: 80 éve történt. Fordulat a Csendes-óceánon: a Midway-szigeteki csata. 21-23. o.

SÁNDOR Boglárka: „Az ember legyen mindig egy szemmagasságban a másikkal!” Bánné Kiss Erzsébettel szociális gondozásról, életelvekről, tervekről, a lelkészfeleségek életéről. 26-29. o.

SARLÓS István: A Baja-szállásváros vasútállomás bővítése. 30. o.

RIGÓ Róbert: Téeszesítés Bács-Kiskun megyében. 31-34. o.

MAYER János: Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából. 12. (rész). A hűség „jutalma”. 35-37. o.

MAYER János: Újabb adalékok a Móricz-portréhoz. (könyvismertetés) 38-39. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 39. o.

Online előfizetési lehetőség! 39. o.

MAYER János: Kiadványok az Eötvös József Főiskola műhelyéből. (könyvismertetés) 40-41. o.

EMESZ Margit: Egyszer kérdezni akartam. Ajánlással Adrinak. (próza); Napfogyatkozás; Most még; Édes szájam; Szépanyám kenyér íze (versek) 41-42. o.

SÁNDOR Boglárka: Pokoljárás és önépítés. (könyvismertetés) 43. o.

N. KOVÁCS Zita: Az Év Múzeuma 2022 – A Türr István Múzeum. 44-48. o.

9. szám (szeptember)

MAYER János: Vészmadarak kora. 2. o.

BENE Krisztián: Horthy István kormányzóhelyettes halála 1942. augusztus 20-án. 3-5. o.

Online előfizetési lehetőség! 5. o.

SARLÓS István: A kormányzóhelyettes halálára emlékezve. 6. o.

MASA György: Séták szülőhelyünk fái és bokrai körül. 2. (rész). Tölgyek a városban. 7-8. o.

BALÁZS Ildikó: Csak egy X. 8. o.

MAYER János (összeáll.): Dr. Petrekanits Máté (1949-2022) emlékére. 9-10. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 10. o.

MAYER János: „Egy történetet akartunk elmesélni modern dokumentarista eszközökkel…” Pálinkás Norberttel fordulatos pályakezdésről, a Hosszú Katinka-film készítéséről és fogadtatásáról. 11-14. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 6. (rész). Azok az ötvenes évek. 15-16. o.

CSORBA Melinda Lilla: Apáról fiúra… Népszokások szövegeinek nyelvi sajátosságai a változások tükrében. 2. rész. 16-19. o.

NEBOJSZKI László: A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság 1859-60. évi összeírásáról. 20-22. o.

M. J. [Mayer János]: Honpolgár-estek: nekifutunk ötödször is! 23. o.

A Bajai Honpolgár-estek tervezett ütemterve és tematikája 2022/23. 23. o.

Bajai Fiatalok Színháza 2022/2023 27. évad programterve. 24. o.

Rábl Színpad és Zenei Közösség 2022/23 őszi évad. 24. o.

10. szám (október)

MAYER János: Kínzó, kortalan kérdések. 2. o.

LEX Orsolya: Ködös őszre vált az idő azonban, / Törik is már a tengerit… 3-4. o.

ZOMBORCSEVICS János – FILÁKOVITY Hedvig – Dr. PAPP Sándor: „Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes…” Dr. Szegfű László (1942-2022) emlékére. 5-7. o.

Kitüntetések a közelmúltban. 7. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 7. o.

JÁSZ Anikó: Díszoklevél-átadó ünnepségek Baján. 8. o.

50 éves a bunyevác tánccsoport egyesület. 8. o.

N. KOVÁCS Zita: Baja köztéri szobrai. 5. rész. Kő Pál: III. Béla király. 9-10. o.

SARLÓS István: Légibemutató Baján a 20. század elején. 10-11. o.

Online előfizetési lehetőség! 11 o.

JÁSZ Anikó: Mesélő bajai sírkövek. 7. rész. A Tománovitsok sírja a Rókus temetőben. 12. o.

ZALAVÁRI László: „Baján alapvetően rend van, de akadnak visszatérő problémák…” András Istvánnal rendőri hivatásról, javuló közbiztonságról, kettős kötődésről. 13-15. o.

LEX Orsolya: „…mutatta ringó mozdulattal halálba járó őseit…” Gondolatok a Rábl Színpad Fehér Anna öröksége című előadása kapcsán. 15-16. o.

PENCZ Rudolf: A sherry és a tokaji. Lándzsatörés két classicus bor mellett. 1. rész. 17-20. o.

KUNVÁRI Krisztián: Családtörténeti mozaikok. 20-23. o.

SZÜNDER Dezső: Újra a fedélzeten. 24. o.

11. szám (november)

MAYER János: A túlsó part a ködös távolban. 2. o.

MAYER János: Másfélszáz év küzdelem a „nyelvrontó utánzók” ellen. 150 éve indult a Magyar Nyelvőr folyóirat. 1. rész: Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvőr. 3-6. o.

Online előfizetési lehetőség! 6 o.

LEX Orsolya: „Tudjuk, hogy disznót öltetek, / hurkát, kolbászt töltöttetek…” Disznóvágás és disznótor a régieknél. 7-9. o.

SALLAI Géza: Part mentén. Gondolatok Szabó Áron kiállítása kapcsán. 9. o.

SARLÓS István: Ha rossz helyen van a kocsma… 10. o.

BORSI-KÁLMÁN Béla: A Lóránt Gyula-saga: a kistarcsai büntetőtábortól a helsinki olimpiai aranyéremig. Epizódok Sebes Gusztáv boszorkánykonyhájáról (1949-1956). 11-14. o.

GERGELY Gyula: „Az egy zseni…! Még egyszer Petrekanits Mátéról. 15-16. o.

SÁNDOR Boglárka: Amikor Théba bevonul a nappalinkba… 16-17. o.

PENCZ Rudolf: A sherry és a tokaji. Lándzsatörés két classicus bor mellett. 2.1. rész: A klasszikus tokaji. 18-20. o.

MASA György: Séták szülőhelyünk fái és bokrai körül. 3. (rész). Jelky tér új díszei. 21-22. o.

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna (közread.): Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából. 7. (rész). Szorongó évek. 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Ősz. 24. o.

12. szám (december)

MENYHÁRT János: „Fel nagy örömre, ma született!” Gondolatok karácsony közeledtével. 2. o.

LEX Orsolya: „Annyi pénzünk legyen, mint pelyva…” Luca-napi hagyományok nyomában. 3-4. o.

Előfizetési felhívás. 4. o.

CSUVÁR-ANDRÁSI Réka – PAP Evelin: A legújabb régészeti kutatások Baján. 5-6. o.

MAYER János: Másfélszáz év küzdelem a „nyelvrontó utánzók” ellen. 150 éve indult a Magyar Nyelvőr folyóirat. 2. rész: Folyóirat a nyelvművelés szolgálatában. 7-10. o.

SÖVÉNY Mihály: Szénásiné Harton Edit (1938-2022) emlékére. 11-12. o.

BRACHINGER Tamás: Búcsú egy régi vágású népművelőtől. 12. o.

SÁNDOR Boglárka: „Nagyon fontos az összhang a ló és lovasa között…” Németh Jánossal a lovak szeretetéről, Nemzeti Vágtáról, a sebesség imádatáról. 13-16. o.

PENCZ Rudolf: A sherry és a tokaji. Lándzsatörés két classicus bor mellett. 2.2. rész: A tokaji új hullám. 17-19. o.

DUDÁS Júlia: Gyónás, hit, korszellem. (könyvismertetés) 20. o.

A Bajai Honpolgár … az alábbi helyeken vásárolható meg. 20. o.

MAYER István: Van-e kiút a betongettóból? Szabó András Torzulás című regényéről. 21. o.

SARLÓS István: Új utcák és terek negyven évvel ezelőtt. 22-23. o.

SZÜNDER Dezső: Fenntarthatóság a mindennapokban és az ünnepek alatt avagy karácsonyi menü 2050-ben. 23-24. o.

SZERZŐI NÉVMUTATÓ

BALÁZS Ildikó 9/8;

BENE Krisztián 9/3;

BORSI-KÁLMÁN Béla 11/11;

BRACHINGER Tamás 12/12;

BUZETZKY Győző 1-2/36;

CSANÁDI László 1-2/43;

CSORBA Melinda Lilla 7-8/14; 9/16;

CSUVÁR-ANDRÁSI Réka 12/5;

DELY Géza 1-2/28;

DUDÁS Júlia 12/20;

EMESZ Margit 7-8/41;

FEHÉRVÁRY Ákos 3/10;

FERKOV Jakab 5/21;

FILÁKOVITY Hedvig 10/5;

GERGELY Gyula 11/15;

HAHNER Péter 3/7;

HAJNÓCZI J. Gyula 1-2/7; 4/7; 5/5; 6/7;

HAMAR Péter 1-2/39;

HAVASI Ádám 3/10;

JAKAB József 3/22;

JÁRAI Zoltán 6/5;

JÁSZ Anikó 1-2/4; 1-2/6; 1-2/45; 3/5; 4/14; 6/6; 7-8/3; 10/8; 10/12;

KENYERES Zsolt 7-8/21;

KORDÉ Nóra 5/3;

KUNVÁRI Krisztián 10/20;

LAKI Ferenc 5/18;

LEX Orsolya 3/3; 5/15; 6/5; 6/21; 7-8/12; 10/3; 10/15; 11/7; 12/3;

MAROSVÁSÁRHELYINÉ GERGELY Anna 1-2/23; 3/21; 5/11; 6/3; 6/16; 7-8/18; 9/15; 11/22;

MASA György 7-8/6; 9/7; 11/21;

MAYER István 12/21;

MAYER János 1-2/2; 1-2/14; 1-2/30; 3/2; 3/13; 4/2; 4/4; 5/2; 6/2; 6/17; 7-8/2; 7-8/35; 7-8/38; 7-8/40; 9/2; 9/9; 9/11; 9/23; 10/2; 11/2; 11/3; 12/7;

MENYHÁRT János 12/2;

MÉSZÁROSNÉ SZŐNYI Zsuzsanna 1-2/25; 4/18;

MOLNÁR Szilárd 3/10;

N. KOVÁCS Zita 7-8/44; 10/9;

NAGY-LÖKI Lajos 1-2/34;

NEBOJSZKI László 5/9; 9/20;

NEVELŐS Zoltán 1-2/10;

PAP Evelin 12/5;

PAPP Sándor 10/5;

PENCZ Rudolf 10/17; 11/18; 12/17;

PETHŐ Attila 5/13;

RÁCZ Lajos 1-2/20;

RIGÓ Róbert 7-8/31;

RONKOVICS Milán 3/10;

SALLAI Géza 11/9;

SÁNDOR Boglárka 1-2/15; 3/17; 7-8/26; 7-8/43; 11/16; 12/13;

SARLÓS István 1-2/3; 1-2/21; 3/6; 4/3; 5/8; 5/14; 5/17; 6/10; 7-8/13; 7-8/30; 9/6; 10/10; 11/10; 12/22;

SÖVÉNY Mihály 12/11;

SZETTELE Katinka 4/15;

SZTANÁNÉ BABITS Edit 4/11;

SZÜNDER Dezső 1-2/48; 3/24; 4/23; 5/19; 6/23; 10/24; 11/24; 12/23;

THUMA Róbert 3/10;

TOMASKOVITY Szabolcs 4/21;

VEREBÉLYI Kincső 6/20;

ZALAVÁRI László 6/12; 7-8/8; 10/13;

ZOMBORCSEVICS János 10/5;

CIKKSOROZATOK MUTATÓJA

Aeneas Hajós Club – Hat gimnazista históriája. Hajnóczi J. Gyula önéletírása

1. rész 1-2/7;

2. rész 4/7;

3. rész 5/5;

4. rész 6/7;

Apáról fiúra… Népszokások szövegeinek nyelvi sajátosságai a változások tükrében (Csorba Melinda Lilla)

1. rész 7-8/14;

2. rész 9/16;

Baja köztéri szobrai

3. rész: Mayer János: „Ez nem Jelky András, ez egy falu főutcáján végigsétáló legényember…!” 3/13;

4. rész: Kordé Nóra: Déri Frigyes mellszobra a Déri-kertben. 5/3;

5. rész: N. Kovács Zita: Kő Pál: III. Béla király. 10/9;

Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából (Mayer J.)

11. rész: A háziipar fellendülése Baján az 50-es évek elején. 6/17;

12. rész: A hűség „jutalma”. 7-8/35;

Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából (Marosvásárhelyiné G. A.)

1. rész: Egy bajai család zenei vonatkozásai. 1-2/23;

2. rész: Emlékeim messziről üzennek – A cselló. 3/21;

3. rész: A Bajai Csillagvizsgáló történetéhez. 5/11;

4. rész: Vásáry Tamás 50-es évekbeli hangversenyéről. 6/16;

5. rész: A bajai Nagy István Társaság (NIT) életéből – egy taggyűlés előadói anyaga 1980-ból. 7-8/18;

6. rész: Azok az ötvenes évek. 9/15;

7. rész: Szorongó évek. 11/22;

Másfélszáz év küzdelem a „nyelvrontó utánzók” ellen. 150 éve indult a Magyar Nyelvőr folyóirat. (Mayer János)

1. rész: Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvőr. 11/3;

2. rész: Folyóirat a nyelvművelés szolgálatában. 12/7;

Mesélő bajai sírkövek. (Jász Anikó)

4. rész: A Bacsányi-síremlék titkai. 1-2/6;

5. rész: Lovasy Ödön gyógyszerész nyughelye. 4/14;

6. rész: Messziről jött „idegenek” – Brock Ewald és Szoyka József sírja. 6/6;

7. rész: A Tománovitsok sírja a Rókus temetőben. 10/12;

Rómában kegyes leszek hozzátok” (Tomaskovity Szabolcs)

7. rész. Az Örök Város visszavár. 4/21;

Séták szülőhelyünk fái és bokrai körül. (Masa György)

1. rész: A Szentháromság téri fák. 7-8/6;

2. rész: Tölgyek a városban. 9/7;

3. rész: Jelky tér új díszei. 11/21;

A sherry és a tokaji. Lándzsatörés két classicus bor mellett. (Pencz Rudolf)

1. rész 10/17;

2.1. rész: A klasszikus tokaji. 11/18;

2.2. rész: A tokaji új hullám. 12/17;

Sikerek és tehetségek a Bajai III. Béla Gimnáziumban. (Mészárosné Szőnyi Zsuzsanna)

[1. rész] 1-2/25;

2. rész 4/18;

A folyamőrök nyári tábora Baja közelében az 50-es évek elején

Bajai dokumentumok a Szabad Európa Rádió archívumából 13.

Mayer János

Az 1954. június 19-én, Münchenben rögzített interjúban a magyar emigráns a folyamőrség nyári, bajai táboráról számol be, minden bizonnyal a szemtanú hitelességével. Ahhoz, hogy a „bizalmas” minősítéssel ellátott beszámoló állításait jobban megértsük, érdemes kis áttekintő kitérőt tennünk a dunai hadihajózás történetéhez. (Írásom ezen részében főképp Balogh Tamás – Csonkaréti Károly – Danyikó László – Daruka Norbert – Kaiser Ferenc – Krámli Mihály: Hajózni szükséges! A magyar hadihajózás története. Bp. 2016. c könyvére támaszkodtam.)

Az önálló magyar dunai haderő felállításának ötlete még az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiig nyúlik vissza. Széchenyi javaslatára a felelős magyar kormány – a szerb felkelők mozgalmai által fenyegetett a Dunagőzhajózási Tárasaság (DGT) járatainak védelmére – megvásárolta a FRANZ I személyszállító gőzhajót, amelyet az óbudai hajógyárban rövidesen tüzérséggel erősítettek meg. Az aktuális hadügyminiszterről rövidesen MÉSZÁROS-nak átkeresztelt hajó 1848-ban részt is vett a szabadságharc küzdelmeiben, de Pest-Buda osztrák bevétele után az épp telelő hajó ellenséges kézre került. (A szabadságharc folyamán további 10 gőzöst foglaltak le, és fegyvereztek fel katonai célokra, a HONVÉD Buda ostromában szerepet is játszott.)

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!

Emlékeimben élnek: Czine Mihály irodalomtörténész

Emlékképek Gergely Józsefné Békei Irén hagyatékából …

Közzéteszi: Marosvásárhelyiné Gergely Anna

Szegeden könyvtárosi továbbképzésen vettem részt 1963-ban. Neves emberek tartották az előadásokat az irodalom aktuális kérdéseiről. Közöttük volt Czine Mihály is. Írásait már ismertem, olvastam vagy a rádióban hallgattam azokat, de hogy milyen ember, hogyan néz ki, nem tudtam, csak annyit, hogy nyírségi születésű. Rendkívül tetszett az előadása, a népi írókról és a kor irodalmi vonulatairól beszélt. Jó volt.

Az előadáshoz többen is hozzászóltak, közöttük én is: kérdéseket tettem fel a jelenkori irodalomról. Czine Mihály szorgalmasan válaszolt a könyvtárosok érdeklődésére, de nekem válaszolva azt mondta, hogy ezt most itt nem tudja bővebben kifejteni, majd egyszer személyesen elmondja. Délben csoportos ebéden vettünk részt, amelyre őt is meghívták a szervezők.

Messze ültem tőle, így nem volt alkalmam beszélgetni vele, pedig nagyon szerettem volna. Az ebéd befejeztével odamentem hozzá:

Tanár úr! Életem egyik legszebb napja volt, hogy Önt hallgathattam.

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!

„Egy kis falu nagy kanyarral”

Tataháza története a kezdetektől 1990-ig (könyvismertető)

Sarlós István

2022 augusztusában jelent meg Blazsanik István és Varga János munkája Tataháza község történetéről. A kereken 300 oldalas A/4-es formátumú, keménykötéses könyv a község történetét 1764-től, azaz a betelepítéstől 1990-ig, a rendszerváltásig dolgozza fel szakirodalmi, levéltári, múzeumi és sajtótörténeti forrásokra, valamint személyes visszaemlékezésekre támaszkodva. A kötet műfaja történeti nagymonográfia, bár szerzői már az elején hangsúlyozzák, hogy személyes érzelmi indíttatásból választották témájukat, hiszen mindketten tataházi betelepülők leszármazottai. A könyv méretét és tartalmát tekintve is komoly alkotás, borítólapján Tataházáról készült fotók és képeslapok részletei láthatók. A kötet fényes papíron, teljes egészében színesben készült, amely a kötetben fényképként közölt levéltári- és sajtóforrások szempontjából nagyon jó, mivel így a képek nem csak helykitöltő illusztrációk, hanem kis odafigyeléssel és némi megszokással számunkra is olvasható források. Az írott forrásokról közölt képek néha több oldalon át folytatódnak, kicsit hosszúak, terjengősek – bár a korszak stílusára ez jellemző –, egy hosszabb forrás olvasásába belemerülve elveszhetünk a részletekben.

A cikk további része csak online előfizetőink számára hozzáférhető!